A Jungfernsprung vízesés legendája

Ausztria Karintia tartományában, a Möll folyó völgyében található sok-sok csodálatosan szép vízesés közül az egyik zuhatag a Heiligenblut felé tartó országút széléről is jól látható. Egy emelvényről megtekinthetjük a 130 méter mélyre alázúduló vizet. Ugyanezen az emelvényen található egy fiatal lány szobra, akihez a vízesés keletkezésének legendája kötődik.

Réges-régen élt Mölltalban egy gyönyörű, havasi pásztor leány. Szépségének híre az egész vidéket bejárta, de ő nem adta magát egy férfinak sem. Csöndesen élte életét, tette a dolgát, imádkozott Istenhez.
Hírét vette ennek az ördög is, és elhatározta, hogy elcsábítja a lányt. Egy napon egy daliás ifjú érkezett a völgybe, aki vadász volt. Modorával, sármjával hamar belopta magát a helyiek szívébe. Az ifjú azonban nem érdeklődött más iránt, csak a szépséges alpesi pásztorlány iránt.
Egy napon úgy intézte a vadász, hogy "véletlenül" találkozzon egy sziklafalnál a lánnyal, aki így sehogyan se tudja menekülőre fogni, visszautasítani csókját. Igen ám, de a lány azonnal észrevette, hogy a jóképű vadász valójában az ördög. Az ördög csak közeledetett, a leány meg egyre csak hátrált, mígnem háta a sziklafalhoz ért. Ekkor csoda történt: a sziklafal megnyílt és a lány inkább belevetette magát a mélységbe, semhogy az ördögé legyen. Mielőtt halálra zúzta volna magát a szakadék fenekén lévő sziklákon, angyalok szálltak alá az égből és épségben földre segítették a lányt.
Kudarcát látva az ördög dühösen a sziklára csapott - ahonnan ekkor megeredt a ma is látható vízesés - és többé a környékre sem tette be a lábát.
A lány pedig boldogan élte tovább szerény, tiszta életét.
A vízesést a népnyelv a legenda emlékére Jungfernsprungnak, azaz Kisasszony-ugrásnak keresztelte el.
Lacz Szabolcs

Válasz

MÁRIA KEGYHELYEK A VILÁGBAN

CANDELARIA (Spanyolország)

A bazilika Candelaria városában, Tenerife szigetén található, 1949 és 1959 között épült. A templomban található a Kanári-szigetek védőszentje, Candelariai Miasszonyunk (Nuestra Señora de la Candelaria) szobra.

A templomot 2011-ben XVI. Benedek pápa „basilica minor” rangra emelte. Spanyolország egyik legnagyobb temploma.

Candelariai Miasszonyunk-bazilika.jpg

Candelaria Miasszonyunk, a Kanári-szigetek védőszentje.jpg

A bazilika belseje.JPG

Válasz

MÁRIA KEGYHELYEK A VILÁGBAN

GUADALUPE (Spanyolország)

A Santa María de Guadalupe királyi kolostor (teljes nevén spanyolul Real Monasterio de Santa María de Guadalupe, Santuario de la Patrona de Extremadura y Reina de las Españas) Extremadura tartomány Cáceres provinciájában fekszik.

Guadalupe történelmi város hagyományos, középkori épületekkel, szűk kanyargós utcákkal, értékes műemlékekkel. Azonban minden értékét felülmúlja a Nuestra Señora de Guadalupe-kolostor, melyet 1993-ban a Világörökség részévé választott az UNESCO.

A monostor óriási erődszerű építmény, mely a város fölé magasodik. 1492 két jelentős világtörténelmi eseményét jelképezi: a Katolikus Királyok által véghezvitt reconquistát és Kolumbusz Kristóf megérkezését az Újvilágba. Emellett hatalmas értékű kincsek tárháza is. Híres szobra, a fekete Guadalupei Szűz Mária az új világ nagy részének kereszténnyé válását szimbolizálja.

