CSÍKSOMLYÓ

Csíksomlyó (románul Șumuleu Ciuc, németül Schomlenberg vagy Somlyoer-Berg[1]) 1959 óta Csíkszereda településrésze Romániában, Hargita megyében. A katolikus vallású székelyek híres Mária-kegyhelye, búcsújáróhelye és szellemi életének több évszázados központja. Minden pünkösdkor itt zajlik a híres csíksomlyói búcsú.

A csíksomlyói kegytemplom és kolostor a magyarság egyik legnagyobb zarándokhelye és kultúrtörténeti emléke.

A Csíksomlyói kegytemplom és kolostor története a 15. századig nyúlik vissza. Ekkor telepedtek le itt a ferences szerzetesek, akik 1442 és 1448 között felépítették az első gótikus templomot és az ugyancsak gótikus kisméretű kolostort.

Az új barokk templomot Konstantin Schmidt építész tervei szerint 1804-ben kezdték építeni. A tornyok építését 1830-ban fejezték be. A homlokzatok álló Mária-szobor 1837-ben készült, Rothenbacher brassói mester alkotása. A templomot 1876. augusztus 20-án Fogarasy Mihály erdélyi püspök szentelte fel.

1948-ban XII. Piusz pápa basilica minor rangra emelte.

A Szűz Máriát a kis Jézussal ábrázoló kegyszobor a templom legértékesebb része. A Napba öltözött asszonyt ábrázolja, lába alatt a holdsarló, feje körül 12 csillagból álló csillagkoszorú, fején koronával, jobb kezében jogarral, balján a Megváltót tartja. Ez a kegyszobor a Mária-zarándoklatok központja, a zarándokok előtte fejezik ki hódolatukat, a lábát megcsókolják, megsimogatják, hozzá érintik kegytárgyaikat.
A korabeli beszámolók szerint a szobor néha földöntúli fényben tündököl, máskor nagy veszély idején szomorúnak látszik. A szobornál számos imameghallgatás történt, melynek emlékét a két oldalon kifüggesztett fogadalmi tárgyak, táblácskák őrzik.

A csíksomlyói búcsú a magyar katolikus hívők által minden év pünkösdkor, több százezer résztvevő jelenlétében megtartott búcsú az erdélyi Csíksomlyó melletti Kis-Somlyó és a Nagy-Somlyó hegy közötti nyeregben.

Hargitafürdő határában magasodik a Tolvajos-tető, ahol ma három nagy kereszt áll 896, 1896 és 1442-es évszámokkal, a honfoglalásra, Márton Áron születésére és a búcsú első írásos említésére emlékezve.

A fentiek emlékére gyűlik össze minden év pünkösd szombatján a katolikus székelység, és a Kissomlyó hegyén nyírfaágakkal ékesített zászlókkal körmenetet tart. Az egykori eseményre emlékezve az is hagyomány, hogy a gyergyóalfalusi keresztalja [10] megy a menet elején. A menet legértékesebb tárgya a főoltár bal oldalán látható labarum, mely az ókorban, Nagy Konstantin császár idején a győzelem jelképe volt. A pünkösdszombati körmenetben ezt a menet központjában viszik a körmenetet vezető püspök előtt. A 30 kg súlyú jelképet a hagyomány szerint a katolikus gimnázium legjobb végzős diákjának tiszte vinni. A menetet szokásosan a csángók zárják.

Amikor a menet a Kissomlyó hegyén levő Salvator-kápolnához ér, eléneklik az „Egészen szép vagy Mária” című éneket, és így folytatódik tovább a körmenet.

CSÍKSOMLYÓ KEGYTEMPLOM.jpg

CSÍKSOMLYÓ.jpg

CSÍKSOMLYÓ BABBA MÁRIA.jpg

Válasz

MÁRIA KEGYHELYEK ERDÉLYBEN

KÉZDISZENTLÉLEK - PERKŐ

Kézdiszentlélek falu Erdélyben Kovászna megyében.

