MÁRIA KEGYHELYEK ŐRVIDÉKEN

MÁRCFALVA - Nepomuki Szent János búcsújáró helye és szentkút

A Márc-hegykúp lábánál, a 331-es főút mentén fekvő, több mint 2020 lakosú község. A Márc-hegység már az újkőkorban lakott hely volt.

A helység első okleveles említése 1202-ből „Villa Mouruhc"-ként ismert. A besenyők vezető nemzetségének, az Osli-nembeli Móroc-ágnak volt a birtoka a XIII. század elejétől. A helység és a patak innen kapta a nevét. A XIII. században már kőből épült temploma volt a helységnek, és egy Ágoston-rendi kolostor a falu határában. A kolostor 1438-ig állt fenn, emlékét ma már csak a „Klosterbreiten" dűlőnév jelzi. A helységet Nagy Lajos király adományozta Nagymartom Pálnak, így került a Fraknói grófok birtokába.

A Nepomuki Szent János búcsújáró-kápolna 1767-ben épült a Márc-pataknál. A szent forráshoz - a szentély alapzata alatt található - 1669 óta zarándokolnak az emberek.

(Forrás: Németh Adél: Burgenland. Panoráma Regionális Útikönyvek. Panoráma, Budapest, 2003. 139-140.old.)

Márcfalva.jpg

Márcfalva2.jpg

Márcfalva SZENT KÚT.jpg

Válasz

MÁRIA KEGYHELYEK ŐRVIDÉKEN

LÓK - Boldogasszony búcsújáró helye

A Raidinghoz - Doborjánhoz tartozó, 760 lakosú település első okleveles emlitése 1222-ből származik. Már a középkorban ismert búcsújáróhely volt. A 1529-es török pusztítás után horvátokkal telepítették be a falut.

A katolikus plébánia- és búcsújárótemplom a falu nyugati szélén található. Temető és védőfal veszi körül A „Mária mennybevitelének" szentelt templom a XVIII. század-ban épült, egy korábbi gótikus eredetű épület felhasználásával. A régi templomot 1456-ban említi írásos adat. Mai formájában egyhajós, a nyugati homlokzat előtti toronnyal és sokszög záródású szentéllyel. A négyszintes, hagymasisakos nyugati torony alsó szintje gótikus, éppúgy, mint a csúcsíves nyugati kapu a felette lévő, szamárhátíves záródású falfülkével. A lépcsőzetes támpillérekkel megerősített hajó, s a déli kapu - amelynek előreugró oromzati fülkéjében fa Immaculata-szobor látható - a XVII. században készült. A támpilléres szentély és apszis gótikus; az eredeti ablakokat elfalazták. A szentély északi falához kapcsolódó sekrestye és az oratórium barokk stílusú, a XVII. századból való.

A toronyelőcsarnokot késő gótikus csillagboltozat fedi. A Nepomuki Szent Jánost megjelenítő kőszobor és a feszület XVIII. századi barokk munka. A hajó mennyezete pilaszterekre támaszkodó fiókos dongaboltozat. Az orgonakarzat toszkán oszlopokon nyugvó keresztboltozaton ül. A hajótól széles diadalívvel elválasztott szentélyt gótikus hálóboltozat fedi. A szentély falán festett keretben lévő - 1947-ben készült falkép másolat - Dürer: „Mária élete" című képéről.

Az oszlopos kialakítású mellékoltár barokk. A szabadon álló szentségtartó őrzi az 1629-ben készült „Fekete-Madonna" kegyképet (Czestochowai kegykép). A főoltár késő barokk kőszobrai SzentJózsefet és Tádét ábrázolják.

A rokokó díszítésű szószék 1760-ban készült. Az angyalfejes relieffel ékesített keresztelőkút a XVII. század második feléből való

Ebben a templomban keresztelték meg Liszt Ferencet, mivel születésekor Doborjánnak még nem volt saját temploma. A templom körüli temetőt lőréses védőfal veszi körül. A kapu pillérjén angyalfejek és egy tábla látható, amely Liszt Ferenc megkeresztelésének emlékét őrzi

A Szenvedő Krisztus szobra a templom mellett 1628-ban készült.
(Forrás: Németh Adél: Burgenland. Panoráma Regionális Útikönyvek. Panoráma, Budapest, 2003. 166-168.old.)

LÓK templom.jpg

LÓK templom belső.jpg

LÓK Boldogasszony Kegykép.jpg

Válasz

MÁRIA KEGYHELYEK ŐRVIDÉKEN

A Kőszegi hegyek lábánál, a Güns-Gyöngyös patak festői völgyében fekvő, városias jellegű nagyközség, mintegy 2020 lakossal.

