MÁRIA KEGYHELYEK DÉLVIDÉKEN

TÖRÖKTOPOLYA - Szűz Mária jelenéseinek kegyhelye

Lépjük át küszöbét a kegyhelynek,
Mondjunk szép köszöntést a Szent Szűznek.
Drága Szűz Anyánk, légy üdvözölve,
Topolya fénye, népednek üdve.
Buzgón rogyunk le szent köveidre.

Szomjas a mi lelkünk látásodra,
Mint hervadó növény a harmatra;
Szarvas a forrást sem vágyja jobban,
Mint mi képedet kegytemplomodban,
Mert nálad béke és szeretet van.

(Forrás: Berecz Sándor: TÖRÖKTOPOLYA KEGYHELYÉNEK TÖRTÉNETE.
KANIZSA 1934.)

Fohászok a Szűzanyához

Szűz Mária, Jézus Anyja, őrizd meg szívemet, hogy gyermeki, tiszta és átlátszó legyen, mint a forrás!
Adj nekem egyszerű szívet, amely mentes a sötét kételyektől!
Szívet, amely adakozó, és részvétet érez a szenvedők iránt!
Erős szívet, amely sohasem kicsinyhitű és csüggeteg!
Hűséges és nemes szívet, amely semmi jót sem felejt, és semmi rosszat nem tesz!
Szívet, amely a Megváltó Jézus Krisztus ügyéért lángol, amelyet az Úr szeretete megsebzett, s ez a seb csak az égben gyógyul meg!
Amen.

(Forrás: Sóti János SJ: TÖRÖKTOPOLYAI KEGYHELY.
Novo Molosevo 1999. 18.old.)

TÖRÖKTOPOLYA templom.jpg

TÖRÖKTOPOLYA szentély.jpg

TÖRÖKTOPOLYA Megdicsőült Szűzanya.jpg

Válasz

MÁRIA KEGYHELYEK DÉLVIDÉKEN

PÉTERVÁRAD - TEKIA - Havas Boldogasszony szerémségi búcsújáró helye és szentkút

A „tekija" török szó, magyarul annyit jelent, mint kolostor, zárda. Az 1660. év körül egy kisebb török templom állt azon a helyen, ahol most a kegytemplom van. A mecset előtt faházikó volt, ebben két török dervis, remete élt és dicsérte az egy örök Istent. A templom közelében forrás fakadt, amely hűs, üde vizet adott, és a közeli Péterváradról tömegesen jöttek ide a törökök - részint, hogy szomjukat oltsák, részint, hogy vallásos mosakodásukat elvégezzék.

A török hódoltság után (1693-ban) a mecsetet kápolnává alakították át az idetelepült jezsuiták, és azt a Havi Boldogasszony tiszteletére szentelték. Amikor 1716-ban Pétervárad alatt több mint 200 000 emberrel megjelent a török, Savoyai Jenő csak feleannyi embert tudott a csatába fölvonultatni. Az ütközet 1716. augusztus 5-én, éppen Havi Boldogasszony ünnepén zajlott le, és a keresztények fényes győzelmé- vel végződött. A törökök teljesen szétverve, eszeveszett futásban kerestek menedéket.

A hagyomány szerint a kápolna közelében álló hatalmas fa ágai között egy Mária-képet találtak a keresztény katonák, amely hasonlított a római Havi Boldogasszony kegyképhez. Jenő herceg ez előtt a kép előtt könyörgött segítségért; a győztes ütközet után ő maga vette le a fa ágai közül és vitte be nagy ünnepséggel a katonák örömujjongása. és ágyúdörgés közepette a kápolnába, s ott a Te Deum hangjai mellett az oltárra helyezte.

Ez az a híres kegykép, amely a tekiai templom oltárán van. A péterváradi győzelem emlékére XI. Kelemen pápa az egész Egyházban egyetemessé tette az Olvasós Boldogasszony ünnepét.

A kegykép előtt és a forrás vizében való mosakodás után igen sok csodás gyógyulás és egyéb imameghallgatás történt.

