Ferenc pápa szeptember 21-én nevezte ki Palánki Ferencet, az Egri Főegyházmegye segédpüspökét a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye megyéspüspökévé. Az új főpásztort arról kérdeztük, hogyan fogadta a kinevezést, milyen lehetőségeket lát az egyházmegyében.

– Nagy meglepetéssel fogadtam a hírt, és most nehezen tudom megfogalmazni az érzéseimet, de örömmel és szeretettel jöttem. Az a kérdés merül fel bennem, hogy meg tudok-e felelni a főpásztori feladatnak Bosák Nándor püspök atya szolgálata után, aki fölépítette az egyházmegyét, annak struktúráját, és létrehozta közösségeit. A Jóistenben bízva kezdem meg ezt a szolgálatot, hiszen én a papságra jelentkeztem. A kinevezésemmel a Jóisten szándéka érvényesül az életemben, amire én igent mondok. Hiszem, hogy föl tud használni Isten bennünket az Ő akaratának teljesítésére, szándékainak megvalósítására.

A Távközlési Műszaki Főiskola elvégzése után üzemmérnökként dolgoztam, és akkor már megszületett bennem a papi hivatás iránti vágy és ezzel együtt a kétely is, hogy alkalmas leszek-e a papságra. A lelkivezetőm, Vigyázó Miklós atya a vakon született ember meggyógyítására (Jn 9,1–12) utalva azt mondta: „Jézus sárral kente be a vak szemét, és az meggyógyult. Szerinted a sár alkalmas arra, hogy bármit meggyógyítson? Ha Jézus kezében van, akkor igen.” Tulajdonképpen én is Jézus kezében szeretnék lenni, és akkor sok csoda fog történni, mint ahogy eddig is történt az életem során.

– A szomszéd egyházmegyében szolgált, mennyire ismeri a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyét lelkipásztori vonatkozásban?

– Bevallom, e tekintetben még nem nagyon ismerem az egyházmegyét, de a papok nagy részét igen, közülük néhányan tanítványaim is voltak. Szeretném megismerni a papságot, hiszen ők a közvetlen munkatársaim. Nagyon számítok rájuk, és ígérhetem azt, hogy ők is számíthatnak rám. Nagy várakozással tekintek a következő időszak elé.

– A Szentatya kiemelt szempontnak tartja a lelkipásztori gyakorlatot a püspöki szolgálathoz. Ön segédpüspöki kinevezése után a miskolc-mindszenti plébánia plébánosaként szolgált. Mit jelent ez a tapasztalat egy egyházmegye vezetésében?

– Ferenc pápa nagyon bölcsen látja ezt. Azt gondolom, ha valakinek nincs lelkipásztori gyakorlata, attól még lehet jó püspök. De hogy mekkora segítség tud lenni a vidéki plébánosok helyzetének, gondjainak megtapasztalása, azt akkor éreztem, amikor segédpüspökként és helynökként Ternyák Csaba érsek úr mellett dolgoztam. Ennek birtokában jobban látom, érzem azt a helyzetet, amivel a papok szolgálatuk során küzdenek. Annak pozitív tapasztalata is segít, hogy hogyan kell egy ügyet megoldani, egy embert meghallgatni, együtt dolgozni.

– Debrecen immár spirituális központtá vált, hiszen nemcsak római katolikus és református püspöki székhely, hanem ettől az évtől a görögkatolikus érsekség központja is. Kihívást jelenthet majd ez a főpásztori szolgálatában?

– Inkább könnyebbséget jelent, hiszen Krisztusban mindnyájan egyek vagyunk. Mindennek alapja lehet a már meglévő személyes jó kapcsolat Kocsis Fülöp érsek atyával, a görögkatolikus papokkal, és Fekete Károly református püspök úrról is sok jót hallottam. Biztos vagyok abban, hogy jól tudunk majd együtt dolgozni, amelyből a város is profitálni fog. Ferenc pápa szerint a modern kori keresztényüldözés során nem kérdezik meg a keresztényektől, hogy ki melyik felekezethez tartozik, pusztán azért üldözik őket, mert keresztények. Nekünk erre az a válaszunk, hogy még jobban egymásba és együtt Krisztusba kell, hogy kapaszkodjunk. Nekünk az egységet azért kell mutatni, hogy a Krisztus köré gyűlt hívők közössége, a kereszténység, meghívó erejű szeretetközösség legyen.

– Fiatalon, 46 évesen nevezte ki XVI. Benedek pápa segédpüspökké. A fiatalos lendület, a vitalitás több területen is megmutatkozik a lelkipásztori szolgálatában. Jelenleg a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia ifjúsági referense. Kiemelt szívügye az ifjúságpasztoráció?