A Szent Miklós búcsújáró- és plébániatemplom a község főterén található. A középkori ferences rendi kolostort s templomot 1532-ben lerombolták a törökök. Az Ágoston-rendi kolostort és templomot 1655-ben alapította Nádasdy Ferenc.

A katolikus templom 1656-1663 között épült fel, Pietro Orsolini olasz építész tervei alapján.
A kora barokk stílusú, görögkereszt alaprajzú templomhoz széles lépcsősor vezet a térről. A hármas tagozódású, timpanonnal záruló oromzatos nyugati homlokzat alsó szintjén két fülkeszobor s a Nádasdy-Esterházy kettős címer látható. A templom belső terét összefogó főpárkány stukkódíszes, fejezetes pilaszterekre támaszkodik. A boltozat és bordák festése 1913-ban készült.

A templom berendezése rendkívül gazdag. 1656-ban készült a magas felépítményű, korinthoszi fejezetes oszlopokkal tagolt főoltár, amely teljesen kitölti a mélyített szentély keleti falát. Az oltárképet, amely a templom két védőszentjét, Miklós Bari-i püspököt és tolentinói Szent Miklóst ábrázolja, Kéry György kőszegi festő készítette 1675-ben. A korinthoszi oszlopok között Remete Szent Antal és Pál, a párkányon Szent István és Szent László magyar királyok szobra látható. Az oltárkép felett van a Nádasdy-Esterházy kettős címer. A szabadon álló szentségtartó őrzi a lékai Mária-kegyképet „Mutter vom Guten Rat". A szentély déli falán lévő, Szent Katalint és Sebestyént ábrázoló két olajfestmény (XVIII. századiak) érdekessége, hogy Nádasdy Ferenc és felesége, Esterházy Julianna arcmását örökítette meg rajtuk a Festő.

Válasz

A templom különlegesen díszes darabja az északi keresztszárnyban lévő barokk Mária-oltár. Az oltárkép a koronás Máriát mint Magyarország Nagyasszonyát (Regina Hungariae) ábrázolja koronázási palástban, karján a kisdeddel. Az oltárkép alján Buda 1686-os ostroma látható.

Az oltár mögötti teljes falat akantuszos és puttómotívumos stukkódíszítés tölti ki. A kép felett van a Nádasdy-címer.

A déli kereszthajó barokk oltárán lévő keresztrefeszítés-csoport XVIII. századi. A keleti és a nyugati kápolnákban lévő mellékoltárok a XVII. század második feléből származnak, az oltárképek későbbiek.
A pompás rokokó szószék a XVIII. század végén készült.

A templom alatt van a Nádasdy család kriptája, amely alacsony, háromszakaszos, keresztboltozattal fedett helyiség. A falon látható, 1772-ben készült festmények témája a „Haláltánc". A kriptában a Nádasdyak, a velük rokon Draskovichok, Ágoston-rendi barátok pihennek. Középen van a templomalapító Nádasdy Ferenc és felesége, Esterházy Julianna vörös márvány síremléke, fehér márvány angyalszobrokkal, s a kettős címerrel. Vele szemben látható Nádasdy Tamás és felesége, Kanizsai Orsolya síremléke, amely 1562-ben készült reneszánsz munka. A szarkofágot Nádasdy Tamásnak és feleségének térdeplő alakja, s a két család címere díszíti. Itt látható még az 1710-ben elhunyt Nádasdy Ferenc III. s Nádasdy Lipót (1758-ban halt meg), továbbá Nádasdy II. Lipót és feleségének (1813) neogótikus ónkoporsója. A falban lévő sírokban Ágoston-rendi szerzetesek nyugszanak.

A kripta oltárán az 1644-ben készült Mária-kegykép eredetije [Loretoi Mária szobor - a szerk.]látható.

A templomhoz kapcsolódik az egykori Ágoston-rendi kolostor, amely 1655-1668 között épült, kora barokk stílusban. 1820-ig volt a szerzetesrendé. Ebben az időszakban a környék kulturális központja volt. 1868-tól az Esterházyak nyári kastélyává vált az egyszerű, egyemeletes, árkádos udvarú épület.

Az Immaculata-oszlop (Pestis-oszlop) a templom előtt látható.
1719-ben készült, barokk stílusban, a pestisszentek alakjaival.

(Forrás: Németh Adél: Burgenland. Panoráma Regionális Útikönyvek. Panoráma, Budapest, 2003. 176-177.old.)

LÉKA A kegytemplom és az egykori kolostor.JPG

LÉKA templom belső.jpg

LÉKA Kegykép.jpg

Válasz

MÁRIA KEGYHELYEK ŐRVIDÉKEN

LAJTASZENTMIKLÓS - Boldogasszony egykori búcsújáró helye

A Lajta keleti pertján, a tartomány határán,Pöttschingtől mintegy 7 kilométererre van a 3950 lakosú helység.

