A szó

Az a szó, hogy áldozat, kezd kiveszni a világból. Egyre nehezebben tudunk egymásért,szeretteinkért áldozatot hozni.
Szent Margit a tatárbetörés idején született, amikor napi járóföldekről kiirtották az embereket, a muhi csatában édesapja döntő vereséget szenvedett. A fiatal Margitot gyerekkorában Istennek ajánlották, cserébe azért, hogy a tatárok kimenjenek az országból.
Olyan döbbenetes, hogy egyévnyi dúlás után a tatárok valóban végleg elhagyták hazánk területét. A nemzetéért tett felajánlást ő maga is megismételte felnőttkorában.
A szeretet a mai világban is áldozatokra késztet. Amikor a gyermek csendesebben játszik, hogy beteg édesanyja aludni tudjon, az áldozat. Amikor mások helyett leviszem a szemetet, és jót teszek, az is áldozat. Amikor egy édesanya éjjel fölkel, hogy megszoptassa a kisfiát, betakargassa, az is áldozat.
Az áldozatok szentelik meg az életünket. A világot az áldozatok teszik szebbé. A szeretetet nem erőst lehet kimutatni áldozatok nélkül.

szept5.jpg

Válasz

„Aki kardot ragad, az kard által vész el”

Hogyan vélekedjünk nagy szentjeink megdöbbentő cselekedeteiről: például Szent István király Krisztus-követőként hogyan négyeltethette fel közeli rokonát, mikor Jézus azt mondja: „Aki kardot ragad, az kard által vész el” [Mt 26,52]?
A sok száz évvel ezelőtti korokat csak akkor tudjuk megérteni, ha tanulmányozzuk az akkori társadalmat, a viszonyokat, a helyzetet.
A hentesnek le kell vágnia az állatokat, és amikor kapálunk, egy-egy gazt ki kell vágni a kertből. Pedagógusként bármennyire is szeretem a gyerekeimet, rossz jegyet is kell adnom, ha nem tanultak. Hogy kibontakozzunk, szükséges, hogy a komoly, nehéz feladatokat elvégezzük. Szent István királyunk jobbnak látta Koppányt felnégyeltetni, mint hogy az országunk szétmorzsolódjon, és a magyarság – mint oly sok nép – eltűnjön.
Persze ezt mai szemmel nehéz megérteni. Az Egyház mindig tanította, hogy egy államnak, egy közösségnek joga van az önvédelemre. Ha megtámadnak egy férfit, amikor megy haza a gyermekeivel, elítéli-e őt bárki azért, mert harcba száll, hogy megvédje családját?! Ha ebben a dulakodásban a támadó meghal, akkor nem azt mondják az apukára, hogy gyilkos, hanem hogy nagyon szerette a családját, az életét is kockára tette értük.
Szent Istvánt sem tudom amiatt gyilkosnak tekinteni, mert megvédte az országát, népét, és hiszem azt, hogy az államalapításért folytatott harc őt nem beszennyezte, hanem felemelte. Egy uralkodónak a legjobbat kell akarnia, és a történelem Szent Istvánt igazolta

szept4.jpg

Válasz

Ez biztatás mindannyiunknak

Sok olyan szentünk van, akik megtérésük előtt léha, könnyelmű, csapodár életet éltek.
Amikor megtapasztalták Isten szeretetét, felismerték akaratát, egész életüket Neki szentelték.
(Ez nem jelenti azt, hogy minden szent embernek papnak vagy szerzetesnek kell lennie – valaki édesanyaként, édesapaként, a munkahelyén is megélheti az Istennek való teljes odaadást, egyszerűen, derűsen, feltűnés nélkül szolgálja Jézust a mellette élő emberekben.)
Ez biztatás mindannyiunknak, hogy a legnagyobb mélységből is fel lehet jutni a fényre, senki elől nincs elzárva az életszentségre vezető út. Sőt a bűnből megtért emberek sokszor még nagyobb vágyat éreznek, hogy kárpótolják Istent elvesztegetett, elpazarolt szeretetükért, mint az az adós, akinek nagy tartozását engedték el.
Amikor egy szentben felismerem a gyengeséget, a gyarlóságot, amely ellen keservesen küzd, ez reményt ad, hogy a hibáimmal nem vagyok elveszett ember, és ha mindennap újrakezdem, én is egyre közelebb kerülhetek Istenhez.

szept3.jpg

Válasz

A csoda...