A települést 1332-ben Sancto Spirito néven említik először. Mai templomának elődje egy 13. századi román stílusú templom lehetett. Helyére épült 1400 körül a mai templom, melyet a 15. század második felében átépítettek. 1773-ban újra átépítették, erődítései 18. századiak. A Perkő tetején álló vár már a honfoglaláskor is létezett, 1241-ben a tatárok lerombolták, utána újjáépítették, de a 15. században egy török ostrom elpusztította. Újra helyreállították és véglegesen csak a 16. század végén pusztult el. A falunak 1910-ben 2998 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig és 1940–1944 között Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott

A kézdiszentléleki római katolikus templom a a falu határán emelkedő Perkő-hegység aljában, enyhén kiemelkedő dombon áll. A templombelső régi emlékei közé tartoznak a gazdagon faragott szárnyasoltárok. A legszebb alkotás a 18. századi főoltár, amelyen a Szent Anna oltárkép látható. A Kálvária mellékoltár szintén a templom szépen díszített darabja.

A település felett emelkedik a Perkő hegy, vagy ahogy még nevezik Háromszék szent hegye, mely a római katolikus hívek egyik zarándokhelye. A falu a nevét a Szentlélek tiszteletére szentelt középkori templomáról kapta, első írásos említése 1332-ből való.

A perkői Szent István-kápolna feltételezhetően kora középkori alapokra épült. Az építtető Kálnoky, Apor és Mikes család már a XVIII. században búcsújáró kegyhellyé avatta és a magyar szent királyokat és püspököket ábrázoló freskókkal, díszítette. A XX. századi Szent István-napi búcsújárás a Perkőn a csíksomlyói Mária-búcsú mellett a legnagyobb népi vallásos ünnepe a háromszéki, kászoni és alcsíki katolikusságnak.

Minden év augusztus 20-án megtartott Szent István-napi búcsú a legjelentősebb katolikus rendezvény a Háromszéken élő hívek számára.

KÉZDISZENTLÉLEK KATOLIKUS TEMPLOM.jpg

KÉZDISZENTLÉLEK KATOLIKUS TEMPLOM OLTÁR.jpg

KÉZDISZENTLÉLEK A Szent István tiszteletére emelt kápolna a Perkő csúcsán.jpg

Válasz

CSÍKSOMLYÓ ÉNEKE

Ki az édes Szűzanyát szívből szereti,
Szent örömmel siessen Őt köszönteni.
Üdvözlégy, mennyei rózsa, hóliliomszál,
Kia székely nép földjében kivirágoztál.

Örömében sír bennünk a szív és lélek,
Hogy mi itt köszönthetünk, jó Anyánk Téged.
Üdvözlégy, mennyei rózsa, hóliliomszál,
Ki a székely nép szívében kivirágoztál.

Nyitva áll előttünk a somlyói templom,
Ahol eltűnik minden bú és fájdalom.
Üdvözlégy, mennyei rózsa, hóliliomszál,
Aki Erdély hős földjében kivirágoztál.

Itt örömgyönggyé válik a bánat könnye,
Lecsendesül a kebel zajló tengere.
Üdvözlégy, mennyei rózsa, hóliliomszál.
Aki Csiksomlyó kertjében kivirágoztál.

Átvesszük üzenetedet, Csiksomlyói szűz,
Katolikus hitükhöz a szeretet fűz.
Üdvözlégy mennyei rózsa, hóliliomszál,
Aki a magyar lelkekben kivirágoztál.

100_6188.JPG

Válasz

MÁRIA KEGYHELYEK ERDÉLYBEN

GYULAFEHÉRVÁR Szent Mihály székesegyház

A Gyulafehérvári érseki székesegyház a Szent István király által alapított erdélyi püspökség, majd az 1991-ben érseki tartomány rangjára emelt egyházmegye székhelye

Az erdélyi püspökséget (I.) Szent István király alapította 1009 táján s központja a gyulafehérvári várban volt. A csak ásatásokból ismert, 11. századi ún. I. székesegyház háromhajós, egyetlen félköríves apszisú bazilika volt, alapfalainak vonalát ma csak a mellékhajók padozatán jelzi eltérő színezésű vonal. Ezt az épületet a 12–13. sz. fordulója után váltotta fel a mai, ugyancsak bazilikális elrendezésű, de jóval nagyobb székesegyház háromhajós, kereszthajós, két nyugati- és négyezeti toronnyal díszített együttese, melynek eredetileg rövidebb szentélyét két mellékapszis fogta közre. Déli oldalán két boltszakasz hozzáépítésével alakult ki az ún. régi sekrestye, északon pedig a Lázói- (1512) és a Várdai-kápolna (1524 u.) csatlakozik hozzá. A székesegyház 1565-től a protestánsoké lett, s rövid megszakítással – 1594–1603 között – 1715-ig a református vallásúakat szolgálta. 1716-tól ismét az erdélyi római katolikus püspökök, jelenleg pedig a gyulafehérvári érsek székesegyháza.