A Mária születése plébániatemplom, korábban Szent Miklós-templom, a helység déli szélén épült, 1669-ben. 1683-ban a törökök lerombolták. 1783-ban helyreállították és bővítették, ekkor é

pült a torony is. Mai megjelenésében egyhajós, barokk épület, nyugati toronnyal, támpilléres szentéllyel. A templomot 1953-ban felújították, a barokk berendezést eltávolították. Csupán a Szent Miklóst ábrázoló barokk faszobor (korábban a bejárat feletti fülkében) látható a templombelsőben, továbbá a modern főoltáron függő, egykori búcsújárókép, szöveggel és 1683-as évszámmal.

(Forrás: Németh Adél: Burgenland. Panoráma Regionális Útikönyvek. Panoráma, Budapest, 2003. 133-134.old.)
A kegykép Fotó: Nagy Géza

LAJTASZENTMIKLÓS - Plébánia templom.jpg

LAJTASZENTMIKLÓS - templom belső.jpg

LAJTASZENTMIKLÓS - Boldogasszony.jpg

Válasz

MÁRIA KEGYHELYEK ŐRVIDÉKEN

KISBOLDOGASSZONY - Boldogasszony búcsújáró helye

Az 53-as jelzésű út mentén lévő kis falut írásos emlékek említik először, 1299-ben.

A Mária mennybevitelének szentelt katolikus plébánia- és búcsújárótemplomot a falunál korábban, 1261-ben említi írásos adat. Mai megjelenését a XVII. és XVIII. században nyerte. A törökök által megrongált templomot herceg Esterházy Pál építtette újjá, késő barokk stílusban.

A torony és az oromzatos homlokzat 1778-ban épült hozzá.

A Mária mennybevitelének szentelt A templom mai formájában egyhajós, oromfalas homlokzata előtti nyugati toronnyal, félköríves záródású szentéllyel, két oldalkápolnával.

A déli oldalhoz kapcsolódó Xavéri Szent Ferenc-kápolna 1694-ben, az északi oldali családi mauzóleum a XIX. század második felében épült. A főoltáron látható kegykép, a „Fekete-Madonna", hátlapján az 1461-es évszám olvasható ugyan, de valószínűleg csak a XVII. században készült. Az Esterházyak tulajdonában volt ugyanis, ide ajándékozással került a fraknói várból. A mellékoltárok olajfestményei Dorffmaister István alkotásai 1784-ből.

A festményeket 1963-ban restaurálták.A Mária mennybevitelének szentelt A templom körüli temető kerítésfalában három kis kápolna látható. Az egyik szoborfülkéjében Mater Dolorosa faszobra áll, középen fesziilettel. A temető nyugati kapuja a templommal azonos korú.

Az egyszerű, téglalap alaprajzú temetőkápolna román alapokon épült, korai gótikus volt. Mai megjele nése barokk, amit az 1718-as helyreállításnál kapott. A későbbi években is többször felújították, de ezek a munkálatok csak rontottak megjelenésén.

(Forrás: Németh Adél: Burgenland. Panoráma Regionális Útikönyvek. Panoráma, Budapest, 2003. 138.old.)

KISBOLDOGASSZONY kegytemplom.jpg

KISBOLDOGASSZONY szentély.jpg

KISBOLDOGASSZONY kegykép.jpg

Válasz

MÁRIA KEGYHELYEK ŐRVIDÉKEN

KICLÉD - Szent Jakab egykori búcsújáró helye

Barna Gábor jelöli a jelentősebb XVIII-XX.századi magyarországi kegyhelyek között a Búcsújáró magyarok című könyv (Szent István Társulat 1994.) hátsó belső borítóján lévő térképen, de további információt nem tudunk róla. A helyszínen járva a plébános sem emlékezett rá, hogy mióta szűnt meg itt a búcsújárás, így csak feltételezzük, hogy a főoltáron látható Szent Jakabhoz, a zarándokok védőszentjéhez kötődött egykor.

KICLÉD Szent Jakab oltár.JPG

KICLÉD Szűz Mária oltár.JPG

KICLÉD templom.jpg

Válasz

MÁRIA KEGYHELYEK ŐRVIDÉKEN

SZABADKA - Boldogasszony búcsújáróhelye és Szentkút

Igen régi kegyhely Szabadka-Szentkút. A hívek emberemlézet óta nagy számban lepik el a lankás völgyet minden év auguszsának utolsó vasárnapján.

Az első kápolnát 1896-ban építették a Szentkút közelében s ekkor kezdődött a szertartásos istentisztelet is ezen a helyen. Az említett napon kívül különösen újhold szombatján; érkeztek e helyre nagy számban az édesanyák magukkal vezetve kicsiny gyermekeiket.
A feljegyzések szerint itt imádkoztak a Szűzanya pártfogásáért, hogy betegeskedő kicsinyeiket az Isten irgalmába és Mária oltalmába ajánlják.