A kápolna helyén 1881-ben építették a mai kegytemplomot újgótikus stílusban. A régi török templomot, amelyet annak idején sekrestyének alakítottak át, lebontották, és helyére egy kupolát építettek; ez alatt áll az oltár. Az oltár háta mögött az úgy nevezett belgrádi Szűzanya képét helyezték el. Tekián tulajdonképpen két búcsú van. Az egyik az úgynevezett kis búcsú, július 26-án, szent Anna napján, a nagy búcsú augusztus 5-én Havi Boldogasszony napján.

A kegyhely az újvidék-belgrádi műút mellett, Péterváradtól 3 kilométerre fekszik. Megközelíthető az Újvidék központjából induló helyijáratú autóbusszal: annak végállomásától 15 perc gyalogjárásra van.
(Forrás: Búcsús könyv. Római Katolikus Plébániahivatal, Doroszló. 1974. 57-58.old. )

Csorba Béla: Tekiai búcsújárók (1997)

Pétervárad-Tekia templom.jpg

Pétervárad-Tekia templom belső2.jpg

Pétervárad-Tekia Szűz Mária kép.jpg

Válasz

MÁRIA KEGYHELYEK DÉLVIDÉKEN

DOROSZLÓ - Bajkút - Rc. Sanctuarium Dioecesanum „Maria, Auxilium Christianorum”
„Mária, Keresztények Segítsége” Egyházmegyei Kegyhely

A Bács-Bodrog megyei kegyhelyről a Fritz Ferenc plébános által szerkesztett Búcsús könyvből tudhatjuk meg a legtöbbet A Délvidéken található doroszlói szent kút Bácskának leglátogatottabb búcsújáró helye. Zombortól 20 km-re, magától a községtól pedig 1 km-nyíre fekszik a mai Szerbia és Montenegrü területén.

Az Árpádok korában Bajkút község állt itt, amelyet Nagy Lajos király 1382-ben a budai apácáknak adományozott. A falu a török időkben elpusztult, de kútja megmaradt. Hogy hogyan vált ismét a búcsúsok ismert kegyhelyévé, arról az 1807-től vezetett napló tudósít bennünket. A majd kétszáz esztendős, megsárgult fedelű ódon könyvben a Doroszlói plébánosok kezdetben latin, 1871-től pedig magyar nyelven lelkiimeretesen jegyzik föl a történteket.

Válasz

A szent kút újkori "fölfedezéséről" ezt írja Körmendy István plébános a napló elején: "A kalocsai főegyházmegyében, Bács-Bodrog vármegyén, a magyar királyi kincstár uradalmához tartozó Doroszló község határában - a község mellett -, a Mosztonga-patak mellett emlékezetet meghaladó idők óta létezik egy kutacska, amelyet Bajkútnak neveznek Bács megyének 1732-ben keletkezett okmányai. A kút közelében épületromok is láthatók, amelyek egy nagy kolostornak és templomnak nyomait mutatják. Ide zarándokoltak a csapásoktól sújtottak tömegei: a betegek itt találtak gyógyulást, a szomorúak vigasztalást, a bűnősők megbocsátást. A tőrök idők borzalmas háborúi idején azonban kiveszett a jámborság és a kegyhely iránti tisztelet. Olyan idők voltak ezek, amikor nem tudtak különbséget tenni köznap és vasárnap kőzött, szent és e világi dolgok között, amikor mindenki küzdött mindenki ellen, és valósággá lett azÍrás szava: Sokak szívében kihűl majd a szeretet. Így aztán 1792-ig a lelkiismeretlenség és a nemtörődömség áldozata lett a szent kút. 1792-ben azonban megjelent Istenünk kegyelme és az istenszülő Szent Szűz jósága, és Doroszlón is fölragyogtak Nagyboldogasszony jótéteményei. Ebben az esztendőben ugyanis Záblóczky János bogojevói lakos oly szerencsétlenül járt, hogy mindkét szeme világát elvesztette. Mivel hetvenéves anyjának egyetlen gondviselője volt, minden emberi segítséget megpróbált, hogy szeme világát visszanyerje... A világtalan ember nagy tisztelője volt a Szent Szűznek. Hogy vakságától megszabaduljon, buzgó imádsággal fohászkodott a betegek gyógyítójához, a Boldogságos Szűzhöz. Hosszú idő telt már el forró imában, amikor álmában megjelent neki a Szent Szűz, és meghagyta neki, hogy menjen el a Bajkúthoz, mossa meg szemhéját a kút vizében. János fölébresztette édesanyját, és nagy örömmel beszélte el neki álmát. Alig várták a virradatot, máris elindultak. Az idős asszony kézen fogva vezette vak gyermekét a kúthoz. Itt aztán, amikor buzgó imádság és fohászkodás után háromszor megmosta szemét, fösikoltva kiáltott anyjának: Ó, édesanyám, de régen nem láttam kendet, de már most látom, hála legyen az Istennek és a Boldogságos Szűznek! Ezután hálát adva Istennek és a Kegyelmek Anyjának, minden vezetés nélkül sietett haza.

