Gyimesbükk Kontumáci kápolna


Az 1782-ben Nagy­boldogasszony tiszteletére felszentelt kontumáci kápolna Gyimesek legrégebbi temploma

A Kontumacia szó sok embernek nem jelent semmit. Érdekes a latin contumacia főnév értelme: makacsság, dac, megátalkodottság.

A contumac, contumeliosus melléknevek pedig makacs, csökönyös, gyalázkodó, szidalmazó, szégyenletest jelent. A Révai lexikonban ezt találjuk: makacsság, a bírói idézés elleni engedetlenség, meg nem jelenés. Contumacia annyi is mint vesztegzár. Révai l. IV.kötet 646.o

Contumulo, contumulare,...jelentése pedig sírdombbal befödni, betemetni.

A legrégibb adataink P. Reparolis Vicentius ferences (1764-1775), akit a vesztegzár lelkészének neveztek ki Csík-Gyimesre Mária Terézia utasítására. Ő volt az aki, madéfalvi veszedelem évében, 1764. szeptember 3-án engedélyt kért, hogy magánháznál mondhasson misét, és az akkor meglévő kevés létszámú gyermeket taníthassa. A királyi főkormányszék közbenjárásával az engedélyt meg is kapta. Ettől az időtől kezdve a vesztegzári (kontomáci) lelkészek egyúttal helybéli, valamint a határnál szolgálatot teljesítők gyermekeit is tanították.

A csíksomlyói Ferenc-rendi szerzetesek 1782-ben Gyimesben a vámhivatal közelében római katolikus templomot alapítanak.1782-ben Olti Péter csíkszentmiklósi plébános volt gyimesvölgyi terület lelki adminisztátora.. 1785. augusztus 19-én kelt királyi levélből 385 hívőről kapunk tudomást, amely valószínű, csak a vesztegzári őslakosokra vonatkozik.

A dokumentumok alapján 1782-ben kőből és téglából építették, és cseréppel van fedve a templom. Van egy kis tornya egy kis haranggal. Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték fel. 167 m2 területen fekszik. Elgondolkoztató az északi oldalán talált felirat: 1712. szeptember hónapban itt voltam figyelés alatt (egészségügyi) Karanteria-Karanta patak (örmény) felírás Kontumacia. Az évszám MDCCXII. Korábban létezett már az épület? Azt alakították át templommá? A főbejárattal átellenben, az út oldalán érdemes megfigyelni az épületet, mintha javítások, toldások lennének.

1783-ban szentelték fel a Gyimes völgyében élő hívek vallásos gondozására.

22.Gyimesbükkőrház.jpg

23.Gyimesbükk1.jpg

Válasz

ZARÁNDOK ÚT ÚTVONALA A MÁRIA-ÚT

CSÍKSOMLYÓI KEGYTEMPLOM

A magyarság nemzeti búcsújáróhelye

Csendes kis falucska Erdélyben; a Székelyföldön, a Kissomlyó-hegy lábánál: Csíksomlyó.

A Székelyföld és a székely nép történetében mégis óriási jelentőségű volt mindig, és ma is az. A kegyhely eredete belevész a korai középkor történetébe. Annyi bizonyos, hogy IV. Jenő pápa 1444. február 2-án teljes búcsút engedélyezett mindazoknak, akik a ferences atyák csíksomlyói Mária templomának építkezésében segítenek. Tehát maga az ősi Mária-tisztelet és a hatalmas méretű kegyszobor még régebbi időből való. Tény, hogy Csík, Háromszék, Udvarhely és Marostorda vármegyék vidéke rendszeresen tiszteleg, ősidők óta a csíksomlyói Boldogasszony előtt, de rajtuk kívül - amíg lehetett - egész Magyarországról is jöttek zarándokok a kegyhelyre. Nagyvárad és Kolozsvár meg a többi ősi szép magyar erdélyi város mindig képviseltette magát a somlyói búcsúkon. Most is.