A harmincas évek elején a szerb görögkeleti egyház is kápolnát emeltetett ezen a helyen. Mégpedig igen szép kupolás szentéllyel. Ily módon a kegyhely a keresztény közeledés és egymásratalálás helyévé is vált. Egyházmegyei hozzájárulással igen szép szabadtéri oltár épült. Keresztutat állítottak fel a kegyhely gyönyörűen rendezett térségében és megfelelő világítótesteket, hangszórókat helyeztek el. A kegyhely jól ismert a Szabadka környéki hívek körében de társas gépkocsikon távolabbi vidékekről is érkeznek zarándokok.

(Forrás: Berecz Sándor:
Zarándokok könyve. Római Katolikus Plébánia. Bácsszőlős. é.n. 35-36.old.)

Ének

Szűz Anyám. Tied akarok lenni,
A Te tiszta Mária-gyermeked.
Jaj, de lelkem nem tud felrepülni.
Bűnök súlya földhöz szegezett.
Jó Anyácskám! nyerj nekem kegyet,
Hogy sirassam minden bűnömet.
Szűz Anyám! Tied akarok lenni.
Segíts meg, hogy a Tied legyek!

Szűz Anyám! Hozzád akarok menni,
Hogy az égben ott legyek Veled,
Jól tudom bár, hogy odakerülni
Szenvedések nélkül nem lehet.
Jó Anyácskám! Nyerj nekem kegyet,
Hogy szenvedjek Jézussal s Veled.
Szűz Anyám! Hozzád akarok menni.
Vedd magadhoz mennybe gyermeked!

(Forrás: Berecz Sándor:
Zarándokok könyve. Római Katolikus Plébánia. Bácsszőlős. é.n.36.old.)

SZABADKA A szentkúti magyar kápolna2.jpg

SZABADKA A kápolna szentéje.jpg

SZABADKA Boldogasszony.JPG

Válasz

MÁRIA KEGYHELYEK ŐRVIDÉKEN

INCÉD - Nagyboldogasszony búcsújáró helye

Incéd - Dürnbach (Burgenland, Ausztria), vas megyei horvát község a stájer országút mentén, helyi jelentőségű búcsújáró hely Szűz Mária tiszteletére.

Először 1244-ben említik az oklevelek a falut. A 16. században a törökök elpusztították, utána népesedett be horvát lakosokkal. Földesura a Batthyány család volt.

Az egykori plébánia templom, melyet Szent Péter és Pál tiszteletére szenteltek, a falun kívül állt. A mai plébánia templom, a búcsújáró templom 1781-1783 között épült egy korábbi pestises fogadalmi kápolna helyére.

A Mária mennybevételét ábrázoló főoltárképet Dorfmeister István festette 1794-ben. 1838-ban XVI. Gergely pápa búcsúkiváltságokkal ruházta fel a templomot. Ettől az időtől növekedett a búcsúsok száma., Fő búcsúja augusztus 15. Búcsúját főleg a környékbeli horvátok látogatják.

(Burgenländisches Jahrbuch, 1978. 34. oldal)
A kegytemplom Fotó: Kósa Károly

INCÉD templom.JPG

INCÉD.jpg

INCÉD kegykép.jpg

Válasz

MÁRIA KEGYHELYEK ŐRVIDÉKEN

DÉRFÖLD - Boldogasszony búcsújáró helye és szentkút

Az Edlau- és Rabnitz - Répce-patak összefolyásánál fekvő kis falu oklevélben 1390-ben szerepel először, Derphul néven. Lakosságának száma 1260.

A Marfia Bründl búcsújáró-kápolna (Mária kútja) a falutól nyugatra, erdei úton közelíthető meg. A kápolnát 1720-ban Esterházy Gábor építtette, de már 1677-től búcsújáróhely volt a forrás melletti Mária-szobor, amelyet 1677-ben Hedly Mátyás és felesége, Szunyogh Borbála készíttetett. Nagyboldogasszony és Kisasszony napján még ma is sok búcsújáró keresi fel.

A búcsújáró-kápolna mellett van a XVIII. században épült barokk Gyónó(Oswald)-kápolna, Mária-oltárképpel és Szt. Sebestyén szobrával.

(Forrás: Németh Adél: Burgenland. Panoráma Regionális Útikönyvek. Panoráma, Budapest, 2003. 173.old.)

DÉRFÖLD Mária képolna.jpg

DÉRFÖLD Szűz Mária szobor.JPG

DÉRFÖLD Gyónó-kápolna.JPG

Válasz