A két középkori torony közé fogott, boltozatos nyugati előcsarnok barokk oromzatát a magyar szentek alakjai díszítik (1728). Alatta nyílik a kora gótikus szerkezetű és díszítésű nyugati kapu (1270 után).

Síremlékek a déli hajóban. A déli mellékhajóban, Várdai Ferenc püspök (1512–1524) címeres reneszánsz lépcsőjének közelében Hunyadi János (mh. 1456), öccse az ifj. János (mh. 1441), fia, László (mh. 1458), valamint a meggyilkolt Kendi Ferenc és Antal (1559) síremlékeinek a töredékei láthatók.

Maiestas Domini. Közelükben, egy falfülkében az I. székesegyházból származó „Maiestas Domini” dombormű (12. sz. eleje) található.

Válasz

FOLYTATÁS

Keresztelőkápolna. A „régi sekrestye” a II. székesegyház bővítésével keletkezett még a 13. sz. elején.
A székesegyház főszentélye több szakaszban épült. A 13. sz. elején a ma meglévő szentélynégyzetet egy félköríves apszis zárta, amelyet a század végén leromboltak, kora gótikus stílusban kitoldottak s egy lóhereíves oltárkredenccel díszítettek.

Oldalfalaiban két késő románkori Szent Mihály-dombormű található.

Főoltárának felépítményét Batthyány Ignác püspök megrendelésére Hoffmayer Simon készítette (1783–1784). A falak mentén állnak a Klobusiczky Ferenc püspök megrendelésére készített barokk kanonoki stallumok (1744). Jobbra, délre nyílik a barokk stílusú „új” sekrestye (1728 k.) díszes barokk portáléja. A kereszthajó északi szárát bővítő mellékapszis lóhereíves vakárkádjai között 1510 után keletkezett reneszánsz falképek töredékei fedezhetők fel.

Az északi mellékhajó pilléreinek lábazatait és fejezeteit díszítő fantázia-alakok szinte kivonatát képezik a II. székesegyházat építő késő románkori műhely faragványainak.

A Várdai-kápolna ugyancsak bővítés eredménye. Báthoryakkal rokonságban álló építtetőjének „farkasfogas” címerét az északi oldal gyámmá alakított féloszlopára metszették
A Lázói (Lászai)-kápolna Erdély legkorábbi reneszánsz stílusú építménye. A székesegyház románkori portikuszából alakíttatta ki Lászai (de Lazo, Lazoinus) János kanonok a Hívő Lelkek oltára számára 1512-ben.

Az északolasz quattrocento stílusában alakított homlokzaton az építtető disztichonos feliratai világították meg annak idején az értő humanista számára a bonyolult, de töredékesen fennmaradt, így ma már aligha megfejthető program elemeit, a kápolnaalapító elhunyt és élő jótevőinek (Mátyás és II. Ulászló király, II. Gyula és X. Leó pápa, Bakócz Tamás esztergomi érsek, Geréb László, Bachkai Miklós és Perényi Ferenc erdélyi püspökök, Perényi Imre nádor, Szapolyai János erdélyi vajda, Barlabási Lénárd erdélyi alvajda) meg humanista barátainak és rokonainak (Barlabási János kanonok, Wolphard Adorján, Budai Udalrik, Sánkfalvi Antal nyitrai püspök) a címereit. A kápolna igényes külső díszítését a klasszikus mítológia és a Biblia hőseit, illetve a magyar királyokat ábrázoló domborművek emelik.

A székesegyház északi oldalán a szentély felé haladva a kereszthajó kiugrásának románkori szobrait vehetjük szemügyre, majd az északi mellékapszis következik.

A szentély északi falán kinn is jól megfigyelhető a támpilléres kora gótikus toldásnak a románkori szentélyrésztől elváló szövete. A záradékban található kripta lejáratát körülfogó támpillérek fölött románkori domborművek állnak.

Az új sekrestye és a mellékhajó szára között áll a déli mellékapszis szörnyalakokkal díszített románkori építménye.

A déli mellékhajó gazdagon díszített, 13. század eleji románkori kapuzata volt a székesegyháznak a püspök számára fenntartott bejárata. A lunettájában látható pompás domborművet az I. székesegyház Maiestas Domini domborművének a hátlapjára vésték.