A 17. és 18. században a törökök és a tatárok igen sokszor betörtek a csíki falvakba, és a kolostort három ízben is földúlták, fölégették. Így 1661-ben és 1694-ben. A kegyszobor minden esetben szinte csodálatos módon menekült meg.

A csíksomlyói kegyhely pályafutását a Szűzanya közbenjárására véghez vitt csodák teszik természetfölöttivé. E csodákat 1799. július 17-én Kollonita László erdélyi püspökének vizsgálóbizott- sága alaposan fölülbírálta, majd 1798-ban a „kegyszobrot csodákkal ékesnek hirdette ki". Megjegyzen- dő, hogy a János Zsigmond fejedelem által erőszakosán terjesztett unitárius vallás átvétele ellen elsősorban a csíksomlyói Szűzanya iránti ragaszkodás erejével tiltakoztak a székelyek. És ezért megmaradtak máig őseik katolikus hitében. Joggal mondhatjuk tehát, hogy ami a lengyeleknek Czestochowa, a magyaroknak Máriapócs és Verebély, az a székelyeknek Csíksomlyó

A jelenlegi kéttornyú templom 1802-ben épült, a kegyoltár pedig 1848-ban. A kegyszobor maga 2,26 m magasságú. Századunkban 1916-ban augusztus 29-én a kegyszobor Székelyudvarhelyre menekült, majd innen Kolozsvárra, ahol a Havas Boldogasszony templomában kapott szállást. 1920 pünkösdjén. azonban újból „hazatérhetett" és elfoglalhatta trónusát a csíksomlyói kegytemplomban. Tudjuk, hogy ezutánis minden viszontagságokon keresztül oltalma és menedéke "marad "szegény székely népének".

„Régtől fogva Édesanyánk! Szépen kérünk: Vigyázz reánkl"

(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft.
Balassagyarmat, 1991. 71.old.)

CSÍKSOMLYÓ KEGYTEMPLOM.jpg

CSÍKSOMLYÓ KEGYTEMPLOM BELSŐ.jpg

CSÍKSOMLYÓ KEGYTEMPLOM KEGYSZOBOR BABBA MÁRIA.jpg

Válasz

ZARÁNDOK ÚT ÚTVONALA A MÁRIA-ÚT

MÁRIAPÓCS A KÖNNYEZŐ SZŰZANYA KEGYHELYE

Máriapócs a Nyírségben, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, és a Hajdúdorogi Bizánci Katolikus püspökségben fekszik.

A XVII. század második felében az itt élő görög katolikus ruszinok kis fatemploma állt a mai templom helyén. Ebbe készíttette az Istenszülő képét Csibi László helybeli lakos, az ugyancsak helyi Papp István festővel. Ezzel teljesítette fogadalmát, amit a török fogságból való szabadulásakor tett.

Ez a kép könnyezett 1696. november 4-től december 8-ig. Abban az időben katonák állomásoztak a faluban, magánházaknál elszállásolva. A falusiak mellett ők is szemtanúi voltak a könnyezésnek. Az eset hírére megindult a tisztelők és kíváncsiak áradata a környékről, s megkezdődtek az egyházi vizsgálatok is.

A könnyezés híre Bécsbe is eljutott. Eleonóra császárné biztatására I. Lipót császár a képet Bécsbe vitette. Máig ott tisztelik a Szent István-dóm jobb oldali első mellékoltárán. A csodás Mária-ikonjukat visszakövetelő pócsiak megnyugtatására Telekessy István egri püspök 1707-ben egy hasonló képet készíttetett. Ez 1715 . augusztus 1-én, 2-án és 5-én ismét könnyeket hullatott.

A kegykép számára és a felélénkülő búcsújárás szolgálatára 1731 és 1749 között felépült a mai kegytemplom és a Nagy Szent Vazulról elnevezett bazilita kolostor. Ők voltak a kegyhely gondozói egészen 1950-es szétszóratásukig.