A legendák szerint a 13. században egy cáceres-i tehénpásztornak megjelent a Szűzanya. A történet szerint a pásztor elvesztette egyik tehenét, s nem akadt a nyomára. Három napig kereste az erdőben, mire holtan találta nyájának tagját. Késével keresztet vetett az állat bőrén, mire az feléledt holtából, s e pillanatban tűnt fel hirtelen Szűz Mária. Utasította a pásztort, hogy menjen társaiért, és hozza őket is e helyre, mutassa meg nekik tehenét, s hogy mily csodás eset történt vele. Mikor ideérkezik a társaság, egy szoborra fognak lelni, melyet ne mozdítsanak el helyéből, hanem építsenek egy házat számára. Később pedig majd igen fontos templom fog állni e helyütt és egy nagy város fog épülni. Így szólt a Madonna kívánsága és jövendölése, mely a legendák szerint beigazolódott. A Szent Lukácsnak tulajdonított alkotás tiszteletére valóban építettek egy kápolnát, mely egyre bővült. Később pedig kolostort is emeltek e helyen, mely ugyancsak épült-szépült és még a királyokat is zarándoklatokra késztette. A Madonna-szobor tisztelete a 15-16. században érte el csúcspontját, mikor a spanyol földről induló felfedezők szinte kötelezően járultak a Szent Szűz tiszteletére alkotott műalkotás elé. Ekkor vált a Guadalupei Madonna (Señora de Guadalupe) igazán a spanyolok által újonnan meghódított területek védőszentjévé.

A guadalupei kolostor.jpg

Válasz

MÁRIA KEGYHELYEK A VILÁGBAN

GUADALLUPE (Mexikó)

A Guadalupei Szűzanya vagy Guadalupei Miasszonyunk (spanyolul: Nuestra Señora de Guadalupe vagy La Virgen de Guadalupe) a Guadalupei bazilikában őrzött 16. századi Szűz Mária ikon, Mexikó legismertebb vallási, kulturális és nemzeti szimbóluma. Mexikói köznyelvi neve: Lupita.

A monda szerint aranyködbe burkolózó nő jelent meg, s arra szólította föl a férfit, hogy „menj a püspökhöz […] azt akarom, hogy templomot emeljenek e helyen!” Juan Diegónak nem hitt a püspök, s másnap a találkozás megismétlődött. Diego másodszor is elment a püspökhöz, aki ezúttal azt mondta, elhiszi, hogy a Szűzanya megjelent ott, ha hoz egy jelet. Diego ismét találkozott a Szűzanyával, aki felküldte a hegytetőre, ahol csodálatos módon az évszak ellenére nyíló rózsát talált. A helyen épült meg a Miasszonyunk-székesegyház, ahol máig őrzik Diego tilmáját (bő köpeny) amiben a rózsát Zumarraga püspök elé vitte. A találkozás emlékére minden évben december 12-én tartják a Guadalupei Miasszonyunk (spanyolul: Nuestra Señora de Guadalupe vagy La Virgen de Guadalupe) ünnepét.

Különösen fontos jelkép a mexikói indiánok számára, hiszen a Szent Szűz a feljegyzések szerint egy indiánnak, Juan Diegónak jelent meg 1531 telén a Tepeyac dombon, az azték kukoricaistennő Tonantzin lerombolt templomának helyén, Mexikóvároshoz közel északra. A monda szerint aranyködbe burkolózó nő jelent meg, s arra szólította föl a férfit, hogy „menj a püspökhöz […] azt akarom, hogy templomot emeljenek e helyen!” Juan Diegónak nem hitt a püspök, s másnap a találkozás megismétlődött. Diego másodszor is elment a püspökhöz, aki ezúttal azt mondta, elhiszi, hogy a Szűzanya megjelent ott, ha hoz egy jelet. Diego ismét találkozott a Szűzanyával, aki felküldte a hegytetőre, ahol csodálatos módon az évszak ellenére nyíló rózsát talált. A helyen épült meg a Miasszonyunk-székesegyház, ahol máig őrzik Diego tilmáját (bő köpeny) amiben a rózsát Zumarraga püspök elé vitte.[1] A találkozás emlékére minden évben december 12-én tartják a Guadalupei Miasszonyunk ünnepét.

A mexikói mindennapok része: a kép házak utcai oldalán és belső falán ugyanúgy gyakran látható, mint a templomi és házioltárokon, vagy használati tárgyakon. Mexikóban és a Mexikóból kivándoroltak közt gyakori női és férfinév a Szűzre utaló María Guadalupe vagy Lupe. Az eredeti kép zarándokok tömegeit vonzza: az ikont őrző bazilikát a világ leglátogatottabb zarándokhelyének tartják, 2004-es mexikóvárosi adatok szerint csak december 9. és december 12. között tízmillió zarándokot fogadott,[1] egész évben pedig a húszmilliót is eléri az idelátogatók száma. A Guadalupei Szűzanyát 1737-ben Mexikó, 1910-ben Amerika, 1935-ben a Fülöp-szigetek védőszentjévé nyilvánították.[2]

Guadalupei Szűzanya -.jpg

Válasz

MÁRIA KEGYHELYEK A VILÁGBAN

SIRACUSA

Siracusai Könnyező Madonna egy Szűz Máriát ábrázoló gipsz öntvény szobor, mely a szemtanúk vallomása alapján négy napig folyamatosan könnyezett az olaszországi Siracusa városában.

