MÁRIA KEGYHELYEK SZLOVÉNIÁBAN

RADAMOS - Boldogasszony egykori jelenésének zarándokhelye

Radamos idillikus pannon falu a lendvai községben, a szlovén-magyar határ közelében. Az első írásos források még a 13. században Bodomos néven említik, ahol kisnemesek, őrök és később az alsólendvai grófok, hercegek alattvalói éltek. A tengerszint felett 140 méterre fekszik, az egykor jelentős osztrák-magyar posta- és katonai út mentén, vizek, erdők, rétek és termő mezők ölén. A nemzetiségileg vegyesen lakott falu 254 lakosával zarándokhelyéről, archaikus szokásairól, magyaros konyhájáról híres.

»Csak nagyobb vadászatok alkalmából jártam itt, hiszen kevés ember téved erre« -mondja a radamosi ember, aki vállalta a útbaigazitó szerepét, amikor a Ginya-hidnál letérünk az erdei útról, az ösvényre kanyarodva. Itt megállt az idő. Köröskörül csak gaz, vadkender, tüske és szeder. Szűk nyúlcsapáson haladunk. Könnyed csend vesz körül, s csak a napsugarak játszanak bújócskát az ágak között. »Nézze, az a csonk a Mária-fa!« Középen kettétörve, mint egy modern szobor, úgy tör az ég felé: kérge már régen nincs, hiszen az emberek ereklye- és gyógyírként elhordták... Így írta le benyomásait az újságirónő, amikor 1989- ben meglátogatta a legendás helyet.
Radamosban született a legenda, amely a mai napig él. Elejét 1947-ből veszi, amikor Füle József falusi pásztornak a Fekete-erdőben egy tölgy tetején megjelent a Szűzanya.

Válasz

»Nagyapám szegény özvegyember volt, aki az ötödik gyermekük születésekor vesztette el a feleségét. Szent Vid napján, június 15-én, itt teheneket őrzött. Egy törzsökön ült és szomorú sorsa fölött töprengett, amikor érezte, hogy valami láthatatlan erő felemeli a fejét... Felnézett és a tölgy fölött, amelyet attól fogva mi Mária-fának nevezünk, meglátta a Szűzanyát rózsafüzérrel a kezében. Hívta a többi pásztort és elmondta mi történt vele.A látomásnak gyorsan híre kelt. Egész Szlovéniából és Horvátországból jöttek az emberek, hogy maguk is átéljék a csodát« - emlékezik a legközelebbi élő rokon a történtekre és nagyapjára, akit kél évvel a második világháború után az akkori hatalom és az egyház nem néztek jó szemmel.
A hatalom a zarándokokat kényszermunkára fogta: mindenkinek egy órán át a falusi árkokat kellett kapálni, Fülét és néhány embert pedig a lendvai börtönbe zártak. A nép körében él a csodás rózsafüzér legendája, amelyet az agg látnok egy reggel a fogdája ágyán talált, valamint a hiedelem, hogy amikor haldoklott, fehér galamb körözött a háza felett...
A tanúvallomások szerint a Fekete-erdőben mintegy kétszáz embernek volt látomása vagy csoda történt vele. Hivatalos adataink nincsenek. A háború utáni hatalom csírájába fojtotta a vallási igyekezetet és az egyház sem karolta fel a hívőket. Számos legenda él a nép körében a fehérbe öltözött Boldogasszonyról és az éneklő angyali seregről, a hétéves súlyos beteg kislány csodálatos meggyógyulásáról, a fogságból hazatért férfiról, aki fejszét fogott, hogy kivágja a tölgyet, de a keze hosszabb időre megbénult... Időben közelebb állnak hozzánk az erdészekről szóló történetek, akik a parancs ellenére sem voltak hajlandók kivágni a Mária-fát, vagy a beteg kisfiú története, aki eltévedt az erdőben és a hideg, havas éjszakát sértetlenül a Mária-fa tövében aludta át...
A tilalom ellenére az emberek a nehéz időkben és szorongásaikban kijártak a Mária-fához, hogy Szűzanya-szobrokkal, levelekkel, szentképekkel, rózsafűzérekkel támasszák alá fogadalmaikat... és elhordták a fa kérgét, amelynek csodálatos gyágyítőerőt tulajdonítanak.
A mai napig a közeli és távoli zarándokok csoportokban érkeznek a Mária-fához, ahol a hatalmas radamosi erdő ölén lelki megbékülést, vigasztést és csodát keresnek...
(Forrás: Ella Pivar: Radmožanci-Radamos Zarándokhely Mária-fa a radamosi erdőben. Lendva Község Fejlesztési Központ. é.n.)

RADAMOS SZENTÁLDÁS.jpg

RADAMOS Szűz Mária fája.jpg

Válasz

MÁRIA KEGYHELYEK SZLOVÉNIÁBAN

LENDVA - Szentháromság búcsújáróhelye

1690-ben, Nagykanizsa várának a törököktől való visszafoglalása után vidékünkön kezdtek épülni a katolikus vallást feltüntető emlékek: kápolnák, szobrok, út menti keresztek.