Válasz

Egy csodálatos gyógyulás hite gyorsan elterjedt. A kutat mind sűrűbben kezdték látogatni... Mikor már a csodás események nem.szórványosan, hanem mind sűrűbben mutatkoztak, Gyurócska István akkori daroszlói plébános értesítette a kalocsai érsekséget..."

1792-től napjainkig csaknem nyolcvan gyógyulás van feljegyezve a kegyhely naplójában. Ez azonban nem teljes, mert 1822-1907-ig csak az anyagiakra vonatkozó bejegyzések szerepelnek. Az utolsó föltűnő gyógyulást 1933. szeptember 12-én jegyezték be a búcsújáró hely naplójába. Ekkor egy jegyző és tanítánó házaspár kisfia épült föl gyógyíthatatlan betegségéből, miután megmosták a szent kút vizében.
A plébánia följegyzéseiben majdnem minden olyan bácskai község neve szerepelt, amelyben említésre méltó számú katolikus lakik. A második világháború kezdetéig Bácskeresztúrról is jelentős számban jöttek görög katolikus rutének, több százan jöttek minden alkalommal a Tisza menti magyar községekbdl, Becséről, Moholól, Adáról stb. Az utóbbi években egy-egy nagybúcsúra tízezernyi zarándok sereglik össze itt.

Az egyes ünnepeken külön színt jelentenek a szontai sokácok színes népviseletben, mindig több százas létszámban a csantavéri férfiak, akik például 1926-ban ezerkétszázan jöttek búcsúba plébánosukkal. 1935-ben külön ifjúsági zarándoklatok kezdődtek. Apatinból 1937-ben ezer leány érkezett. 1967-ben négyezer bácskai fiatal, köztűk harminc ministráns zarándokolt Doroszlóra papjuk vezetésével. Újabban nemcsak gyalogosan és vonaton, hanem mind nagyobb számban jönnek autóval is.
1973 Kisboldogasszony ünnepén hatvanegy autóbusz, tizennégy kis busz és száznál több személygépkocsi szállította a kegyhelyre a búcsúsokat. A templom védőszentje a Segítő Szűz Mária. Az év legfőbb búcsúját Kisboldogasszony ünnepén, szeptember 7-én és 8- án tartják függetlenül attól, hogy vasárnapra, vagy hétköznapra esik-e a két nap. De tartanak búcsút áldozócsütörtökön, Pünkösdkor és Mária neve napján is. Az ifjúsági búcsút szeptember 8. utáni vasárnapon tartják.

(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft.
Balassagyarmat, 1991. 78-79.old.)

DOROSZLÓ templom.JPG

DOROSZLÓ Szűz Mária szobor.jpg

DOROSZLÓ Kegykép.JPG

Válasz

MÁRIA KEGYHELYEK DÉLVIDÉKEN

BÁCSKERESZTÚR - A délvidék görögkatolikus kegyhelye

Bácskában található Bácskeresztúr (ma: Russki Krstur), melynek lakosai északmagyarországi, nyírségi görögkatolikus ruszinok, akik a XVIII. században települtek ide. A község határában áll a kis kegykápolna, melyben az olajjal könnyező Istenanya ikonját tisztelik nemcsak a ruszinok, hanem a katolikus magyarok, svábok, bunyevácok, sőt a görögkeleti szerbek is.

