"BELSŐ" MAGYARORSZÁG KEGYHELYEI

BUDAPEST - MÁRIAREMETE - Kisboldogasszony Bazilika

A máriaremetei Kisboldogasszony Bazilika templom, plébánia és zarándokhely Budapest II. kerületében. 1993 óta az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyéhez tartozik, a főegyházmegye jelenlegi főpásztora Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek. A templom jelenlegi plébánosa Esterházy László.

1697-ben precíz, szorgos munkához szokott német családokat telepített le
Közöttük volt egy fiatal lány, Thalwieser Katalin is, aki magával hozta a svájci einsidelni bencés kolostor templomában lévő csodatévő Mária szobor képmását, és mivel ennek Boldogságos Szűznek tulajdonította, hogy boldog házasságot kötött egy Liezenpold György nevezetű jómódú polgárral, a képet kiakasztotta a közeli erdő egyik tölgyfájára (a forrásokban tölgy- és kőrisfát egyaránt említenek), melynek maradványait 1968-ban találták meg.

A kibontakozó Mária-tisztelet jele a XVIII-XIX. század fordulóján a kegykép számára készített copf stílusú, aranyozott fakeret.

Hidegkút ura, Terstyánszky Ignác 1783-ban fából építtetett kápolnát a festmény fölé, melyet a megnövekedett forgalom miatt a földbirtokos özvegye háromszáz férőhelyesre bővítve emelt ujjá a Kisboldogasszony tiszteletére. Az évekig tartó munka idejére Séllyei Nagy Ignác székesfehérvári püspök a kegyképet a hidegkúti plébániatemplomba vitette, és ott a szent Kereszt oltáron őrizték. 1829-ben került vissza az újonnan épült kőkápolnába.

1875-ben alakult meg a Mária remete Boldogasszony Kápolna Egylet, melynek célja egy megfelelő kegytemplom építése volt. Az egylet főleg német, óbudai és vízivárosi kisiparosok és szatócsok kezdeményezésére, Eberling Antal, Szentkuti Antal és Gallauner Károly vezetése alatt jött létre. Páratlan tett volt ez akkor Magyarországon, hogy egy templomot nem püspök vagy földesúr, hanem a hívő közösség építtet. Külön említést érdemel Gebhardt Jozefa, aki 33.000 forintot áldozott a százezer forintos építkezésre.

Az új kegytemplomot 1899. október elsején szentelte fel Steiner Fülöp székesfehérvári megyés püspök, Wolafka Nándor és Bogisich Mihály címzetes püspökök, nagyszámú papság és mintegy tízezer hívő jelenlétében.

1928 és 1950 között szervita atyák gondozták a kegyhelyet, a templomban lévő tölgyfa (Thalwieser Katalin erre akasztotta ki a csodatévő képet) teljesen tönkrement maradványait elégették, de hamuját belekeverték abba a műanyagba, melyből a mostani fa készült. Ezen függ ma is a kegykép.
Búcsújárás (a templom falfestményeiből egy részlet)

II. János Pál pápa 1991-ben a „basilica minor” címet adományozta az egykoron önálló Pesthidegkút területén fekvő máriaremetei templomnak. A kegyhely máig a Boldogasszony búcsújáróhelye, fő célja az ősi Mária tisztelet ápolása és megőrzése.

BÚCSÚ

A templom fő búcsúi szentháromság vasárnapján (pünkösd utáni első vasárnap) és Kisboldogasszony ünnepén (szeptember 8.) vannak.

Kisboldogasszony Bazilika.JPG

A templom belső tere Máriaremete.JPG

Máriaremetei_templom_szentély.jpg

Válasz

MÁRIAPÓCS NEMZETI KEGYHELY

Szabolcs–Szatmár–Bereg megye déli részén, Budapesttől 280 km-re, Nyíregyházától 30 km-re található. Máriapócs a Nyírségben, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, és a Hajdúdorogi Bizánci Katolikus püspökségben fekszik.

A jelenlegi díszes barokk templom elődje egy egyszerű kis fatemplomocska volt. A Pócsra zarándokoló hívek egyre nagyobb száma szükségessé tette a kis fatemplom helyén egy nagyobb templom építését.

