Valami nem egyezik Gurábbal kapcsolatban. Tótgurab és HorvátGurab ugyan közel van egymáshoz, de Magyargurab 20-26 km-re van Horvátgurabtól. De melyik a kegyhely az első kettő közül, mivel Magyargurab nem az. Ott Szent Anna tiszteletére emelt templom van.
Üdvözlettel,
Csepely Péter

Válasz

MÁRIA KEGYHELYEK A FELVIDÉKEN

HOMONNA - Szűz Mária kegyhelye


Erről a kegyhelyről egy Szlovákiában kiadott, és az ottani Máriás kegyhelyek egy részét mutató képeslapról értesültünk, de sajnos semmi egyebet nem tudunk róla, és csak feltételezzük, hogy a ferences templom a kegytemplom. Itt a főoltáron Skapulárés Boldogasszony, a mellékoltáron Fájdalmas Anya szobor látható, a baloldali mellékoltár alatt pedig Szent Bonifác ereklyéit elhelyezték el. Valamennyi lehet a kultusz tárgya.

HOMONNA templom.jpg

HOMONNA templom belső.jpg

HOMONNA kegyszobor Szűz Mária.jpg

Válasz

MÁRIA KEGYHELYEK A FELVIDÉKEN

HOLICS - Fájdalmas Anya búcsújáró helye

A kegyhely a Morva folyó keleti partján található, a Holič nevű városkában. Eredetileg vízvár volt itt. II. Endre adománylevelében possessio Wyvar=Újvár néven szerepel (1234). A 16. században a várat átépítették reneszánsz erőddé, szögletbástyákkal. Maga a váruradalom 1386-ban a Ctiboroké volt, majd a Czober családhoz került.
1736-ban a holicsi uradalmat megvásárolta Lotharingiai Ferenc, Mária Terézia királynó férje, és városi jogokkal ruházta föl a községet. Építésze a várat kastéllyá alakította át, a városkához „csatolta" azaz négysoros sétánnyal fűzte össze (alea). A városi utca és a fasor találkozásánál az egyik oldalon fölépítette a majolikagyárat, a másik oldalon a kapucinusok kolostorát és templomát, noha a városkának már volt plébániája. Ennek ellenére az uralkodóház szolgálatára a Habsburgok kedvelt bécsi kapucinusai közül települtek át Holicsra.
Ez a kapucinus templom barokk-klasszicista stílű. Eredetileg Assisi Szent Ferenc tiszteletére szentelték föl, de később, 1786 után Szent Mártont jelölték védőszentként. A templomhajó téglalap alakú, a szentély (presbitérium) négyzet formájú. Ehhez csatlakoznak a sekrestye, a gyóntatóterem, a kápolna a hajóbenyílással, félkörös zárással. A templomban ma is megvan még az eredeti barokk klasszicista berendezés: három oltár oszlopos megoldással építve, keresztkút, szószék, a kápolnában a Fájdalmas Szűz oltára. A templom belseje is teljesen kapucinus légkört lehelt: fehér meszelésű falak, sötéttel színezett bútorok jellemezték. A kapucinus lelkiségnek ezek a jelei. Később a berendezést átfestették. Így művészi értékéből sokat vesztett. Az eredeti oltárképek, a bécsi Millerdorfer J. festményei ismeretlen helyre kerültek. Elveszett a húsvéti szentsír is, Shamant J.J. császári festő műve, ki a holicsi kastélyt és a sasvári kegytemplomot is festette.
A legértékesebb művészi alkotás itt a mellékkápolnában a Fájdalmas Szűz (Pieta) szoborcsoportja, oltár baldachinja alatt nehéz drapériával díszítve.