A város Via degli Orbin de Saint Giorgio 11. számú házban Antonietta Guisto áldott állapotban volt. 1950 augusztusában a szülés után beteg lett. Fájdalmas görcsrohamok gyötörték az orvosok nem tudtak segíteni, a kimerült nő állapota válságosra fordult. Férje - Angelo Jannuso -, munkába indulás közben zúgolódva vádolta a Madonnát miért nem segít. Augusztus 29-én hirtelen jobbra fordult a nő állapota és nedvesség csepegett rá, amikor az ágyban feküdt. Kiderült, hogy az a Madonna gipszmásolat kezdett könnyezni, amit nászajándékba kapott a fiatal pár az egyik rokontól, és az ágy fölé akasztottak. Hamarosan egyre többen lettek a lakásban, úgyhogy kihívta valaki a rendőrséget.


A rendőrök az őrszobára vitték a könnyező Madonnát és megállapították, hogy nincs csalás. A "La Sicilia" tudósítója megemlíti, hogy a jelenséget olyan emberek is megállapították, akik "megrögzötten hitetlenek voltak." Egyházi felkérésre még augusztus 31-én tartományi egészségügyi szakember csoport lett megbízva, hogy "gyökeresen végére járjanak" a dolognak. A csoport érkeztétől számítva, még tizenöt percig könnyezett, és szeptember 1-jén 11 óra 15 percig sírt. Éppen hogy "több mint egy köbcentiméter" könnyt gyűjtöttek össze. A tudományos vizsgálat eredménye azt mutatta ki emberi könny, mely emberi fehérjét tartalmaz. Számításaik szerint mintegy négy litert könnyezhetett.
Az év végéig 189 tanút hallgattak ki, akik egyöntetűen azt mondták, könnyezett. Leginkább érdekes ezek közül annak a rendőrnek a vallomása, aki a lakástól, a via Rómáig tartó út alatt az autóban ülve tartotta a szobrot, az egyenruhája teljesen nedves lett. A jegyzőkönyv továbbá kitér a rendőrségre érkezés utáni időszakra: Az üveglapról leszedett szobrot a legnagyobb részletességgel megvizsgálták, mindenhol száraz volt, csak a szemekből jöttek a könnycseppek. Ezután letörölték a szemet, hogy az is száraz legyen. de újabb könnycseppek jöttek elő a szemből. A rendőrök megrendültek, letérdeltek, és imádkoztak.

A szobor nem maradhatott egy lakásban, mert sokan akarták megnézni. Már az első három hónapban 1076 zarándoklatot számolt össze a városi bizottság. Az öntött gipsz végleges helyre került a Santuario della Madonna delle Lacrima altemplomába és az érsek Siracusa városát 1968. szeptember 1-jén felajánlotta a Szűz Mária Szeplőtelen Szívének.

siracusa1.jpg

Madonna delle lacrime di Siracusa.JPG

Válasz

MÁRIA KEGYHELYEK A VILÁGBAN

LORETO

Loreto egy kisváros Közép-Olaszország keleti részén, Marche régió Ancona megyéjében, Ancona városától 20 km-rel dél–délkeletre, nem messze az Adriától, a Loreto-hegység előterében. Olaszország leghíresebb búcsújáró helye.

Maga a kegyhely egy kis, egyszerű terméskőből rakott házikó (a Santa Casa), ami – egy, a 14. században kelt legenda szerint – eredetileg a Szentföldön állt; ez volt a szent család otthona. Amikor a keresztesek kiszorultak Palesztinából, a házat angyalok kapták föl és telepítették át:

először a dalmáciai Tersattóba,
majd egy Recanati melletti babérligetbe,
végül jelenlegi helyére.