A harmadik csodás könnyezést 1905. december 2-án, 9-én, majd 30-án és 31-én jegyezték fel.
XII. Pius pápa a Mária-év kapcsán a máriapócsi kegytemplomot 1948-ban basilica minor rangra emelte. Máriapócs Magyarország egyik legnagyobb és leglátogatottabb kegyhelye. Évente sok tízezer zarándok keresi fel. Nemcsak görög katolikusok, hanem római katolikusok is szép számmal jönnek. Az I. világháború előtt magyarok mellett ruszin, szlovák, román és német zarándok csoportok is érkeztek. A gyóntatás, a prédikáció ezeken a nyelveken folyt.

MÁRIAPÓCS KEGYTEMPLOM.jpg

MÁRIAPÓCS KEGYTEMPLOM KEGYKÉP OLTÁR.JPG

MÁRIAPÓCS KEGYTEMPLOM KEGYKÉP2.jpg

Válasz

ZARÁNDOK ÚT ÚTVONALA A MÁRIA-ÚT

MISKOLC - SAJÓPÁLFALA GÖRÖG KATOLIKUS TEMPLOM

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kisközség Miskolc mellett, a nagyvárostól keleti irányban fekszik a görög katolikus Apostoli Kormányzóság területén.
Az írásos források először 1320-ban említik a Borsod megyei Pálfalvát (a „Pálfala" név ebből keletkezett rövidüléssel), amikor az Ákos nembéli Detre fia Benedek gyermekeinek osztozásakor örökségként Csetneki Miklós és László kapta meg.
A török hódoltság nehéz évtizedei alatt elpusztult és elnéptelenedett községet görög katolikus ruszinok szállták meg újra. Mint görög katolikus falu a munkácsi görög szertartású püspökséghez tartozott, a gróf Szirmay család tulajdonában.
Az 1700-as évek elején történt (1717. január 6-február 16), hogy a falu templomában lévő nagyméretű Mária-kép „izzadott és siránkozott, az az, hogy a' boldogságos Szent Szűznek jobb és bal szemén barna, vagy is sötét színű tseppek láthatók valának, és hogy sem a' tsikorgó hidegben meg nem fagytak, sem a' fűtött kályha mellett egész éjjel lévén meg nem száradtak". A könnyezést a helybeli paróchus vette észre és vezeklésre, bűnbánatra szólította fel híveit. A csodás eseményt a görög katolikus püspökség helytartója jelentette levélben gróf Erdődy Gábor akkori egri püspöknek.


A templom búcsúja, egyúttal a falu ünnepe pünkösd második napja. 1927-1973 között a Mária-kép búcsúját október 1-én, az Istenszülő oltalmára tartották, 1973-tól kezdve pedig a kegykép hazakerülésének évfordulóján, október harmadik vasárnapján. A jelenlegi görög katolikus templom a XVIII. század közepén épült (1758). A vászonra festett, XVIII. század eleji kegykép festőjét nem ismerjük. Ezen Máriát és a kis Jézust a búcsújáró helyek szokása szerint megkoronázták.

Sajópálfala Görög Katolikus temploma.jpg

Sajópálfala Görög Katolikus temploma Kegykép.jpg

Válasz

ZARÁNDOK ÚT ÚTVONALA A MÁRIA-ÚT

EGER SZERVITA TEMPLOM


Eger Heves megye és az Egri főegyházmegye székhelye a Bükk-hegység déli lábánál.

A Mária-tiszteletnek Egerben középkori gyökerei vannak, ám az a török hódoltság miatt hosszú időre elenyészett. Esterházy Pál a XVII. század végén ezt írja róla: „Egerben az Apácza Aszszonyok Klastromában is tiszteltetett egy csudálatos Boldogságos Szűz képe, kihez nagy búcsújárások is voltanak régebben, most az-is a Pogány Ellenség miatt tellyességgel semmissé lett, és a szentképet, el-szaladván onnét az Apácza Szüzek, nem tudhatni hová vitték . . ."