Válasz

A szoborcsoport eredeti helye az ausztriai Bruck a.d. Leitha. Jordánszky Elek szerint ez a kegyszobor 1683-1782 között a brucki augusztiniánus templomban volt a búcsús tisztelet tárgya. Amikor II. József, egyházüldöző császár-király eltörölte az Ágoston-rendi kolostorokat, ezek templomát is bezáratta. A Fájdalmas Szűz szoborfaragványát ekkor Reindler Polyxona özvegy árverésen megvette magának és házában helyezte el, ahol az ájtatos hívek búcsús áhítatukat folytatták, összegyülekezve és kérve a Fájdalmas Szűzanya pártfogását. Az özvegy fia azonban, bizonyos Dezső nevű kapucinus atya, aki ekkor Holicsban volt káplán, édesanyjától elkönyörögte a kegyszobrot, és Holicsra szállíttatta a 18. század végén.
Ez a barokk faragvány később polikrómozva lett a 19. században. A Pieták (Fájdalmas Szűz-szobrok) kedvelt formáját ábrázolja. Mária a kereszt alatt ülve ölében tartja fiát. Hagyományos öltözete befedi egész termetét, vállán palást omlik alá. Krisztus holtteste egész terhével Mária térdein tehetetlen ernyedtségben, alácsüngő jobb karral. Mária jobb karja viszont Krisztus lehanyatló fejét tartja, és fölé hajolva szomorúan nézi`arcát. A kegyszobor egész látványa és a még fiatalnak ábrázolt Mária arckifejezése elénk tárja a tragédia nagyságát. A pillanat keservét, amikor ölébe helyezték a keresztről levett Jézus holttestét, hogy végbúcsút. végyen tőle. A kifejezett alapélmény mégsem a kétségbeesett drámai fájdalom, hanem a csendes, belső bánat, az anya gyásza s egyben szeretete, mely szívét eltöltötte, és túlcsordult. A szorász a közép-európai hagyományokra támaszkodva a Pietának ezt a keresztény anyai, méltóságos anyai fájdalmát tárja elénk. Mind a két testnek hozzáillő arányokat adott. Krisztus ruhátlan testét nem telítette a naturális kínok jegyeivel. Krisztus arcán a halál utáni béke tükröződik. Mária nagy fájdalma nem torzító. Mária öltözete is előkelően finom. Elfödi testét, de mutatja báját, főként a keze és lába tartásában, ami a szoboregyüttes egészének fő alkotó része. A drapéria szabadon alácsüngő részei, ahol nem érintik Mária ruháját igen finoman érvényesülnek.
A holicsi Pieta szépségét méginkább emeli az aranykorona, mely Jézus és a Szűzanya fején van. Kidomborítja ugyanis a két szenvedő fájdalmát és a földfeletti királyi méltóságát.
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom: Búcsújárók könyve Novitas b. Kft. Balassagyarmat, 1991. 126-127.old.)

HOLICS.jpg

HOLICS Templom.jpg

HOLICS főltár.jpg

Válasz

MÁRIA KEGYHELYEK A FELVIDÉKEN

HÉBEC - Szent Ilona kegyhelye

Tartományi kegyhely Hont vármegyében, Deménd község plébániájának területén. Az Ipolyságtól tizenöt kilométemyire található Léva irányában. Megközelíthető közúton. Nincs messze tőle a híres Gyügy (Dudice) és Szántó (Santovka) gyógyfürdő. Szép hegytetőn foglal helyet. Körülötte erdők, évszázados tölgyek gyönyörködtetik a szemet. A hébeci római katolikus templom történetét Majer István kürti plébános, későbbi címzetes püspök, egyházi író, régész, történész és festő írta meg a 19. században.
1904-ben a hívek az omladozó templomot Pokomy István plébános, Zaturecky József templombí- ró, Gergely János falusi bíró, Polcsák Lajos kántortanfó vezetésével restaurálták, tekintettel arra, hogy az ősi kegytemplom megérdemli, hogy a zarándokok előtt illő fényben ragyogjon. Történetét nyomtatványban ismertetik.
A hagyomány szerint a templomot Szent István király emeltette a Hont megyei hívek számára az Ipoly menti erdők közepén, a dombtetőn. A hébeci oltár jobb oldalán a falba vésve megörződött a szentségház (pastoforium), egy négyszőgű kőüreg, fölötte bevésve az esztendő száma: 1023.
A falak régies építésmódja, az ablak és ajtó mintája, a nép szájhagyománya egyaránt bizonyítja ezt a kort és a templom ősi mivoltát. Dombtetőn áll a templom, szimbolikusan hirdetve Szent Pál szavait: „Az odafönt valókat keressétek!" A harangszó a domb magasából szállt a környező völgyek lakóihoz, és hívta őket a magasba, a dombra, az áhítat magasába is, a keresztény hit és erkölcs magasába is, a pogányos, közönyös lelki tespedtség, züllés mélységeiből is. Hívta az üldözött, elvadult, erdős völgyek népét a homályból a domb napfényes szabadságába, a fennköltséget hirdető templom világosságába. Minden harangszóra tekintetük a dombon álló torony csúcsa felé fordult, a mélyből a magasba, az összetörtségből a szárnyaló végtelen szabadságába.
Hébec hajdan falu volt. A szántóvas most is régi épületköveket, pénzérméket fordít ki a földből és hoz újból napvilágra. Birtoka volt többféle nemesi családnak. A tatárjáráskor a falu és a templom elpusztult. Később a Paczolay család lett itt földbirtokos, aki nagy becsben tartotta a templom romjait, sőt látogatta is a néppel együtt. Ez már a 18. században volt. Ekkor még a templom falai között egy közkedvelt forráskút is volt, de ez idővel elenyészett. Helyette a domb tövében tört elő a vízforrás. A 19. század elején Simonyi Ferenc földbirtokos a templomot újjáépítette, és alatta elkészítette a család kriptáját.
Ekkor Szent Ilona tiszteletére szentelték föl. Nemsokára villám sújtott le, és a templomot elpusztította, de a Simonyi család megint újjáépíttette. 1897-ben alapítványban gondoskodtak a templom őrizetéről. Közelében remetelakot építettek, és remetét hívtak meg a szolgálatra. A remetelak: szoba, konyha, kamra és kert.