– Örömmel veszek részt segítőimmel, munkatársaimmal együtt országos programok, világtalálkozó előkészítésében. Ez év októberében a háromnapos országos tanulmányi napokon gondoljuk át az ifjúság ügyét. Most – mint megyéspüspök – az egész egyházmegyére szeretnék figyelni, és természetesen benne a fiatalokkal is találkozom. Az ifjúságpasztorációnak a fő célja, hogy elkötelezett, felnőtt keresztényeket neveljünk, nem pedig az, hogy a fiataloknak programokat szervezzünk. Az ifjúkor az élet értelmére, hitünkre vonatkozó nagy kérdések és nagy válaszok kora. Szembesítenünk kell őket ezekkel a kérdésekkel, és az a fontos, hogy közösen, velük együtt találjuk meg a választ, ami nem más, mint Jézus Krisztus.

– A digitalizált világban a fiatalok közösségi oldalakon kommunikálnak. Ön Facebook-oldalon is tartja velük a kapcsolatot.

– Oda kell menni, ahol az emberek vannak, hogy megszólítható legyek. Több mint háromezer ismerősöm van a Facebook-oldalon, és csak röviden válaszolok a kérdésekre. A virtuális világ eszköz kell, hogy legyen, és nem cél. Akkor van gond, ha a fiatalok élettérnek tekintik a virtuális világot. Nem virtuálisan kell élni, hanem a jelen világban kell jól élni az életünket, amely lehetőség az elköteleződésre, önmegtagadásra, vagyis a szeretetre, amely a boldogság egyetlen útja.

– Az Ön vitalitását is mutatja, hogy a magyar papi futballválogatott tagja, rendszeres résztvevője az európai bajnokságoknak.

– Már csak tiszteletbeli tagja vagyok, de nagyon szeretek sportolni, mozogni. Ha időm engedi, olvasok, legfőképpen szépirodalmat, abból is a magyar klasszikusokat szeretem. Kocsis Fülöp érsek atya mondta kispapjainak: „Olvassatok szépirodalmat, és szép lesz a lelketek!” A klasszikus filmek is lekötik a figyelmemet.

– Püspöki címerében Csesztve község templomának motívuma is látható. Mi ennek az üzenete a hivatásában, életében?

– Az őseimre mint forrásra szeretnék utalni ezzel a motívummal, azokra az egyszerű, falusi emberekre, akik továbbadták nekünk a hitet. 2012-ben ünnepeltük a templom felszentelésének 800. évfordulóját, és nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy az ünnepségre püspökként engem hívtak meg. A háromszáz lakosú kis falu – a ma is működő egyházközséggel – a szívem mélyén az otthont jelenti. Édesapámhoz gyakran hazalátogatok. Szoktuk mondani, a templom az Isten háza. Igazán az ember mindig az Isten szívében van otthon.

– Milyen lehetőséget jelenthet számunkra a jelen európai krízishelyzet, amit problémának nevezünk?

– Az evangéliumban Jézus azt mondja: „Menjetek, és tegyetek tanítványommá minden népet...” (Mt 28,19). Most nem kell mennünk, mert ide jön sok ember. Ferenc pápa felhívja a keresztények figyelmét, hogy fogadják be a menekülteket. De ki a menekült? A menekült a kapun, az ajtón jön be ellenőrzötten, törvényesen, őket szeretettel fogadjuk, és kötelességünk gondoskodni róluk. Nincs semmiféle ellentmondás abban, amit Ferenc pápa mond, amit mi, katolikus püspökök szeretnénk megvalósítani, vagy ahogyan kezeli a kormány ezt a helyzetet Magyarországon. A szeretet viszont akkor igaz, ha okos. Az európai vezetésnek össze kellene fogni. Látva ezeket az embereket, gyermekeket szülők nélkül, mintegy lehetőségként adódik számunkra, hogy magunkra reflektáljunk, melléjük tudunk-e állni. A Katolikus Karitász, a Máltai Szeretetszolgálat önkéntesei nagyon sokat segítettek.

– Püspöki jelmondata: „Jesus est resurrectio et vita” – „Jézus a feltámadás és az élet”. Megosztaná velünk e mondat köré fogalmazódott gondolatait?

– A püspöki címeremben szerepel a kereszt a leplekkel, amely a feltámadás jelképe, valamint a sas, az Egri Főegyházmegye védőszentje, Szent János jelképe. János evangéliumában olvassuk: „Én vagyok a feltámadás és az élet.” (Jn 11,25)

Szent János ünnepén volt a püspökszentelésem. Édesanyám másfél évvel a püspöki kinevezésem előtt halt meg, és akkor ez a mondat töltött be: „Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz bennem, még ha meghal is, élni fog. Hiszed ezt?” Ezzel a jelmondatommal szeretnék tanúságot tenni a feltámadásról.

Fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye/Magyar Kurír