A török alóli felszabadulás után 1698-ban a rend ausztriai tartományából szerviták telepedtek le Egerben. Mais álló rendházukat 1728-1738 között építtették. Felújították a máriás búcsújárást is, a rendi szellemnek megfelelően a Fájdalmas Anya tiszteletére. Az egyházi feljegyzések és a fogadalmi tárgyak tanúsága szerint számos imameghallgatás történt e helyen. Főleg Heves, Borsod, Abaúj, Nógrád és Gömör katolikus magyar népe zarándokolt ide. A búcsúsok száma mais meghaladja a tízezret.

A búcsú - ahogyan nevezik: fájdalmas búcsú, servita búcsú - a környező egri utcák lakosságának is nagy ünnepe. Családi összejövetelt, vendégséget is tartanak ilyenkor. A zarándokok egy része máig fekete ruhában érkezik, ezzel is a Fájdalmas Anya tiszteletét akarják hangsúlyozni.

A búcsú idején a szervita templom körüli utcákban kirakodóvásár van. Századunk közepéig viasz fogadalmi tárgyakat is árultak itt, amelyet betegségük gyógyulásáért a zarándokok felajánlottak Máriának. Ennek helyi neve tetem volt.

Az egri - Szent János evangélista tiszteletére szentelt - érseki bazilika, főszékesegyház Hild József tervei szerint 1832-1836 között épült. (Itt jegyezzük meg, hogy Eger város címerében a sas a bazilika és a város védőszentjét, Szent Jánost szimbolizálja.) Magyarország második legnagyobb temploma. A sok értékes alkotás, kép, szobor, mellékoltár között a helyi tájékoztatók igazítanak el. Itt, a Pócsi Mária-mellékoltáron őrzik azt a korporálét, amellyel a Mária-ikon könnyeit letörölték. A korábban itt állt barokk székesegyházból említésre méltók Szent István és Szent László királyok nagyméretű képei, a jeles egri barokk festő, Kracker János Lukács (1717-1779) művei. (A festő sírja is Egerben van. )

(Forrás: Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon Panoráma, Budapest, 1990. 56.old.)

Eger Szervita-templom Bűnösök Menedéke Piéta-kegyszobor.jpg

EGER Servita templom főoltár.jpg

EGER Servita templom tél.jpg

Válasz

ZARÁNDOK ÚT ÚTVONALA A MÁRIA-ÚT

EGERSZALÓK - A Fájdalmas Anya palócföldi kegyhelye

Egerszalók az egri főegyházmegye egyik legjelentősebb kegyhelye. A helység első templomát, a 12. században épült "Zalouki egyházat" egy 1248-ból származó okirat említi elsőként. A Boldogságos Szűz Máriának szentelt templomát a törökök lerombolták, majd a Rákóczi-szabadságharc hadi eseményeinek hatására Egerszalók az 1700-as évek elején teljesen elnéptelenedett, ezért az akkori birtokos, az egri káptalan a Rajna vidékéről származó jobbágyokat telepített a faluba.