A templom művészi képekkel való kifestését két festőművész, Boksay József és Petrasovszky Emmánuel végezte. A templom teljes, külső-belső felújítása után a megáldásra és a kegykép áthelyezésére 1946. szeptember 8-án, az első könnyezés 250. évfordulóján került sor negyedmilliónyi zarándok jelenlétében. Két év múlva XII. Pius pápa a máriapócsi kegytemplomnak a "basilica minor" címet adományozta.

Máriapócs a történelmi Magyarországnak 300 éve egyik leghíresebb búcsújáróhelye. A kegyhelyet kisebb-nagyobb csoportokban az egész év folyamán látogatják, nagy búcsúja azonban háromszor szokott lenni: júliusban Szent Illés napján (július 20.), Nagyboldogasszony napján (augusztus 15.) és Kisboldogasszony napján (szeptember 8.).

A magyar görögkatolikusok 1987-ben a kisasszonynapi búcsúkor Máriapócson ünnepelték a Hajdúdorogi Egyházmegye fennállásának, 1999-ben pedig a Miskolci Apostoli Exarchátus fennállásának 75. évfordulóját.

Máriapócs történelmének kiemelkedő napja 1991. augusztus 18., amikor a Magyarországot meglátogató II. János Pál pápa bizánci szertartású Szent Liturgiát végzett magyar nyelven a kegykép előtt.

A pócsi kegyképet 1676-ban Csigri László máriapócsi bíró készíttette fogadalomból és hálából, a török rabságából történt szabadulásának emlékére. A képet Papp Dániel helybéli görögkatolikus lelkész öccse, Papp István festette 6 magyar forintért.

1696. november 4-én , miközben a kis fatemplomban Papp Dániel lelkész a Szent Liturgiát végezte, Eöry Mihály pócsi földműves arra lett figyelmes, hogy az ikonosztázon elhelyezett Istenszülő-ikon mindkét szeméből bőségesen folynak a könnyek. A rendkívüli esemény csodálattal töltötte el a jelenlevőket. A könnyezés két hétig szünet nélkül tartott, majd kisebb megszakításokkal egészen december 8-ig. A korabeli feljegyzések szerint a könnyezés utolsó napján olyan hideg volt, hogy a kehelyben a bor és a víz megfagyott, de Mária könnyei ekkor is bőségesen hullottak.

Évszázadok óta betölti a kép hivatását, hogy a búcsúkra érkező megfáradt, fájdalommal megterhelt, szívében sok szomorúságot hordozó embereket megvigasztalja

A zarándokok : vigaszt, reményt, segítséget kérők, akiket a hála vagy a szükség hoz az Istenszülő oltalmához.

Összetartozásunk jelképe és forrása ez a hely. Az Istenszülő kedves hajléka, ahová mindannyiunkat összegyűjt . ruszinokat, románokat, szlovákokat, magyarokat, cigányokat, görög és római katolikusokat egyaránt.

MÁRIAPÓCS KEGYTEMPLOM.JPG

MÁRAIPÓCS KEGYKÉP.JPG

MÁRIAPÓCS KEGYTEMPLOM BELSŐ.JPG

Válasz

Magyarország területén lévő magyar vonatkozású katolikus kegyhelyek szinte kivétel nélkül Mária tiszteletén alapulnak. Ma, két nemzeti kegyhelyet tartunk számon. Az egyik Máriapócson, másik Mátraverebélyen található

MÁTRAVEREBÉLY-SZENTKÚT NEMZETI KEGYHELY

Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely Mátraverebély település határában található ferencesek által vezetett katolikus búcsújáróhely, Mária-kegyhely a Váci Egyházmegyében.

Az északkelet-magyarországi régióban, Nógrád megyében a Mátra északkeleti oldalán, Hatvan és Salgótarján közötti úton található száz kilométerre Budapesttől.

1258-ban engedélyt kap az apostoli Szentszéktől búcsújáró hely legyen. 1400-as években Magyarország egyik leglátogatottabb búcsújáróhelye. A XVI. században a törökdúlás nyomán Verebély települést lerombolják, de 1650-60 között a gyöngyösi ferencesek engedélyt kapnak egy török basától, hogy búcsújárást tartsanak. 2000. év óta a kegyszobrot öltöztetik. 2010 év táján évente körülbelül 200 000 zarándok látogat ide.