Gyulafehérvári Szent Mihály székesegyház (2).jpg

Gyulafehérvári Szent Mihály székesegyház Márton Áron síremléke.jpg

Gyulafehérvári Szent Mihály székesegyház oltár.jpg

Válasz

MÁRIA KEGYHELYEK ERDÉLYBEN

MÁRIARADNA
A Maros mente, a Bánság és a szögedi nagytáj legnagyobb Szűz Mária kegyhelye

Ferences temploma híres búcsújáró hely.

A kegyhely nagyrabecsült kegyképét 1668-ban vásárolta Vrichnonassa György nyolcvanéves vallásos bosnyák ember egy olasz képkereskedőtől Később a radnai templomnak ajándékozta.

Nagy tisztelete főleg 1695-től származik, amidőn a templom leégett, de a kegykép sértetlen maradt. 1695. szeptember 8-án ugyanis a törökök II. Musztafa szultán uralkodása alatt rohammal bevették Lippa városát, és a radnai kolostor följegyzései szerint a török fővezér sátra előtt, közvetlenül a Maros folyó mellett körülbelül ezerszáz magyar foglyot végeztek ki,míg a nőket és gyermekeket rabszolgaságba hurcolták.

A várat megszálló törökök azonban csakhamar belátták, hogy Lippa várát meg nem védelmezhetik a közeledő keresztény hadsereg ellen. Ennélfogva 1695. szeptember 8-án Lippa várfalainak lerombolásához fogtak. Miután a máriaradnai hegylejtőn épült és Szűz Máriának szentelt fakápolnát is megfosztották kincseitől, és fölgyújtották, tovább vonultak. A kegykápolna porig égett; csak egyetlenegy tárgy maradt sértetlen a lángok között: a szent Szüzet ábrázoló oltárkép.

1895-ben a csodás esemény évfordulóját nagy fénnyel ünnepelték meg Radnán. Ehhez az a tény is hozzájárult, hogy rengeteg csoda történt az évszázadok alatt itt a kegyhelyen. Könnyen megmagya- rázható tehát, hogy miért ragaszkodik még a 20. század végén is az erdélyi hívő székely nép a radnai kegyhely védasszonya, az áldott Boldogasszony jóságos személyéhez. Máriaradna megközelíthető vonaton éppúgy, mint bármely közúti járművön.

Máriaradna templom.jpg

Máriaradna templom belső.jpg

Máriaradna Szűz Mária.jpg

Válasz

MÁRIA KEGYHELYEK ERDÉLYBEN

TORNYA Szűz Mária egykori jelenésének kegyhelye

Ha Magyarországot a Battonyai határátkelőnél hagyjuk el, az első romániai falu Tornya, -románul Turnu. A falut három nemzetiség: románok, magyarok és kis számban szerbek lakják, -ezért három temploma is van. 1896-ban, a magyar Millennium évében történt itt egy Mária-jelenés, egy Dusik Erzsike nevű 8 éves libapásztorlány előtt. A kislány állítása szerint a Szűzanya nyolc alkalommal jelent meg neki. A jelenés helyét hamarosan hatalmas tömegek kezdték látogatni. Előbb kis lombsátor, majd fakápolna épült e helyen, ahová a környék népe fogadalomból szentképeket, szobrokat helyezett el és gyertyákat, mécseseket gyújtottak.

Bálint Sándor szegedi néprajztudós így ír: "Tornya a századfordulón rövid időre vallási népmozgalmat idézett föl a tájon, ami kezdetleges kápolna építésében is megnyilvánult." A jeles néprajztudós szerint a tornyai kegyhelyet szegedi, makói és tápéi búcsúsok is felkeresték.