HÉBEC TEMPLOM.jpg

Hébec harangtorony.jpg

Hébec Szűz Mária.jpg

Válasz

MÁRIA KEGYHELYEK A FELVIDÉKEN

HÁRSKUT - Lipovnik - Rózsafüzér Királynője és Keresztelő Szent János búcsú járóhelye

Gömör és Kishont megyében található kegyhely (Lipovnik okr. Roznava). Megközelíthető Ruzsnyó irányából Kraszmahorkán át. A Szoroskő nevű hegy alatt terül el. 1141-ben jönnek ide a ciszterci szerzetesek. Kolostort és templomot építenek, de aztán a történelem viharai elsodorják őket. A jelenlegi templom épületének román elemei is vannak, de a legtöbb emlék benne gótikus. Az utolsó javítási munkálatok 1983-84-hen zajlottak. A fal egyik tégláján titokzatos írás láthatta: AMAL. Megfejthetetlen. Gótikus falfestmények is szemlélhetők. Védszentje: Keresztelő Szent János.
A búcsújárás Rózsafüzér Királynője, október 7. A falu léte 1364-ben már igazolható. A Sajó mellékvize, a Csermosnya-patak völgyében fekszik a hajdani apátsági templom. A reformációig töltötte be nemes hivatását. A Bebek család nagy buzgalommal kisajátította.
Tudjuk, hogy itt már a középkorban is kegyhely volt. Telekessy István egri püspök restauráltatta a kegyhelyet, mint előbbi plébániáját. A barokk korszakban nagyon látogatott, de később ellanyhultak a zarándoklatok.
A vidék szentje Keresztelő Szent János, a pusztába kiáltó. A 12. században ugyanis itt még gyepük voltak. Mögöttük irdatlan erdők. A megtelepülő szerzetesek föladata itt a pusztaság szélén a kultúra és a kereszténység határait továbbtolni a lakatlan és ismeretlen tájakra. A ciszterciek e tájon a földművelés és gyümölcstermelés alapjait is megvetették. Jó lenne, ha ismét föllendítenék korunk hívő emberei a búcsújárásokat is.

(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft.
Balassagyarmat, 1991. 123.old.)

HÁRSKUT temlom.jpg

HÁRSKUT Krisztus.jpg

HÁRSKUT Mária oltár.jpg

Válasz

MÁRIA KEGYHELYEK A FELVIDÉKEN

GURAB - Nagyboldogasszony búcsújáró helye


Pozsony megyéhen, a szenci járásban található kegyhely. Szlovák neve: Slovensky Grob. Tulajdonképpen három részből áll: van Hurvátgurab, Magyargurab és Tótgurab. Közútun közelíthető meg a falun kívül épült kegykápolna. A búcsújárás napja Nagyboldogasszony ünnepe, augusztus 15. Nagyon szívesen zarándokolnak ide a hívek a kömyék közeli falvaiból is. Napjainkban a falu főutcája eléri a kegykápolnát.