A lendvahegyi Csonkadomb (népiesen Csukadomb) tetejére a Gludovacz család 1728-ban a Szentháromság tiszteletére építtette a jelenlegi kápolnát. Dr. Ivan Zelko történész véleménye szerint e helyen már előbb is volt egy kápolnaszerű épület. A kápolna építészeti szemponthól egyszerű épület. A nevezetessége azonban abban van, hogy Hadik Mihály lendvai várkapitány múmiája van a kápolnában. Hadik 1603-ban a lendvai várnak a törökök általi támadása sarán veszett el.

A kápolna oltár alatti részében van egy kisebb sírbolt, amelybe először Hadik Mihály múmiáját helyezték el 1733-ban. Később a múmia a kápolnába, a falba vésett üregbe került.

1840-ben Jodolka Teréz és 1843-ban Pöszér Ferenc uradalmi tiszttartó az alapítványi adakozásuk elismeréséül a sírboltba lettek örök nyugalomra helyezve. Jelenleg a lendvai Hajós család temetkezési helye, amelyre 1912-ben kaptak jogot a kápolna javára tett alapítványok alapján.

A kápolnában évi búcsúmisék vannak. A hívók összesen 11 alapítványt tettek a kápolna szentmiséire, amelyeket február 16-a körül, a Szentháromság napján (májusban) és Szent Mihály napja körül, szeptember hónapban kell megtartani.

A szombathelyi püspöki határozattal 1916 október 31-én elrendelték, hogy a tizenegy alapítványi misét felosztva a három említett napon kell megtartani.

Alsólendva nagyközség elöljárósága 1914-ben a Szentháromság-kápolnában nyugvó Hadik Mihály emlékezetére és lelki üdvéért alapítványt tett a célból, hogy évente egyszer a lendvai plébániatemplomban Szent Mihály napja körül a mindenkori plébánosok szentmisét mondjanak.

A kápolna épületét többször is javították, de megőrizték eredeti formájában. A háború végén 1945-ben több ágyúlövés érte, mert ezen a meredek dombon volt az orosz hadsereg ágyú lövészállása. A német hadsereg pedig a Stridói magaslatról lőtte a Szentháromság-kápolna körüli orosz állásokat. A kápolnában évenként kétszer van mise, a Szentháromság napján (május utolsó vasárnapján) és szeptember első vasárnapján, az angyaloki búcsún.

A kápolna körül van a legrégibb lendvai temető, ahová már a tizenötödik században kezdték a lendvai polgárokat temetni.

A kápolnával szemben van a Szent Anna-szobor, amelynek felállítási ideje ismeretlen. A szobor fenntartására 1845-ben alapítványt tett Tarnóczy Antalné, Gyurka Anna, császári és királyi kapitány özvegye. Jelenleg a szobron semmilyen felirat és évszám sincs.

A Lendva-hegyen a mostani Stihec vendéglő előtt volt egy szobor, amelyet népiesen „kukorcoló szentnek" neveztek. Ezt a szobrot 1780 táján Jodolka Teréz emeltette. A szobrot a vendéglő megnyitása után eltávolították.

Válasz

Az a felirat, hogy Postavljeno (magyarul: felállítva), egyáltalán nem felel meg a valóságnak, hiszen a keresztfelállítás éve 1800, amit világosan bizonyít az alapítványi levél is. A Stimec-háznál van az 1977-ben felállított kőkereszt, amelyet a radamosi Kalamár, a göntérházi Furján és Gerencsér családok állíttattak. Ezen a helyen volt egy régi kőkereszt, amelyet 1879ben állíttatott egy Kranyec nevű szőlősgazda. A kereszt annyira tönkrement, hogy már javítani nem lehetett, ezért helyébe a fent említett évben újat emeltek.

A cserhegyi szőlőbirtokosok az út mellett, a Basa-háznál alapítványból Gazdag János, Cser István és Gazdag István megbízottak 1859-ben egy fakeresztet állíttattak. A kereszt akkor dél felé volt fordítva.

A jelenlegi kőkeresztet a Basa család kezdeményezésére építtették 1979-ben, és akkor a keresztet észak-nyugat felé fordították az új aszfaltos út miatt. A kereszten az évszámon kívül más felirat nincs.

Ugyancsak a Cserhegyi út mellett, ahol az út a Bakó nevű hegy felé ágazik, van egy kőkereszt. E helyen előbb fakereszt volt, amelyet Raj József hosszúfalusi lakos állíttatott alapítványból 1914-ben. E fakereszt helyére állították a jelenlegi kőkeresztet 1986-ban szlovén nyelvű felirattal: „ob- novili vascani goric 1986".

A hegyen a lendvai tűzoltószertár felett, az úgynevezett Újhegy-szőlők alatti út mentén egy szoborszerű, téglaemlékmű van, amely századunk elején épült. Volt rajta magyar nyelvű felirat, amelyet azonban az új terület tulajdonos a felújítás alkalmával eltávolított. Az emlékmű szembenéző oldalán Jézus, a bal oldalán Szent József, a jobb oldalán Mária képe van. Jelenleg a felújítás után nincs rajta sem felirat, sem évszám.

(Forrás: Varga Sándor: A lendvai plébániatemplom történetéből Hazánk, Györ, 1992. 41-44. old.)

LENDVA Szentháromsági kápolna.jpg

LENDVA Szentháromsági kápolna oltár.jpg

LENDVA Szentháromság.jpg

Válasz