A legendát máig nem tudták tudományosan cáfolni, míg a ház hitelességét a XX. század 60-as éveiben vizsgálatok igazolták

A házikó köré a 15–16. században bazilikát emeltek; a kis ház a székesegyház (Santuario della Santa Casa) kupolája alatt áll, és alacsony fal veszi körül. A fal márvány díszítményeit Donato Bramante tervezte. A bazilika ékessége három, a 16. század végén készített bronz kapu; művészetileg jelentősek beltéri mozaikjai és freskói.

A Santa Casát kápolnává alakították. A házikóban álló, fekete, arannyal és elefántcsonttal díszített Madonna-szobrot állítólag Lukács evangélista faragta cédrusfából.

Valószínűleg innen származik az egyik legrégibb bűnbánó ima, a loretói litánia.

Az ellenreformáció idején a Santa Casa mintegy félszáz másolatát építették föl Közép-Európa különböző országaiban, főként Csehországban. A prágai Hradzsinban a teljes épületegyüttest lemásolták (1626–1750 között): ez ott a Loretói Szűz Mária-templom.

Ez a kegyhely teljesen más az összes többinél. Az érdekességét egy ház adja, amit Mária házának Alma Domo Lauretananak hívnak. A legendát Pietro Tolonei írta le: Az angyalok Mária názáreti házáta levegőbe emelték a muszlimok elől, és a dalmát Tersattoba (Trsat, Fiume) tették le 1291-ben. A helyiek elbizakodottsága elől azonban újra felemelték az angyalok és 1294 december 10-én átvitték az Adrián és letették a loretói dombra. Ma a ház a loretoi bazilika közepén áll márványba foglaltan. A régészeti kutatások megerősítették, hogy eltér a helyiek építkezési szokásaitól, a Galileában építkező nabateusokra utal a "Szent Ház" kövei és építési módja.

Loreto_SC2.jpg

loreto-aerial-nc.jpg

vg_santacasa_di lLoreto.jpg

Válasz

MÁRIA KEGYHELYEK A VILÁGBAN

HÍRES MÁRIA-KEGYHELYEK

CZESTOCHOWA

A częstochowai Fekete Madonna, (lengyelül: Czarna Madonna vagy Matka Boska Częstochowska) ikon, amelynek csodatévő erőt tulajdonítanak, évszázadok óta vonzza a zarándokok tömegeit a világ minden tájáról.

A Fényes Hegyet a világ egyik leglátogatottabb zarándokhelyévé tette.

Az egyik legismertebb csoda az 1655-ös svéd invázió (az „Özönvíz”, lengyelül Potop) idején történt, amikor egy maroknyi lengyel egy egész támadó protestáns hadsereg ellen védte meg a kolostort.

A megmenekülést a lengyelek a Madonna csodatévő erejének tulajdonították, a támadás feletti felháborodás és a siker pedig megfordította az egész háború menetét. A következő évben, 1656. április 1-jén János Kázmér (Jan Kazimierz) lengyel király hálából a lwówi (lembergi) székesegyházban Máriának ajánlotta fel országát, így a Szűz Lengyelország patrónája és királynője lett.

A Fekete Madonna képet később meg is koronázták. Az orosz uralom idején Miklós cár „a legveszélyesebb lengyel forradalmárnak” nyilvánította a Fekete Madonnát, és betiltotta a częstochowai zarándoklatokat.

A Fekete Madonna volt az 1970-es években megszerveződő, Lech Wałęsa vezette Szolidaritás mozgalom egyik szimbóluma.

CZESTOCHOWA.jpg

Czestochowa_kolostor_madartavlatbol.jpg

A világhírű Fekete Madonna kegyképe.jpg

Válasz

MÁRIA KEGYHELYEK A VILÁGBAN

HÍRES MÁRIA-KEGYHELYEK

MARIAZELL

Mariazell város Ausztria Stájerország tartományában, Közép-Európa egyik legismertebb Mária-kegyhelye, híres zarándokhely.

A város Közép-Európa egyik legjelentősebb Mária-kegyhelye, évszázadok óta keresik fel a zarándokok a csodatévő Szűzanya segítségében bízva.

A Szűzanyát számos néven tisztelik: Magna Mater Austriae, Alma Mater Austriae, Gnadenmutter von Mariazell, Alma Mater Gentium Slavorum, Magna Domina Hungarorum.

