MÁRIA KEGYHELYEK HORVÁTORSZÁGBAN

KAPRONCA - Szűz Mária kegyhelye

Kapronca az egykori Belovár-Kőrös megyében, a Varazsd felé vezető 2.sz.út mentén fekszik. A kegytemplom a várost elhagyva, a Močile nevű rész végén található, a főúthoz kózel, helyét tábla is jelzi. Történetéről csak horvát nyelvű leírással rendelkezünk.

KAPRONCA templom1.jpg

KAPRONCA kegytemlom belső tere.jpg

KAPRONCA Szűz Mária.jpg

Válasz

MÁRIA KEGYHELYEK HORVÁTORSZÁGBAN

BÉLAVÁR - Szűz Mária kegyhelye

Molve (Bélavár) az egykori Belovár-Kőrös megyében, a Verőcét Kaproncával összekötő 2. sz.útról, Virjénél jobbra letérve mintegy 5 km-re található. Kegyszobra nem a plébániatemplomban, hanem a tőle néhány száz méterre lévő kis kápolnában van.

BÉLAVÁR Szűz Mária festmény.jpg

BÉLAVÁR szentély.jpg

BÉLAVÁR Szűz Mária.jpg

Válasz

MÁRIA KEGYHELYEK HORVÁTORSZÁGBAN

ALMÁS- Menedéket Nyújtó Szűzanya drávaszögi kegyhelye

Az egykori, történelmi magyar haza kegyhelye Szlavóniában található. A diakóvári püspökség területén, Verőce vármegyében, az eszéki járásban.

A Dunába ömlő Dráva folyó jobb partján fekszik Almás község, Eszék városának szomszédságában, melyet a zarándoklatok tesznek közismertté.

A plébániatemplom főoltárán áll a Boldogságos Szűz fából faragott, díszesen ezüstözött kegyszobra Jobb karján az álló, koronás kis Jézus áldást osztva a jelenlévőkre, bal kezében pedig királyi pálca látható.

A Szűzanya fején is ékes korona van. Mindketten üvegezett, díszes ezüstkeretben foglalnak helyet. Mellettük egy-egy álló angyal van. Egyikük kezében szláv nyelven írt táblát tart, míg a másikuk kezében . német nyelvű felitat hirdeti: „Oltalom Anyja!" Közelükben hat kisebb angyal ül ezzel a felirattal: „Oltalmad alá futunk, Istennek szent Anyja!"

A kegyszobor eredetét a bosnyák ferencesek írták meg. Ebből tudjuk, hogy Eszék török megszállása idején a Lackó nevezetű faluban, Bellye mellett, Baranya megyében teljesítettek lelkipásztori szolgálatot az eszéki szerzetesek. A törökök kiűzése után 1686-ban Horváth András Ferenc-rendi atya Eszéken faragtatta az említett kegyszobrot és nagy ünnepélyességgel Nagyboldogasszony ünnepén a laskói kápolnába vitette.

Nemsokára azonban az elpusztított Almás helységet Possavcsevich István úr újjá épitette és az eszéki missziónak adományozta mind a tizedeket, mind más jövedelmeket 1689-ben. Ez idő tájt a szervezett egyházi élet az esztergomi érsekség felügyeletére volt bízva az egész környéken. Sajnos, Laskó helység környékén a reformátusok annyira elszaporodtak, hogy a katolikus templomot is elfoglalták. Ezért a Boldogságos Szűz kegyszobrát Almásra menekítették 1704. novembert 21-én Jurina Márk atya segítségével.

1706-tól Sarlós Boldogasszony napján kezdték búcsújukat ünnepelni. llyenkor Eszékről manapság is népes zarándokcsoport jön ide.

1716: Kisboldogasszony napján az akkori boszniai, vagyis diakóvári püspök, Patachich György fölszentelte az almási kegykápolnát és kegyoltárat, melyet előbb csodálatosan főlékesítettek: A kegyhelyért búzgolkodó Gerchich György páter ezek után a Vatikántól Sarlós Boldogasszony és Kisboldogasszony ünnepeire tekintélyes búcsúsengedményeket szerzett.

1739-ben a pestisjárvány megkímélte Almást a Boldogságos Szűz védelme miatt. A járvány az oltalomért folyamodók sürgetésére gyertyákat és egyéb fogadalmi tárgyakat kényszerített ki az almási kegyoltár részére.

Ezt hirdeti latinul az 1747-ben készült felirat az oltár közelében, melynek magyar jelentése: „Tekints reánk onnan felülről, ó drága Szűz! Nézd és látogasd meg kegyelmeddel a te szolgáidat."

(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft.
Balassagyarmat, 1991. 18.old.)

ALMÁS templom.jpg

ALMÁS kegykép.jpg

ALMÁS ablak.jpg

Válasz