Egerszalók azonban már azelőtt ismert volt csodatévő szent képéről, amely hatására több csodálatos gyógyulás történt. Esterházy Pál nádor az 1600-as években így írt a Egerszalókról, ahol egy tölgyfán: "tiszteltetett ősidőktől fogva a Boldogságos Szűz Máriának ékesen írott képe, ölében tartva a keresztfáról letétetett Megváltónak szent testét". A hagyomány szerint még a német betelepülés előtt élt az a remete a Verpelétet Egerrel összekötő út mellett, aki gyakran imádkozott egy Mária kép előtt, amelyet egyszerűen egy tölgyfára függesztett fel. Halála után, amikor már a képről is elfeledkeztek, egyszer egy vak kislány, aki édesanyjával járt arra, rámutatott a gallyak között függő képre és megkérdezte: Mi az ott a gallyak között? A vak kislány visszanyerte a látását, és ezt követően sorra történtek az újabb csodák a kép előtt, amelyekről a templomban őrzött ezüst és réz fogadalmi tárgyak tanúskodnak. A nagy becsben tartott kép tiszteletére előbb egy fakápolna építettek, majd 1738-ban Giovanni Battista Carlona az egri egyházmegye területén dolgozó építőművész tervei szerint felépült a ma is látható templom. A kegykép díszes keretét Esterházy Károly püspök készíttette az összegyűlt fogadalmi tárgyakból. A képet előbb kegyelmi képnek nevezték - mely előtt a Habsburg-ház tagjai is térdet hajtottak egri tartózkodásuk idején -, majd 1953-tól kegyhellyé nyilvánították a Kármelhegyi Boldogasszony tiszteletére szentelt templomot. Fő búcsúja a templom titulusünnepe, július 16. (Kármelhegyi Boldogasszony napja). Különleges látványa Egerszalóknak, hogy a templom épületétől külön áll a tornya (a szentély mögött magasodik). A templomban Kracker János Lukács, híres egri festő képe látható: Krisztus az olajfák hegyén.

EGERSZALÓK LÁTKÉP.jpg

EGERSZALÓK OLTÁR.jpg

Az egerszalóki hordozó Mária-kép két oldala.jpg

Válasz

ZARÁNDOK ÚT ÚTVONALA A MÁRIA-ÚT

GYÖNGYÖS SZENT BERTALAN TEMPLOM

A város főterén, a Károly Róbert téren áll a hatalmas, monumentális csarnoktemplom, a környék legnagyobb temploma. A 13. században már templom állt ezen a helyen, ez lényegesen egyszerűbb volt a mainál, erről tanúskodik az 1301-ben kelt oklevél. 1320-ban Csák Máté fölgyújtatja a templomot, újjáépítését Szécsényi Tamás fedezte.

A 15. században alakították át gótikus csarnoktemplommá, belsejét hatalmas, gótikus ablakok világították meg. Tornya a hajó közepénél volt, többször átépítették, utoljára 1732-ben. A török offenzívák alatt a templom többször leégett. 1741-ben elbontották és helyén 1746 és 56 között felépült a mai, barokk templom a korábbi falak helyenkénti meghagyásával, átépítésével. Tornyai később készültek el. Az északi 1772-73-ban, a déli 1815-ben. A korábbi tornyot csak az északi torony megépülte után bontották el. 1917-ben a nagy gyöngyösi tűzvész martalékává vált. 1922-ben épült újjá Nagy Virgil építész tervei szerint.

A templomra jellemző a széles főhomlokzat, az egymástól szokatlanul távol eső tornyok hatása. A háromszintes, órapárkányos, 30 méter magas, vaskos tornyokat sátortető fedi. A szentély fölött, a főgerincen pedig a gótikus eredetű huszártornyot láthatjuk. A templom három harangja közül a legnagyobb 2450 kg-os a bal (északi), a másik kettő (785, 551 kg) harang a jobb oldali (déli) toronyban függ. Egységes, barokk belseje lenyűgöző hatású, gazdagon díszített, cseh süvegboltozattal fedett, kétoldalt karzat húzódik. Főoltárképe Szent Bertalan vértanúságát ábrázolja, Krannowetter Gábor festette 1773-ban.

A Mária mennybemenetele-oltár XVII. században készült. Többi oltár és a szószék XVIII. századi. Kiemelkedően fontos értéke a 15. századból megmaradt keresztelőkút. A templom jobb oldali tornya alatt találjuk az 1917-es tűzvész emlékére állított haranglábat, rajta kicsiny haranggal. A templom különleges ritkasága a szentély déli oldalán álló gótikus bronz keresztelő medence a XV. századból. A déli oldalkapunál egyszerű emlékharang áll az 1917-es tűzvész emlékére.