A boldoggá avatáshoz kell egy csoda, amelynek bizonyíthatóan a hitvalló közbenjárására kell történnie, és a hívő közösség életében a hit megerősödését kell eredményeznie, amely így igazolja az isteni jóváhagyást.
Vértanú esetében nincs szükség csodára, ott az a tény igazolja a hősiességet, hogy életét adta a hitéért. A szentté avatáshoz nem egy csoda szükséges, hanem kettő.
A szentet az egész világegyházban ismerik és tisztelhetik, templompatrónusnak lehet választani. Ha csak a helyi Egyházban, a határozatban elrendelt helyen engedélyezett, akkor nevezzük boldognak. De ez nem jelent minőségbeli különbséget, gyakran előfordul, hogy a boldogot később szentté avatják.
A szenteket, boldogokat sokan azonosítják a tökéletes, a bűntelen emberekkel. A szenteknek is lehetnek hibáik? Szent Ágoston például meglehetősen kicsapongó életet élt...
Nem szégyen az, hogy ember az ember. Mert Jézus Krisztus azt mondta: „Atyám, ha lehetséges, kerüljön el ez a kehely” [Mt 26,39], mert elesett a kereszt súlya alatt, nem jelenti azt, hogy nem volt szent, hogy gyenge volt, hanem azt jelenti, hogy ember volt. Ezek a vonások számomra még vonzóbbá teszik Őt.

szept2.jpg

Válasz

Nagyon tetszik nekem az, hogy a mi Urunk, Jézus Krisztus, amikor a keresztet hordozta, nemkemény, hollywoodi mosollyal, egyenes derékkal, vasalt ingben vitte a keresztet.
Nem. A sok elesést, fájdalmat veríték, könny és vér kísérte, egy nagyon sebzett, törékeny ember cipelte a keresztet, aki rászorult Simon segítségére, akinek Veronika részvéttel letörölte könnyeit, akit az Édesanyja sírva követett. Ez az emberi gyengeséget is felmutató, megélő keresztút sokkal mélyebben hat rám, mint egy jól szervezett, olajozottan működő hollywoodi Golgota-járás.
Az édesanyámban, a nagymamámban a kisebb, nagyobb hibák is szeretni valóak. Szegény anyukám állandóan igazgatja az ingem gallérját. Mondom neki: „Édesanyám, miért csinálsz úgy velem, mintha kisgyerek lennék még ötvenéves koromban is?”
Az emberi tökéletlenségek, gyarlóságok, esendőségek engem nem zavarnak. Ha az Egyház és az Egyház papjai mindenben topon lennének, mindig a legjobb osztályzatot adhatnák nekik, nem jönne belőlünk ki ennyi minden.

aug25.jpg

Válasz

Azt szeretném...

Azt szeretném, hogy én magam is, az egyházközségem is, a gyerekeim is, de az Egyházam is sokkal, de sokkal jobbak legyünk.
Biztos, hogy ezen a téren is hihetetlen távlatok vannak előttem is és az Egyház előtt is. Porból teremtett lényem nem szent, verejtékes erőfeszítéseimmel, folyamatos újrakezdéseimmel törekszem a végtelen felé.
Én is, te is, mindannyian úton vagyunk, és hiszem, hogyha egy kétezer évvel ezelőtt élt és vértanúhalált halt keresztény megismerné a mai társadalmat, a bűnösnek kikiáltott XXI. századot, azt mondaná, hogy nemhiába adtam az életemet a szeretetért, mert valóban hihetetlen utat tett meg az emberiség: Heródes nagyúri kedvében úgy döntött, hogy egy vidékről az összes kisfiút kiirtatja, kiküldte katonáit, akik elvégezték a véres munkát.
Dzsingisz kán úgy döntött, hogy lerohanja az akkori világot, népeket irtott ki gyökerestől, és senki nem tudta megállítani, míg betegségben meg nem halt.
Persze most is van bűnözés, és megtámadhatják az embert, de ma már olyan magától értetődő, hogy rá sem csodálkozunk, milyen nagy dolog, hogy nyugodtan utazhatunk Európában és a nagyvilágban anélkül, hogy rettegnünk kellene.

