A római Pápai Magyar Intézetben (PMI) élő papok és az itt tanuló, papszentelés előtt álló diakónus Szicíliába utaztak áprilisban, ahol háromnapos kirándulás keretében ismerkedtek meg vendéglátó országuk kultúrájával – tájékoztatta szerkesztőségünket Tóth Tamás rektor.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A csoport ellátogatott Palermóba, Monrealéba és Piazza Armerinába. A szicíliai városokban megismerkedtek az elmúlt évezredek építészeti emlékeivel.

Szicíliában az évezredek során sokféle kultúra találkozott egymással. A palermói Nagyboldogasszony-főszékesegyházban őrzik a város védőszentjének, Szent Rozáliának ereklyéit. Az első templomot a 4. században kezdték el építeni, a 313-as milánói ediktumot követően, amely a Római Birodalom területén engedélyezte a keresztény hit gyakorlását. A bazilika a 9. századtól, miután a szaracénok elfoglalták a várost, mecsetként működött egészen 1072-ig, amikor Palermo a normannok uralma alá került. Ezt követően építkezés kezdődött, és 1185-ben fejezték be az az angol származású Walter Off the Mill érsek kezdeményezésére épített új katedrálist. A normann mellett a templom egyes részeiben ma is felfedezhetőek az arab hatás építészeti emlékei. A 18. századi barokk átalakítás már a spanyol uralom alatt következett be. A templom kincstárában őrzik II. Frigyes német-római császár (1212–1250) első feleségének, Aragóniai Konstanciának koronáját. Konstancia korábban a fiatalon elhunyt Imre magyar király (1194–1204) felesége volt. A főszékesegyház egyben Frigyes császár és felesége nyughelye is.

A Szent Péter apostol tiszteletére 1143-ban felszentelt Cappella Palatina, a Királyi Kápolna ugyancsak Palermóban található, a normann királyi palotában. Az iszlám, a normann és a bizánci építészet elemeinek felhasználásával törekedtek a latin és a bizánci liturgia szintézisére az építkezés során. A kápolna alaprajza latinkereszt alakú, azonban a szentélyt bizánci módon igyekeztek berendezni.

Palermótól nem messze található Monreale, amelynek érseki székesegyháza szintén a 12. századi normann építészet remekműve. A latin szertartású templom a bizánci-iszlám építészet jegyeit viseli magán, amelyet később gótikus elemekkel egészítettek ki. A 6 ezer négyzetméter összterületű mozaikdíszítés leghíresebbike a szentély boltozatában látható Pantokrátor Krisztus-mozaik.

A sziget közepén fekszik Piazza Armerina városa. Az előbbiekhez hasonlóan az UNESCO világörökségi helyszíneinek sorát gyarapítja az a 4. századi római villa, amelynek romjait a település közelében 1950-ben fedezték fel. Míg azonban az előző helyeken a keresztény építészet mozaikjaival találkozhat a zarándok, itt a több mint 35 ezer négyzetméternyi, az egész villát egykor beborító, ma is meglévő mozaikpadló jelenetei a korabeli római élet eseményeit mutatják be a harcon át a vadászaton keresztül egészen a sportjátékokig. A villa egy magas rangú, nem keresztény római tisztviselő lakóhelye volt, hozzá tartozott egy basilica is, ahol a villa tulajdonosa a hivatalos kihallgatásokat tartotta.

Fotó: PMI

Magyar Kurír