GYÖNGYÖS Szent Bertalan-templom.jpg

GYÖNGYÖS Szent Bertalan-templom OLTÁR.jpg

Válasz

ZARÁNDOK ÚT ÚTVONALA A MÁRIA-ÚT

MÁRIABESNYŐ NAGYBOLDOGASSZONY BAZILIKA

Máriabesnyő a török időkben elpusztult település, ma Gödöllő városhoz tartozik. Saját vasútállomással rendelkezik a Budapest–Hatvan vonalon.

Legfontosabb nevezetessége a búcsújáró templom, amely a magyarországi Mária-kegyhelyek közül a második leglátogatottabb zarándokhely.

Mielőtt gyaraki gróf Grassalkovich Antal a máriabesnyői szent helyet megalapította, csak romok hirdették, hogy itt valaha virágzó község állott. A templom a község régi temploma helyén épült, és éppen a romok eltakarítása közben csodálatos körülmények között akadtak rá arra a Mária-szobrocskára, mely Besnyőt kegyhellyé avatta. 1758-ban Grassalkovich Antal gróf elhatározta, hogy birtokán a loretói Boldogságos Szűz tiszteletére kápolnát építtet, de a helyről még nem döntött. Akkoriban a gödöllői út mentén egy domb tövében, valószínűleg még a 13. században itt lakó premontreiek által épített templom 300 esztendős romjai álltak sűrű erdőséggel eltakarva. E romok láttára a gróf úgy gondolta, legalkalmasabb lesz, ha e hajdani templomot építteti újra a Szent Szűz tiszteletére.

A kápolna felépülte után régebbi szándékának megvalósítására a gróf stájer kapucinus atyákkal 1759-ben az olaszországi Loretóból egy Szűz Mária-szobrot hozatott. A libanoni cédrusfából készült egy méter magas kegyszobor ma is látható a főoltár mögött. A megtalálta Mária-szobor igen nagy számú zarándokot vonzott, ezért Grassalkovich Antal szükségesnek látta a kápolna kibővítését, így a kápolnához 1768 és 1771 között egy alsó és egy felső templomot is építettek Mayerhoffer János tervei alapján. Felszentelésükre 1771. március 17-én került sor.

A felsőtemplom jelenlegi főoltára 1917-ben készült, itt látható a csontból faragott kegyszobrocska. A mellékoltárok képeit Baumgartner Norbert, bécsi kapucinus szerzetes festette 1770 körül, a templombelsőt Márton Lajos 1941 és 1942 között készített falfestményei és üvegablakai díszítik. Az aranyozott, rokokó gyóntatószékek a XVIII. századból valók. A templom mellett látható a kapucinusok keresztje, Jézus keresztre feszítésének jelképeivel. A templom melletti udvaron Szent Konrád szobra áll, melyet 1934-ben készítette Ludvig Krausz.

A kegytemplom 2008-ban kis bazilika (basilica minor) rangot kapott.[1] A Basilica Minor cím alapján teljes búcsú nyerhető a Bazilikában: a bazilika felszentelésének évfordulóján (aug. 15), a titulus liturgikus megünneplésének napján (aug. 13-14-15), Szent Péter és Pál apostolok főünnepén (jún. 29), a bazilika cím megadásának évfordulóján (május 2.), évente egy olyan napon, amelyet a hely ordináriusa határoz meg (április 19. a Kegyszobor megtalálásának napja), illetve évente egy olyan napon, amelyet minden hívő szabadon választhat meg.

MÁRIABESNYŐI NAGYBOLDOGASSZONY BAZILIKA légi fotó.jpg

MÁRIANOSZTRA A gótikus szentély.jpg

MÁRIABESNYŐI NAGYBOLDOGASSZONY BAZILIKA kegyszobor.jpg

Válasz

ZARÁNDOK ÚT ÚTVONALA A MÁRIA-ÚT

MÁTRAVEREBÉLY-SZENTKÚT NEMZETI KEGYHELY

SZENTKÚTI NAGYBOLDOGASSZONY-TEMPLOM

Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely Mátraverebély település határában található ferencesek által vezetett katolikus búcsújáróhely, Mária-kegyhely a Váci Egyházmegyében.