aug23.jpg

Válasz

Egyházra mondják azt is, hogy a hívek közössége.
Gandhi valahogy így fogalmazott: „Haa keresztények valóban keresztények lennének, én is az lennék.” És van egy mondás: „A keresztények élete az egyetlen biblia, amelyet a hitetlenek még olvasnak.” Gandhi nagyon szigorú volt önmagához is, de hozzánk is. A kereszténység egy ideál, egy eszmény, amely felé mindannyian törekszünk, de elérni nagyon nehéz. Az igazi nagy szentek is – ugyanúgy, mint mi, átlag halandók – érzik saját korlátaikat, tudatában vannak annak, hogy a nagy műveket igazából a Szentlélek viszi végbe általuk. Megvallják gyengeségeiket, sokszor sírva borulnak Isten elé, és bűnbocsánatért könyörögnek.
A nagy fényben minden tisztábban látszik. Ha sötétben élek, bolyongok, egyszerűen nem látom, hogy a kezem mocskos, de minél inkább a fényre jutok, annál inkább rá kell döbbennem arra, hogy mennyi hiba, mennyi gyengeség, mennyi gyarlóság, mennyi tudatlanság van még bennem.

aug22.jpg

Válasz

Lelkesen, tiszta szívvel indultak el

A mohamedánok elfoglalták a Szentföldet, meggyalázták a szent helyeket, meg akarták szállni Európát, és le akarták igázni a kereszténységet.
Lecsaptak a zarándokokra, sokakat megöltek, szemüket kiszúrták, kezüket levágták, a nőket meggyalázták. A császár követei a csonka-bonka embereket a franciaországi zsinaton az emberek elé állították, hogy mondják el, mi történt velük. Beszéltek a szenvedéseikről, a megaláztatásaikról, szörnyű tapasztalataikról.
II. Orbán pápa a lovagok segítségét kérte, akik kardot rántottak, ruhájukra keresztet rajzoltak, fogadalmat tettek, hogy megvédik a zarándokokat és a szent helyeket.
Lelkesen, tiszta szívvel indultak el a nemes lelkű fiatalok, sokan közülük komoly önmegtagadásokat vállalva, ideáloktól vezérelve elhagyták szeretteiket, kedvesüket, családjukat. Több magyar király is a zászlajára tűzte a keresztet, Kapisztrán Szent János is keresztes sereget toborzott, hogy megsegítse Hunyadi Jánost a nándorfehérvári ütközetben. Buda felszabadítására is kereszteseket küldött a pápa 1686-ban.

aug16.jpg

Válasz

Az Egyház, ahogy a hős forradalmárok is, kezdetben az igaz, őszinte szó erejében bíztak,ennek sikertelensége láttán erőszakot is alkalmaztak, szembeszálltak az igazságtalansággal.
Elindult a gyűlölet, a harag, az ellenségeskedés, és nagyon nehéz a palackba visszadugni a kiszabadult szellemet.
Nemcsak a katolikusok és protestánsok között folyt a harc, hanem a különféle protestáns felekezetek között is, például a Szentháromságot tagadó protestánsok vezetőjét, Szervét Mihályt Kálvin küldte máglyára Genfben. A hatalom által a népekre erőltetett diktátum lehetetlenné tette a párbeszéd kialakulását.
Nagyon visszafogottan fogalmazok, ha azt mondom, hogy a nemes eszméktől vezérelt lovagok gyakorta lókötőknek bizonyultak: mintha megzabolázott indulataik széttörték volna a gátakat, és sokan esztelenül gyilkoltak, fosztogattak.

aug15.jpg

Válasz

A lelkiismeret és vallásszabadság

A lelkiismereti és vallásszabadság jogos védelméből vallásháborúk törtek ki, melyek súlyos vérengzésekhez, igazságtalanságokhoz vezettek oda-vissza.
Nézzünk kicsit őszintén magunkba: bennünk micsoda indulatok támadnak, ha a csúcsforgalomban szabálytalanul elénk vágnak, vagy a kiszemelt parkolóhelyre minket megkerülve behajtanak. Milyen semmiség mindez az előzőekhez képest, de ezen kicsit elgondolkozva talán jobban meg tudjuk érteni az indulatokat, amelyek embert ember ellen fordítottak, amikor egész életüket meghatározó, alapvető értékeiket, érdekeiket, életvitelüket akarták erőszakkal megváltoztatni.
Hasonlóan ahhoz, mint mikor 1848. március 15-én kitört a forradalom a Habsburg elnyomás ellen, senki nem gondolta, hogy ebből több ezer halál származik majd. Vagy 1956-ban, mikor fegyvert ragadtak, hogy az elnyomókat elűzzék, senki nem gondolta, hogy milyen súlyos következményei lesznek annak, hogy a zsarnokokkal szembeszálltak. A mai napon rájuk mint hősökre emlékezünk, senki nem ítéli el őket.

aug14.jpg

Válasz