Új megvilágításba helyezi Pécs kora középkori történetét egy nemrég lezárult régészeti kutatás: a római Sopianae település 5. századi kiürítése és pusztulása után is folyamatosan lakott volt a város területe az államalapításig, és kimutatható a kereszténység többé-kevésbé folyamatos jelenléte.

 

A Pécsi Egyházmegye megrendelésére végzett legújabb régészeti kutatás eredményeit az Ars Sacra Fesztivál pécsi nyitórendezvénye keretében hozták nyilvánosságra szeptember 19-én, szombaton.

Ezek szerint a római Sopianae település 5. századi kiürítése és pusztulása után is folyamatosan lakott volt a város területe az államalapításig, és kimutatható ugyanitt a kereszténység többé-kevésbé folyamatos jelenléte is. Már eddig is ismertek voltak az 5–7. században a területen elszórtan élő lakóközösségek, kultúrák nyomai, az újabb leletek alapján pedig kiderült: a 8-9. századtól kezdve egészen biztosan istentiszteleti célokra használta a keresztény közösség az ókeresztény temető egyes épületeit. Erre a székesegyház mellett található cella trichora épületének és közvetlen környezetének újbóli régészeti feltárása során derült fény. A nagy jelentőségű felfedezést a Pécsi Egyházmegye most induló beszélgetéssorozatának első alkalmán mutatta be az ásatást vezető Tóth Zsolt régész, Buzás Gergely régész-művészettörténész, valamint Heidl György, az egyházmegye Keresztény Örökség Kutatóintézetének igazgatója.

Az 1. számú, bibliai jelenetekkel díszített Péter-Pál-sírkamra megtalálásától kezdve, a 18. század végétől foglalkoztatja a kutatókat és az egyházmegye tudósait az ókeresztény temető épületeinek középkori sorsa és kapcsolata a Szent István által 1009-ben megalapított pécsi püspökséggel. A legfontosabb kérdések közé tartozott, hogy vajon a kereszténység jelen volt-e a területen a hunok hódítása után is, valamint hogy hol állhatott a legelső Árpád-kori székesegyház. A 20. század elején megtalált és most ismét feltárt háromkaréjos temetői kápolna épülete ezekre a kérdésekre új válaszlehetőséget kínál.

Tóth Zsolt régész szerint a trichorát a Karoling-kortól kezdve folyamatosan használták liturgikus célokra, és feltételezhető, hogy Bonipert, az első pécsi püspök, valamint utódai is ezt használták székesegyházként mindaddig, amíg egy nagyobb, megfelelőbb épület nem állt rendelkezésre. A második székesegyházról tudjuk, hogy 1064-ben leégett, de a pontos helyét mindaddig nehéz biztosan meghatározni, amíg a jelenlegi székesegyházban, amely a harmadik Árpád-kori pécsi bazilika alapjaira épült, nem végeznek régészeti feltárásokat.

Buzás Gergely, a kérdéskör egyik szakértője, a visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója elmondta: „A székesegyház környékén az elmúlt években több jelentős ásatást végeztek, így történt a cella trichora újbóli feltárása is, amelyet Tóth Zsolt vezetett. Ennek során kiderült, hogy az épület egy római temetői kápolna volt, nem pusztult el a római kor után, hanem új életre kelt a 9. században, és egy udvarház épült mellé. A Karoling-korban élő település volt ezen a helyen, egy újraéledő udvarházzal, egy birtokközponttal.”

Buzás Gergely szerint az újabb feltárás eredményei valóban óriási jelentőségűek, a trichora korai, Árpád-kor előtti liturgikus használata nem kétséges, ám fenntartja korábbi szakmai álláspontját, amely szerint az első székesegyház a cella septichora, azaz a hétkaréjos, a trichoránál jóval nagyobb méretű, szintén ókeresztény eredetű épület lehetett. Ez a romjaiban is impozáns építmény egyébként ma is látogatható Pécsett. Buzás Gergely szerint ennél biztosabb válaszokat a székesegyház román kori altemplomának, valamint hajójának régészeti és földradaros vizsgálata nyújthat.

A nagy jelentőségű régészeti feltárás, amelynek eredményeit az eseménnyel egy időben publikálta az Archeologia.hu régészeti portál, újabb szakaszt nyit Pécs és a pannóniai kereszténység rendkívül gazdag, megfejtendő titkokkal teli történetének tudományos megismerésében.

A Pécsi Egyházmegye Udvardy György megyéspüspök által 2015. augusztus 23-án megalapított tudományos intézetének, a Keresztény Örökség Kutatóintézetnek egyik kiemelt célkitűzése a kétezer éves keresztény örökség, azon belül is a pannóniai kereszténység kutatása és az eredmények megosztása. Ennek első állomása volt a szélesebb látogatóközönség számára is nyitott, nagy érdeklődéstől övezett beszélgetés.

A Magtár Látogatóközpontban most induló új beszélgetéssorozat a tudományos eredmények közérthető bemutatása mellett időszerű, mindenkit érintő kérdésekre is keres érvényes válaszokat a keresztény hagyományból – mondta Heidl György. A kutatóintézet igazgatója hozzátette: „Az egyházi küldetés fő célja a közösségépítés. Ez nem egy klub, amely csak klubtagsággal rendelkezők számára nyitott, hanem éppen a Magtár Látogatóközpont épülete lehet az egyik olyan hely, amely alkalmas találkozási pont az eltérő gondolkodású, más-más világnézettel rendelkező emberek számára.”

A beszélgetéssorozat első alkalma emellett az Ars Sacra Fesztivál helyi programjának nyitánya volt; a fesztivál keretében még szeptember 27-ig zajlanak a különböző rendezvények a püspökség megújult és már átadott turisztikai helyszínein: előadások, koncertek, idegenvezetések várják az érdeklődőket. A belépés minden eseményre díjtalan.

Fotó: Tóth Zsolt, Kovács Olivér
Grafika: Horváth Magdolna

Pécsi Egyházmegye/Magyar Kurír