A veszprémi várba vezető úton népművészeti és kézműves vásár forgataga fogadta az érkezőket, mesterségek bemutatóival; a Szentháromság téren felállított szabadtéri színpadon néptánc együttesek, vásári játékok, bábelőadások várták az érdeklődőket.

A Szaléziánumban a főegyházmegyei ifjúsági irodával közösen történelmi játszóházat, lovagi viadalt, íjászatot, a libaterelés hagyományának felelevenítését, gyertyamártást és más kézműves-foglalkozásokat rendeztek a gyermekeknek, akik többek között elkészíthették Szent Mihály főangyal szárnyas ikonját is.

Szeptember 29-én, vasárnap a Szent Mihály-székesegyházban búcsúünnepi szentmisét celebrált Márfi Gyula érsek, paptestvérei közösségében, Nagy Károly apát-kanonok, a bazilika plébánosa vezetésével. A szentmisét a Magyar Televízió élő adásban közvetítette. Homíliájában a főpásztor a templom védőszentjének, Szent Mihálynak korunkhoz szóló üzenetéről szólva kiemelte: a hit évében különös jelentőségű Isten atyai szeretetének és e szeretet elfogadásának vonatkozásában a büszke és önmagát istenítő mai ember számára.

Ha a hitet kizárólag az értelem aktusának fogjuk fel, akkor talán az angyalok hitéről nem is beszélhetünk – mutatott rá az érsek.

Az angyalok ismerete Istenről ugyanis nem érzéki tapasztalaton és logikai okfejtésen alapul, mivel ők szellemi lények, s szüntelenül látják az égben a Mennyei Atyát. De a hit nemcsak értelem és belátás kérdése itt a földön sem – fűzte hozzá –, hanem a jóakaraté is, s ez érvényes a mennyben is. Az alapkérdés ma is: hajlandó vagyok-e elfogadni Istent és az ő kegyelmét, tudomásul venni Isten hatalmát, kész vagyok-e átadni magam szeretetének. A történelem a tanúja annak, hogy az istenhit, Isten megvallása intellektuális probléma volt, és ma is az itt a földön.

Szent Pál is határozottan állítja, hogy Isten a teremtés óta műveiből felismerhető – tette hozzá a főpásztor. – A világ valóban beszél Istenről mint rendezőről és törvényhozóról, s beszél róla úgy is, mint művészről. Tudatosítanunk kell magunkban, hogy a teremtő Istennek köszönhetjük a világ szépségét, azt, hogy folyamatos tárlaton járunk tavasztól őszig, Isten kiállításán, ahol ő maga a művész és a tárlatrendező.

Mihály és az angyalok nagysága nemcsak abban áll, hogy felismerték Isten nagyságát, teremtő erejét, hanem abban, hogy alázatos, gyermeki lelkülettel elfogadták Isten atyai szeretetét, s ettől indíttatva szívesen vállalták az emberek üdvösségének szolgálatát – emelte ki az érsek, aki szerint ez a mai ember számára szóló üzenete Szent Mihálynak.

A szertartás után, a népi hagyományokat idézve, a szabadtéri színpadon felsorakozott hagyományos ruhába öltözött pásztorokat – akik hajdan Szent Mihály napján hajtották be az istállókba, a karámokba állataikat a tél beállta előtt – s az egybegyűlt sokaságot ünnepélyesen megáldotta Márfi Gyula érsek.

Toldi Éva/Magyar Kurír