A hagyomány szerint 1091–ben Szent László királyt üldöző kunok egy völgybe szorították a királyt, aki egy szakadék fölé ért, de onnan reménytelen volt a továbbjutás, ekkor lovával átugratta a szakadékot és a legenda szerint a patkószegek nyomán forrásvíz fakadt, mégpedig gyógyító forrás. 1700-ban XI. Kelemen pápa kivizsgáltatott néhány Szentkúton történt csodás gyógyulást és azok valódiságát elfogadta. Napjainkban évente körülbelül 200.000 zarándok látogatja a szentélyt.

Balogh Antal remete templomépítésbe kezdett annál a forrásnál, melyet egy legenda szerint egy néma fiú talált. Az alapozás elkezdése után az Almásy család támogatásával épült fel a templom 1758-63 között. VI. Pál pápa Bazilika Minor rangot adott a templomnak 1970-ben. 2006-ban Erdő Péter bíboros Nemzeti Kegyhelynek nyilvánította.

Hagyma sisakú két tornyú barokk templom. Bejárata felett a Vereb család és az Almásy család címerei láthatók. Jobb oldalán márvány táblák hirdetik a Bazilika Minor rangot és azt, hogy kegyhellyé nyilvánították 1290-től. Egy másik márványtábla azt hirdeti, hogy a teljes búcsú minden nap elnyerhető, és ennek feltételeit hirdeti a tábla.

A templomban Szűz Mária kegyszobrot tartanak. A mennyezeti boltozaton freskók láthatóak. Szent László vizet fakaszt, Szűz Mária mennybevétele, és Szűz Mária meggyógyítja a néma pásztorfiút téma feldolgozásai. A bal oldalon Szent Istvánt és Assisi Szent Ferencet, míg jobb oldalon Szent Józsefet és Szent Erzsébetet ábrázoló üvegablakok láthatóak.

Mátraverebély-Szentkút Nagyboldogasszony-templom kegyszobor.jpg

Mátraverebély-Szentkút Nagyboldogasszony-templom.jpg

Mátraverebély-Szentkút Nagyboldogasszony-templom panoráma képe.jpg

Válasz

ZARÁNDOK ÚT ÚTVONALA A MÁRIA-ÚT

MAGYAROK NAGYASSZONYA KEGYTEMPLOM

Márianosztra (németül Naßraden) község Pest megyében, a Szobi kistérségben.

Márianosztra (Nosztra) nevét 1352-ben V. István király oklevele említette először.

Nagy Lajos magyar király 1352-ben - az oklevél szövege szerint - a Börzsönyben kolostor és konvent létesítése számára területet, építőanyagot adott "in nostre" (a sajátjából) s később is gazdagon megajándékozta őket. A kolostor és mellé a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére a kegytemplom felépült. Ez az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok számára épített kolostor és templom kisebb megszakításokkal 1786-ig, a szerzetesrendek feloszlatásáig a pálosoké maradt.

A környék Nagy lajos király kedvenc vadászterülete volt, de Mátyás király is többször megfordult itt

A török időkben, egy portyázó török sereg pusztításai miatt a település elnéptelenedett, majd szlovák, magyar, és német nemzetiségű lakossággal népesült újra.

Évente háromszor tartanak búcsút Márianosztrán:

Jézus Öt Szent Sebe tiszteletére (júliusban)
Fájdalmas Szűzanya tiszteletére (szeptemberben)
Szeplőtelen fogantatás tiszteletére (decemberben)

Magyarok Nagyasszonya kegytemplom Magyarok_Nagyasszonya_templom.jpg

Márianosztra kegytemplom belső..jpg

MÁRIANOSZTRA kegyképe.jpg

Válasz