Május 30-án az almádi plébániáról ötvenen kísérték busszal Győrbe Szent István, Boldog Gizella és Szent Imre ereklyéit, ahol a Szent Imre-templomban ünnepi áhítatokkal, jubileumi megemlékezésekkel, hálaadásokkal és könyörgésekkel fordultak a hívek a szent elődökhöz – idéződött fel a szentmise kezdetén, miután ünnepi menetben felvitték a templomba a relikviákat.

Balázs Tamás győri plébánostól és kísérőitől Szabó János plébános, Papp István Sándor káplán és Szakál Balázs egyházközségi vezető vette át az ereklyéket, amelyeket a szentáldozat idejére az oltár mellett helyeztek el, s a szertartás alatt a Vitézi Rend tagjai őrizték őket.

A szentmisét Balázs Tamás, a győri Szent Imre-templom plébánosa mutatta be. Szentbeszédében rámutatott többek között: bizonyára a Gondviselés akarta úgy, hogy olyan időben történjék az ereklyék látogatása Győrben, amikor a folyók soha nem látott áradása zúdult a városra. Megmentette Győrt az ott lévő magyar királyi szent család jelenléte, segített felülkerekedni a veszedelmen. Régi álmuk volt, hogy egyszer szállást vehessen templomukban a magyar szent család, mondta. E mostani tíz napos találkozás az ereklyékkel összeköti immár a lélek hídján az almádi és a győri közösséget, de nemcsak egymással fűzi össze őket, hanem a közös múlttal, őseinkkel, történelmünkkel, magyar szentjeinkkel is, akik példát adtak az erényes, becsületes, tiszta életre.

Közösségben és egyéni imádságban fordultak  a szent királyi családhoz, hogy közbenjárásukkal segítséget kérjenek az Úrtól az áradásokkal szembeni küzdelemben Győrött és mindenütt az országban, ahol folyik a harc az otthonok, a családok, az épített környezet megmentéséért.

Szent István, Gizella és Szent Imre jelenlétében lelki napokat tartottak a győri templomban, mondta el a plébános. Megemlékeztek arról, mit üzen az imádkozó magyar királyi család napjaink magyarságának, családjainknak. Házaspárok, akik az oltárnál kötötték meg házasságukat, hálát adtak Isten családokat megszentelő kegyelméért.

Szent Imre tisztasága, rátermettsége az uralkodásra arra int minket, hogy merjünk jövőt álmodni és álmainkat imádságos élettel valóra váltani, hangsúlyozta Balázs Tamás. Boldog Gizella a gyöngédség, a szeretet édesanyja, akinek szerényen visszahúzódó alakja nagyon emlékeztet minket a Szűzanyára – családot hordozó szolgáló, példaadó szeretetére. Szent István pedig megmutatja, hogy nem vesztek el álmaink, nem veszett el jövőnk: szent királyunk lelkülete jelen van ma is magyar népünkben, államunk vezetésében, ha sokan hálátlanul bagatellizálják is azt. Hiszen mikor az áradással való küzdelmeinket látja köztársasági elnökünk, imádság fakad ajkán: Isten kezében van az életünk! – emlékeztetett a győri plébános. Mi más volna ez, ha nem Szent István hagyatékából egy szilánk. Van remény, vannak imádkozó magyarok mai közéletünkben is!

Végül Tűz Tamás Szent István királyról szóló versét idézte zárszóként Balázs Tamás a hívek közösségének. A szertartáson közreműködött a győri Szent Imre Plébánia scholája Simonné Braun Mária vezetésével, Kruppai Tamás kántor orgonán, Soós Gábor pedig énekével járult hozzá az ünnep szépségéhez.

A szertartás után az ereklyéket visszahelyezték a Szent Jobb-kápolnába. E kápolna hasonmása az egykor a Budai Várban, a Zsigmond-templomban állott kápolnának, ahol a Szent Jobbot őrizték 1944-ig, s ahonnan a háborús pusztítás elől nyugatra menekítették. 1957-ben e kápolna Lotz Károly tervezte és Róth Miksa építette aranymozaikját Pintér Sándor akkori almádi plébános vezetésével elbontották és beépítették Almádiban a Szent Imre-templom mellett létrehívott hasonmás kápolnaépületben, valamint elhelyezték az oltáron a budai kápolnából menekített régi tabernákulumot és a korabeli kegytárgyakat is. A kápolna 2001-ben kapta az első ereklyét, egy fragmentumot Szent István kézcsontjából, majd 2002-ben Szent Imre- s 2007-ben Boldog Gizella-ereklyét is kaptak. Ettől kezdve a kis szentély a magyar királyi szent család ereklyéinek őrzője, zarándokhelye lett. 

Toldi Éva/Magyar Kurír