A temesvári püspök, Dessewffy Sándor 1897-ben felállít egy bizottságot, melynek Kramp János eleki, Németh Sándor battonyai és Zsideg János tornyai plébánosok a tagjai, hogy vizsgálják ki a tornyai Mária-jelenést és annak körülményeit. A bizottság úgy találja, hogy a jelenések nem természetfelettiek, ezért a csanádi püspök betiltja a kegyhelyre való zarándoklatokat. Azonban a nép továbbra is kitart és buzgón zarándokolnak Tornyára, ahol a jelenés színhelyén levő fakápolnában imádkoznak és az ott lévő kút vizét gyógyerejűnek tartva, azt imádságos lelkülettel viszik haza otthonaikba. A helyi szájhagyomány szerint a plébános szétszedeti a fakápolnát, és elrettentés szándékával disznóólat építtet belőle, de amint azt az előbb említett Bálint Sándor is feljegyzi - "a plébános sertései minden évben elhullottak, így kénytelen volt elégetni a kápolna deszkáit"
.
A kápolnát ugyan így megsemmisítik, de a népi jámborság egy kis fabódét emel a Szentkút mellé, melyben egy olajfestményt helyeznek el a jelenésről, amelyet aztán a falu festegető asszonya meg-megújított, hiszen napsütötte, eső verte, s így gyakran megkopott. Ez előtt a kép előtt a téli hónapokat leszámítva, talán soha nem szűnt meg friss virág lenni, és a kommunizmus kemény időszakában is hordta a környék népe a Szentkút vizét, Mária ünnepeken pedig a rózsafűzéres asszonyok ájtatosságot tartottak a Kútnál. Az 1896-os Mária-jelenés emléke átvészelte a Trianon okozta sebeket és a kommunizmus évtizedeit. Mária-ünnepeken mindig kimentek a falu asszonyai a Szentkúthoz énekelni, imádkozni.

Válasz

FOLYTATÁS

Az 1989-es változások után pap nélkül ugyan, de már lobogókkal, processióban vonult ki Tornya népe a Kúthoz és a képhez, szárazság idején pedig itt imádkoztak esőért. 1996-ban a helyi plébános indítványozására közadakozásból a falu népe kis, torony nélküli kápolnát emelt a kút mellé, amelybe az oltárt két román-ortodox egyén állította saját költségén, ugyanis állításuk szerint a Szentkút vizétől mindketten kigyógyultak megbetegedésükből. Az oltár asztallapja fehér márványból van, tabernákuluma kovácsoltvas, rajta egy sárgarézből öntött Mária-kép. Az oltár felirata kétnyelvű : " Ajuta - Maria - Segíts!" Azóta sok idezarándokló hívő őriz gyógyulási történetet, amit a Szenkút vizének tulajdonítanak. Jó lenne ezeket is összegyűjteni, összeírni, -jeléül annak, hogy a Szent Szűz tényleg kiválasztotta és megszentelte ezt a helyet. A kb. 50-60 férőhelyes kápolnában május és október hónapok minden vasárnapján szentmisét tartott a környék papsága - volt hogy 10-12 pap is összejött. Ezeket a miséket a környék népe egyszerűen csak "Mária-misék"-nek hívta. Jöttek Arad, Pécska, Iratos, Szederhát, Németszentpéter, Németpereg búcsúsai, vitték a Szentkút vizét, és újra indult a kegyhelyen a régi búcsújárás. Így ment ez minden október és májusban egészen 2000. októberéig. Ekkor a temesvári püspökség az 1897-es püspöki rendeletet alapul véve újabb rendeletet adott ki, miszerint a tornyai kegykápolnában misét mondani tilos, csak ájtatosságot, litániát lehet végezni benne, mivel a hely természetfölöttisége nem bizonyított. Természetes, hogy az Egyház kötelessége pontosan kivizsgálni a történteket, és ezt a hívő nép is megérti, -de az itteni szórvány katolikusságnak fontos lelki erőforrás volna ha a Tornyai Szentkúti zarándoklatokat az Eucharisztia, a szentmise megünneplésével lehetne megkoronázni.

2007 májusában a búcsúsok, zarándokok megemlékeztek az 1896-os Mária-jelenés 110-ik évfordulójáról, és minden jelenés napján közös imádsággal, énekléssel és a jelenések történetének felolvasásával emlékeztek meg az itt történt eseményekről. Ezeken is megjelentek az említett gyermekotthon növendékei, akik a felolvasásban, előimádkozásban is jeleskedtek.

A tornyai szent hely, Mária-kápolna szeretettel várja a zarándokokat. Battonya közvetlen szomszédságában, Tornyáról a Pécska (Pecica) felé vezető mellékút mellett, a falu szélén található a Szűzanya kis kápolnája és a gyógyító Szentkút, ahol mindig szeretetel várják a Máriatisztelőket.

Harangozó Imre gyűjtésének felhasználásával írta: Lovász Sándor

TORNYA.jpg

TORNYA templom belső.JPG

TORNYA festmény a jelenésről.jpg

Válasz

MÁRIA KEGYHELYEK ERDÉLYBEN

CSIKLOVABÁNYA Sarlós Boldogasszony-kegytemplom

A Bánát legjelentősebb katolikus búcsújáróhelye. Német neve Maria Fels, mivel sziklára épült.