A legenda szerint, Szent László a kunok ellen harcolt (1091), azonban ellenség bekerítette és egy völgybe szorult. A király egy szakadékot átugratván az első lópata földre érkezése alkalmával víz szivárgott ki a földből.[3] A király bárdjával kiszélesítette és forrás tört elő. Egy 1714-es irat szerint egy néma kisfiú vizet keresvén lemaradt apjától, amikor megjelent a Szűzanya neki és egy lópatkójú mélyedésre mutatott, ahol víz csillant fel. Szomját oltotta és apja után kiáltott - meggyógyult némaságából. Ennek okán 1195-ben Szentkút lett a neve, a helyet szentnek nyilvánítják. 1700-ban aranykereszt ragyogott fel a vízben. XI. Kelemen pápa kivizsgáltatta az eseteket, az azóta megtörtént gyógyulásokat, melyek valódiságát elfogadta. 1701-ben a hívők ezrei előtt jelent meg a Boldogságos Szűz, a trónján ülve és a kis Jézust tartva a karjaiban. 1714-től Lukovics Márton kisterenyei plébános feljegyzi a csodás eseteke.

2011-ben Boldog II. János Pál pápa vérével átitatott textília ereklyével gazdagodott a kegyhely. Az ereklye emlékeztet a pápa merénylet kísérletre, amely fátimai Szűzanya ünnepén történt, és Vatikán összefüggésbe hozza a fátimai titkokkal. Az ereklye látható minden év február 2-án, július 1-jén és a Fátimában először megjelenő Szűzanya ünnepnapján május 13-án.

MÁTRAVEREBÉLY.jpg

MÁTRAVEREBÉLY SZENTKÚT KEGYSZOBOR.jpg

MÁTRAVEREBÉLY SZENTKÚT KEGYSZOBOR.jpg

Válasz

A Mária-kegyhely egy keresztény katolikus búcsújáró hely, ahol csodatévő Mária-képet vagy Mária-szobrot tisztelnek. Kialakulása egy csodának vagy Mária-jelenésnek köszönhető. A Mária-kegyhelyek a Mária-tisztelet kiváltságos helyei.
Kegyhely lehet az a templom vagy kápolna, ahová vallási okból hívők zarándokolnak. Ezek közelében sokszor gyógyerejű források, kutak vannak.

"BELSŐ" MAGYARORSZÁG KEGYHELYEI


Alsószentiván
Attya Puszta
Baja
Balassagyarmat
Báta
Bátaszék
Bélapátfalva
Bodajk
Búcsúszentlászló
Budakeszi
Budapest-Máriaremete
Celldömölk
Csatka
Csepreg
Csicsó
Csobánka
Csorna
Eger
Egerszalók
Esztergom
Ercsi
Feldebrő
Fertőszentmiklós
Gencsapáti
Gerjén
Görcsöny
Grábóc
Gyapa-Szentkút
Gyöngyös
Győr
Gyula
Hajós
Hanyipuszta
Hédervár
Homokkomárom
Hont-Csitár
Horvátzsidány
Hosszúhetény (Püspök-
szentlászló)
Ipolytarnóc
Jásd
Jászberény
Kaposszekcső-Szöllőhegy
Kaposszerdahely
Karancsság-Szentkút

Kács
Kópháza
Kunszentmárton
Lőrinci
Magyaregregy
Maráza
Máriabesnyő
Máriagyűd
Máriakálnok
Máriakéménd Márianosztra
Máriapócs
Mátraszentimre-Fallóskút
Mátraverebély-Szentkút
Mezőkövesd
Monok
Osli
Papd
Pécs-Havihegy
Péliföld-
szentkereszt
Petőfiszállás-Szentkút
Pusztacsatár
Rakaca
Rakamaz-Kálvária
Röjtökmuzsaj
Rönök
Sajópálfala
Segesd
Solymár
Sopronbánfalva
Sükösd
Sümeg
Szany
Szécsény
Szeged-Alsóváros
Szekszárd
Szeplak
Szigetvár-Turbék
Szob
Tápiógyörgye
Tétszentkút
Tiszaföldvár
Törökszentmiklós
Vasvár
Vác-Hétkápolna
Vát-Szentkút
Velem
Vértessomló

Válasz