(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft.
Balassagyarmat, 1991. 115.old.)

Kápolna (3).jpg

Kápolna szentély.jpg

Válasz

MÁRIA KEGYHELYEK A FELVIDÉKEN

GÍMES - Szűz Mária egykori kegyhelye


Kegyhely Nyitra megyében (Jelenec, okr. Nitra). A ghymesi hegyek szép koszorúja övezi.

A valamikori búcsú a ghymesi várban volt, ahonnét tiszta időben jó kilátás van a déli alföld felé, és az esztergomi bazilikát is olykor-olykor meg lehet pillantani. A várkápolna barokk díszei még láthatók ma is (1988) a romok között, de már a kápolna közepén hatalmas, évszázados tölgy nőtt a falak fölé, mint egy ősrégi balladában. Ghymes a balladák földje. A ghymesi vár a regék vára: a Forgách család tulajdona, ősi fészke. Tudjuk, hogy ez a család sok nagyszerű püspököt és derék papokat adott az egyháznak. Amíg éltek a várban, azt a vallásos érzelem lengte körül, magát a Forgách családot is és az itt élő embereket is. Szent Donát itt esdette ki az esőcsodát! A tatár ostromtól a várúrnő imája mentette meg a várat, a várbéli Boldogasszony kegyszobra segítségével.

Most a Boldogasszony fából készült szobra és egy másik képe egy kődomborművön az avult (öreg) Forgách-kastély kápolnájában láthatók. (Ma már nincs a szobor a kápolnában, ismerelen helyen van. A várkápolna egykori oltára a helyiek szerint a Gimeskosztolányi templomban van, de ezt az adatot nem ellenőriztük. - a szerk.)Az omladozó várfalak közül mentették oda valamikor. A Forgách-kastélyban őrzik az utolsó Forgách püspök pásztorbotját, papsapkáját (birrétumát) és az édesanyja hajából szőtt két kánontáblát, valamint két, tőle származó misegyertyát is.

Az idők viharai a családot is, a várat is, a búcsújárást is rombadöntötték. Látható még ebben az ősi kastélyban a várkápolnából származó két ébenfakereszt, melynek Krisztus-alakja elefántcsontból készült. A búcsú napja Loyolai Szent .Ignác ünnepén, július 31-én volt. Ekkor megszólalt a vár messzehangzó nagyharangja csakúgy, mint húsvétkor, pünkösdkor és katácsony ünnepén. Szentmisére hívta a környék hívő népét. A ghymesi búcsúnak volt egy különös és fölemelő befejezése, nevezetesen az ebédet az egész búcsús seregnek maga a várúr biztosította minden esztendőben. Csak ez után a szeretetlakoma után mentek haza a hívek.

Napjainkban a ghymesi vár elő- és utóhegyén egy-egy régi fakereszt áll. Az egyik fehér, a másik vörös színben. Egész nyáron virágokkal díszítik a hívek. Mind a két keresztnél a Forgách család egy-egy férfitagját ölték meg valaha. A búcsús nép érkezésekor e két keresztnél köszöntötte a kegyhelyet, illetve itt búcsúzott tőle. A szenthely földjét e két kereszt jelölte.
A várkápolna egykori nagy fakeresztje ma a ghymesi plébániatemplom oltárán dííszlik. Itt, vagyis a község templomában a főbúcsú szeptember 14-én vagy a rá következd vasárnapon van Szent Kereszt fölmagasztalásának ünnepével kapcsolatosan.

Ghymes megközelíthető vasúton is, közúton is.
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft.
Balassagyarmat, 1991. 109-110.old.)