A bazilika két legfontosabb kincse a Máriát és a kis Jézust ábrázoló kegyszobor és az I. Lajos által adományozott Szűz Mária-kép. A kegyszobor 48 cm magas, fából készült és Máriát ábrázolja, aki a jobb karjában tartja a kis Jézust. Mária a baljával a gyermeknek egy körtét nyújt, a gyermek pedig a jobbjával egy almát az édesanyjának. A szobrot díszes ruhába öltöztetik az év három legfontosabb ünnepnapján: Nagypénteken, Mária születésének ünnepén (szeptember 8.) és a város alapításának napján (december 21.). Ezeket a drága anyagokból és csipkékből készült ruhákat nemes hölgyek készítették és adományozták, a ma látható darabok zömmel a 19-20. századból származnak.

A Madonna és a kis Jézus koronái is adományok, általában a Rudnay Sándor hercegprímás által 1821-ben adományozott és X. Piusz pápa által 1908-ban megáldott koronapár látható a kegyszobron.

Zarándokok már a 12. századtól érkeztek Mariazellbe, de a létszámuk az 1330-as évektől nőtt meg. A hely népszerűsége egészen II. József zarándoklatokat megtiltó rendeletéig növekedett és a tiltás feloldása után újra töretlenül nőtt napjainkig, amikor évente kb. egymillió búcsújáró keresi fel a várost. Egyes becslések szerint közülük minden hatodik gyalogosan érkezik.

A tradicionális zarándokútvonalakat 1100 km hosszban 1981-ben foglalták "Mariazelli zarándokútvonalak 06" néven egységes rendszerbe, ezek Bécsből, Burgenlandból, Alsó-Ausztriából, Stájerországból, Felső-Ausztriából és Karintiából vezetnek Mariazellbe.

mariazell.jpg

mariazell_bazilika.jpg

MÁRAIZELL KEGYSZOBOR.jpg

Válasz

A MÁRIA-KEGYHELY

A Mária-kegyhely egy keresztény katolikus búcsújáró hely, ahol csodatévő Mária-képet vagy Mária-szobrot tisztelnek. Kialakulása egy csodának vagy Mária-jelenésnek köszönhető.

A Mária-kegyhelyek a Mária-tisztelet kiváltságos helyei. Kegyhelynek azt a templomot, kápolnát nevezzük, ahová különleges vallási okból számos hívő zarándokol el a helyi ordinárius, megyés püspök jóváhagyásával.

A kegyhelyek helyszíneinek közelében sok esetben gyógyítóerejű kutakat, forrásokat tartanak tiszteletben.

HÍRES MÁRIA-KEGYHELYEK

FATIMA(Portugália)

1917. május 13-án itt jelent meg a Szűzanya Lúcia dos Santos, Jacinta és Francisco Marto testvéreknek.

LOURDES

A Lourdes melletti Massabielle-sziklafal barlangmélyedésében a 14 évés Bernadette Soubirousnak 18 alkalommal jelent meg a Boldogságos Szűz Mária. Bernadett egyik testvérével és egy barátnőjükkel rőzsét gyűjteni indult. A folyóhoz érve édesanyja intésének engedelmeskedve megállt és levetette a zokniját, nehogy a sekély vízen átlábolva a zokni elázzon, s ő megbetegedjen a ködös, hideg időben. Emiatt lemaradt két társától.

A közeli barlangban meglátott egy különlegesen szép, fehér ruhás hölgyet: kék övet viselt, lábain egy-egy sárga rózsa, a kezében rózsafüzér volt. Bernadett nem tudta, kit lát, társai semmit sem észleltek. A jelenés bűnbánatra, a bűnösökért való imádságra intette, fölszólította, hogy fakasszon forrást a barlang meghatározott pontján, igyon belőle és mosdjon meg benne. A Szűz parancsára Bernadett puszta kézzel fogott hozzá a forrás kikaparásához, mely felfakadt - bár alig érintette a leány a földet - és naponta mintegy százezer liter vizet ad. Kezdettől csodatevő erőt tanúsított ez a víz. A fehér ruhás hölgy megbízta Bernadettet, „mondja meg a papságnak, hogy építsenek kápolnát és jöjjenek körmenetben” a jelenések helyére. Egyre többen - már több mint 10 ezren - kísérték el Bernadettet a barlanghoz, de a látomásokban csak a kislány részesült. A hölgy lourdes-i dialektusban megmondta Bernadettnek: „Én vagyok a Szeplőtelen fogantatás”.

LOURDES.jpg

LORDES.jpg

FATIME.jpg

Válasz