A kápolnát rengetek olajnyomatos szentkép díszíti: a hívek fogadalmi ajándékai. Továbbá itt látható, a Krisztus sírbatételét, siratását ábrázoló olajfestményt is.

BÁCSKERESZTÚR Szűz Mária.jpg

BÁCSKERESZTÚR.jpg

Válasz

MÁRIA KEGYHELYEK DÉLVIDÉKEN

BÁCS

Bács személynévi eredetű elnevezése vélhetően arról a személyről kapta a nevét, aki a Szent István által megszervezett vármegye irányítója volt. Nemcsak a település, hanem Bácska elnevezése is az ő nevéből eredeztethető. Bács a magyar középkorban érseki székhellyel és jelentős gabonapiaccal rendelkező központ. A XI. század végén Nándorfehérvár bizánci befolyása miatt a magyarok Bácsra helyezték a görög püspökséget, így a XII. században az egyházi tevékenységeket még görög papok látták el, de a XIII. században már latin szertartásokat tartanak. Itt hozták létre a Délvidék első kórházát 1234-től, a ciszterci rend gondozásában. Bács, mint sok más település 1241-ben tatárdúlás következtében elszegényedett, de a középkor végére ismét régi pompájában tündöklött.

Váradi Péter (1450-1501) kalocsai érsek, humanista tudós, kancellár itt hunyt el, ő volt Mátyás király egyik bizalmasa.

II. Ulászló emelte Bácsot városi rangra 1494-ben, de 1526-ban a török e várost sem kímélte, felgyújtotta és kizsákmányolta a települést, a várat is elfoglalta. 1686-ban került vissza magyar kézre, a Tuzla környéki sokác betelepülők voltak az első lakosok a törökök után. Miután Bács 1719-ben megkapta a mezővárosi rangot 1920-ig földesura a kalocsai érsek volt.

Híres szülöttei között meg kell említeni a mérnök, feltaláló, erőmű építő Déri Miksa (1854-1938) nevét, aki az elektrotechnika magyar úttörője és a transzformátor egyik megalkotója.

Válasz

FERENCES TEMPLOM

Bács főutcáján találjuk a román stílusú szentéllyel és toronnyal rendelkező Ferences templomot. A Ferences templom Bács egyik ikonikus építménye, noha Bács említésekor mindenkinek a vár jut először eszébe. Bácska egyik legrégebbi templomáról van szó, amely falán viseli az évszázadok magasztos emlékét. A templomot 1169-ben építette egy templomos lovagrend Szűz Mária tiszteletére. A lovagrend feloszlása után vették birtokba a ferences rendi szerzetesek. Oly sok más délvidéki épülethez és településhez hasonlóan a tatárjárás ezt az épületet sem kímélte, a boltozat súlyosan megkárosodott, amit 1370-ben gótikus stílusban újították fel. A török korban a templomból mecset, a toronyból minaret lett. A török hódoltság után a településre érkező sokácok a csodatevő Gradovári Szűzanya képét hozták magukkal a templomba. A XVIII. században barokk stílusban bővítették a templomot, kórust készítettek, valamint kriptákat ástak a templomhajó alá. Gazdag könyvtárral és kincstárral rendelkező templom ünnepét augusztus 15-én tartják.

SZENT PÁL BAROKK STÍLUSÚ RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM

A valamikori bácsi káptalan és a bácsi érsekség székhelye. A plébánia a 11. század óta fennáll, 1688-ban újraalapították. A templom névadója Szent Pál apostol. A templomot 1773-ban emelték, és 1780-ban fejezték be. A torony 1923-ban lett újjáépítve. A templom 1937-ben és 1960-ban fel lett újítva. A templom méretei: hossza 50,5 m, szélessége 25,25 m, magassága 17 m, a torony 60 m magas. Négy harangja közül a legnagyobb 1100 kg, a legkisebb 175 kg. Az anyakönyvet 1713-óta vezetik.

BÁCS A bácsi vár háttérben balról a Szent Pál katolikus templommal, jobbról pedig a ferencesek templomával.jpg

BÁCS A Ferences templom.JPG

BÁCS A Szent Pál római katolikus templom.jpg

Válasz