Egy csodatévő képet találtak a helyen, ahová 1727-ben búcsús kápolnát emeltek, majd azt 1777-ben a mai templommá bővítették.

Belsejében két olajfestmény két, a későbbiekben történt csodát örökít meg: az egyik egy leányt, aki 1854-ben, anyja szeme láttára leesett a szikláról, de épségben maradt és egy zarándokcsaládot, amelynek lovai megijedtek, és a szekerükről leestek gyermekeik, de ők is megúszták sérülések nélkül.

Sarlós Boldogasszony napján itt tartották az ún. krassován búcsút, de a steierdorfi németek, a csehek és a környékbeli ortodoxok is buzgón látogatták. A mellette lévő dombon kálvária.

Öt kilométerre, az erdőben található a Kalugra (Călugară) ortodox kolostor. A hagyomány szerint egy kecskepásztor 1830-ban, miközben kecskéi legeltek, egyházi éneket hallott énekelni. Két falubelije átvizsgálta a környéket, és egy barlangra bukkantak, benne egy szentképpel és egy szerzetes csontvázával. A barlang zarándokhellyé alakult. 1861-ben szentelték föl kápolnáját, amelyet a Roll-hegy tövébe építettek. Egy 1894-ből való leírás szerint a kápolna belsejében két forrás fakadt, a közelében több másik.

A szikla a Mária-szoborral és a feljárat.jpg

a Csodatévõ Mária a Kisjézussal.jpg

Zarándokok a csiklóbányai kegytemplomnál.jpg

Válasz

MÁRIA KEGYHELYEK ERDÉLYBEN

SZŐKEFALVA Fény Királynőjének zarándokhelye


„A FÉNY KIRÁLYNŐJÉNEK JELENÉSEI ÉS ÜZENETEI 10 ÉV SORÁN (1995-2005)

Szőkefalva – Erdély közepén, Dicsőszentmárton és Vámosgálfalva között, a Kisküküllő mentén fekvő kis település. A falunak 1200 lakosa és négy temploma van, négy helyben szolgáló lelkipásztorral. A négy felekezet évszázadok óta békében él egymással. A falunak a véleménye „az állitólagos Mária jelenéssel” kapcsolatban megoszlik.

Márián Rózsika, a látnoknő, 1962 november 4-én született Dicsőszentmártonban, szüleinek első gyermekeként. 1992-ben harminc évesen, cukorbetegsége miatt, elvesztette látását. Sokszor volt élet-halál között és az orvosok többször lemondtak róla. Mégis életben maradt, mert a Szűzanya őt választotta ki a szőkefalvai üzeneteinek továbbítására.

A Szőkefalvi jelenésről röviden. Márián Rózsika 1995-ben Dicsőszentmártonban, a nagymamájánál tartózkodott. Imádságai sokszor az éjszakába nyúltak. 1995 januárjában, vakságának harmadik évében, egy vörös fényt látott, amely többször is megjelent neki. Június 17-én este 11 órakor, imádság közben egy hang szólította meg, amelyről a beszélgetés közben kiderült, hogy a Szűzanya hangja volt. 1995 december 8-án, este 11 órakor megjelent a mennyei fényben egy Mária szobor (kb. 75 cm nagyságu). Mária feje körül 12 csillag volt, ezek fölött egy nagy csillag, amelyből nagyon erős fény áradt Mária szobrára. Ilyen fény szobor formában jelent meg azután (2005 június 17-ig) Szűz Mária a látnoknak, általában évente háromszor.

Rózsikának 1995-től 1998-ig csak magánjelenései voltak, amiről nyilvánosan nem beszélhetett. E három év alatt, a Szűzanya tanította és felkészítette a látnoknőt hivatásának betöltésére. 1998 november 4-én este 11 órakor volt az első nyilvános jelenés Szőkefalván a látnok családi házában. 1999 március 21-én este 11 órakor volt a második jelenés szintén a családi házban, kb. 35 személy jelenlétében. Ezen Ft. György István lelkipásztor (a látnoknő gyóntatója) is jelen volt. Kérésükre, a Szűzanya elfogadta, hogy azután délután 5 órától jelenik meg a látnoknak. 1999 június 17-én már az udvaron volt a jelenés kb. 200 személy jelenlétében.

Válasz