GÍMES templom.jpg

GÍMES Jézus Templom szentély.jpg

GÍMES Szűz Anya kép.jpg

Válasz

GÍMES - Szűz Mária egykori kegyhelye

Ghytnesi búcsús ének

1. Szent keresztnek violája,
Bűnös lelkünk pálnmaága!
Téged jöttürik köszönteni,
Tiszta szívből üdvözleni.

2. Vesd ránk kegyes szemeidet,
Fogadj el mint híveidet.
Ó, szerelmes nagy Istenünk,
Bocsásd meg, amit vétettünk.

3. Szűz Mária, édesanyánk,
Légy szószólonk, légy patrónánk.
Fogadj el szent palástodba,
Végy be dicső országodba.

4. Szent keresztnek a rózsája,
Búnős lelkünk drága fája,
Az Úr Jézus meghalt rajta,
Ki a bűntöst rnegváltotta.

5. A Szent Kereszt a templomba,
Virágzik, mint ararryalma.
Az Ur Jézus drága teste,
Szent keresztre volt függesztve.

6. Akik ide, hozxád jöttünk,
Téged térden állva kérünk
Hogy tégedet megláthatnánk,
Egykor mennyben imádhatnánk.

7. Szent Keresztnek gyászos kertje,
Szűz Mária gyümölcsöse,
Oly szép gyümölcs függött rajta,
Ki a bűnöst megváltott

8. Szűz Mária, Édesanyánk,
Magas mennyből tekints le ránk.
Fogadd el a kérésünket,
Bocsásd meg a bűneinket!

9. Szűz Mária magas mennyben,
Szent angyalok seregében,
A Szent Fiát csókolgatja,
Bűnösökért vigasztalja.

10. Bocsásd meg a bűneinket,
Akik ide gyülekeztek,
Fogadd el az imádságunk,
Vedd kedvesen fáradságunk.

(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft.
Balssagyarmat, 1991. 110.old.)

Válasz

MÁRIA KEGYHELYEK A FELVIDÉKEN

GÁBOLTÓ Skapulárés Szűz Mária és Szent Adalbert kegyhelye

A Kelet-Felvidék, Sáros megye egyik legjelentősebb kegyhelye, Bártfától északnyugatra tizenhat kilométernyire van. Megközelíthetó közúton.

Ehhez a helységhez fűződik Szent Adalbert püspök vértanú neve, aki ezer évvel ezelőtt Európa népeinek történetében fontos szerepet játszott. A gaboltovi kegyhelyen mindmáig őrzik és ápolják annak emlékét, hogy az itteni "kutacska" mellett pihent és ivott a vizéből szent Adalbert, amikor Szent István magyar király udvarából Lengyelország felé utazott.

Gaboltov népe a kutacska fölé kápolnát emelt, melynek védszentje Szent Adalbert.

A középkorban ezen a helyen a jeruzsálemi Szent Kereszt Lovagrend kolostora állott (más néven: a Szentsír Keresztes Vitézei). Ezek a keresztesek illetve szerzetesek alapították Gaboltov községet, és innét pasztorálták a környék népét. A kegytemplom a 14. századból való, Szent Adalbert tiszteletére épült.

A templomban a Skapulárés Száz Mária kegyképe van. A jámbor zarándokok a 15. század óta tiszteletben tartják. A Boldogságos Szűz egyik kezében a skapullárét tartja, körülötte tizenkét csillag. A kegykép vásznon van, de a Szent Szűz aranyazott ruhába van öltöztetve.

A kegykép fölött két aranyszív van elhelyezve: Kyszling Ferenc adományai, aki a fölirat szerint: 1765. július 21én a gaboltovi patakban fulladozva a Skapulárés Boldogasszonyt hívta segítségül. Hálából megmaradásáért, megmeneküléséért a vízbefulladás veszélyétől ezt az ajándékot hagyta itt örök emlékül.

A gaboltovi búcsúk egyik fontos szertartása minden esztendőben a megszentelt skapuláréba való beöltözés július 16. napján, a Skapulárés Boldogasszony ünnepén.

Megjegyezzük azt is, hogy a skapuláré társulatok elterjedése az egyházban, főként a 14-15. században történt. A társulat tagjai a kármelita rend vezetése alatt viselik a Boldogságos Szűz skapuláréját. Ez külső jele a Szűz Mária oltalmába való ajánlkozásnak. A tag áhítatgyakorlatokat vállal Ehhez van kötve Szűz Mária ígérete, az ő különös oltalma az élet küzdelmeiben, de főként a halál óráján és a purgatóriumi szabadulás jegyében. A zarándokok száma 1960 óta egyre növekszik. Az 1987. évben a gaboltovi kegytemplomot százezres zarándoktömeg látogatta meg. Főként fiatalok. Ez is bizonyítja, hogy a Mária-év a katolikus hívek szívében nagy kegyelmek hordozója volt.

(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft.
Balassagyarmat, 1991. 103.old.)

Válasz