Napszentület felé – Faragó Laura estje



Április 10-én, 17.30-tól Napszentület felé címmel Faragó Laura ad estet Lakatos Demeter moldvai csángó naiv költő verseiből. A műsorban népi imádságok és csángó népdalok, balladák is elhangzanak.

img (4).jpg

Válasz

MEGHÍVÓ AZ ÁPRILISI KLUBDÉLUTÁNUNKRA,

amelyre szeretettel várjuk a keresztszülőket és minden kedves érdeklődőt!

Időpontja: 2016. április 9, szombat 14-16 h (Kapunyitás 13. 30 h-kor)

Helyszíne: Böszörményi „B” Irodaház előadóterme

1126 Budapest, Böszörményi út 24.

Klubunk vendége régi ismerősünk, Ferkó Zoltán lesz, aki a KEMCSE 2006-os megalakulásától kezdve két éven át volt az egyesület alelnöke. A programot jelenlegi alelnökünk, Willemse Jolanda márciusi moldvai látogatásáról szóló képes beszámolóval, majd a kacsikai búcsúról készült videó vetítésével folytatjuk.

Megismerve a moldvai csángók magyar nyelvű miséért folytatott küzdelmét, 2007-ben 4000 km-es kerékpáros zarándoklatot tett Budapesttől Rómáig, majd Zágrábtól Jászvásárig. Élményei alapján könyvet írt útjáról. A moldvai magyar miséért indított zarándoklatáért az Egyesült Magyar Ifjúság (EMI) Pro Unitate Hungarorum díjjal tüntette ki. Ezt követően is bátor fordulatokban gazdag az élete. Eddigi pályájáról és legújabb programjáról, a Virrantó Játszómobilról hallhatunk Tőle:

„A Virrantó Játszómobil egy oktatási-nevelési és szabadidős célra átépített lakókocsi fejlesztő játékokkal, sportszerekkel, számítógéppel, DVD- és könyvespolccal felszerelve az általános iskolás korú gyerekek számára, hogy később érett, helyét a világban megtaláló, céljait elérő és felelős döntéseket hozni képes felnőtt váljék belőlük.” Ez különösen a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatásához nyújt segítséget. Zoli ezzel járja Böjte atya gyermekotthonait is.

Klubdélutánunkat alelnökünk,Willemse Jolanda márciusi moldvai látogatásáról szóló képes beszámolójával folytatjuk. Friss információval szolgál kinti tapasztalatairól, új moldvai szálláshelyekről és a fürdőszoba program alakulásáról.

Ezt követően keresztszülő társunk, Szentes László videóját nézzük meg, melynek vetítését már régóta tervezzük. A felvétel a 2015-ös kacsikai Nagyboldogasszony napi búcsúról készült, ahová a moldvai csángók ezrei zarándokolnak el évről évre, köztük sok keresztszülő is. Néhány kép erejéig hírt adunk Petrás Mária, az AMMOA alapítójának Magyar örökség díjjal való kitüntetéséről.

Hagyományainknak megfelelően összejövetelünkön László Ildikó vezetésével megismerkedünk egy új moldvai dallal. (Az eddig tanultak szövegét megtalálják a honlapunkon a klubok menüpont alatt.) A rendezvény alatt kaphatóak erdélyi, és moldvai tárgyú könyvek és CD.

Tisztelettel:
Pákozdi Judit elnök s.k. és Büttner Sarolta programkoordinátor s.k.

KERESZTSZÜLŐK A MOLDVAI CSÁNGÓMAGYAROKÉRT EGYESÜLET

CSÁNGÓ keresztszülők.jpg

Válasz

M A G Y A R K Á L V Á R I A

Közös Keresztút moldvai csángómagyar testvéreinkkel,
a magyar nemzet tagjaiért, minden nemzetért és a békéért
Rákosligeten, 2016. március 18-án, pénteken


Szívünk, lelkünk most kitárjuk,
Utad, Jézus, veled járjuk.
Kérünk, mélyen belevéssed
Szíveinkbe szenvedésed.


Bevezetés

Könyörülő Irgalom Istene! Adj békét és egységet a Magyar Nemzet és a Szomszédos Nemzetek tagjainak, Európa és a Világ minden népe számára!
Egyházunk pásztorai a Tőled kapott küldetésüket akaratod szerint kívánják teljesíteni, ezért a Biblia szavaival így tanítanak bennünket:
”Törekedjetek rá, hogy a béke kötelékével fenntartsátok
a lelki egységet” (Ef 4,3)
Urunk, Jézus Krisztus, Te mindig velünk voltál és velünk vagy küzdelmeinkben, szenvedéseinkben, eleséseinkben, múltunkban és jelenünkben. Add meg nekünk, hogy keresztúti ájtatosságunkkal megengesztelhessünk Téged a magunk és őseink bűneiért, de az ellenünk vétkezőkért is.
Engedd, hogy Nagyasszonyunknak és nemzetünk szentjeinek közbenjárása által megkaphassuk a megbocsátás, a béke és a lelki egység kegyelmét mindannyiunk számára, a moldvai csángómagyaroknak is, akikkel együtt járjuk ezt a keresztutat. Add, hogy megerősödhessünk a lelki megújulás útján tett lépéseinkben, a környezetünkben és szerte a világon.

Ámen.

Lejegyezte:

Albertné Révay Rita, vallási felelős

Fotók: Tampu-Ababei-József és Bodán Tibor

A rákosligeti templom fotójának forrása:

http://www.rakosliget.hu/kepgaleriak/indexkat.html )

rákosligeti_templom275.jpg

Válasz

KÖZÖS KERESZTÚT 2016

2016.03.21. | Keresztszülők

Hagyományaink alapján, 2008 óta minden évben, a nagyböjti szent időben, Közös Keresztutat járunk moldvai magyar testvéreinkkel, keresztszülőkkel és a rákosligeti hívekkel együtt, a KEMCSE Vallási csoportja szervezésében, a Magyarok Nagyasszonya római katolikus templomban, a lujzikalagori születésű Tampu-Ababei József plébános atya vezetésével, a magyar nemzetért, a szomszédos népekért és a békéért. Idén, a keresztszülő-mozgalom tizedik évében, 2016. március 19-én, pénteken történt. Ebből az alkalomból új keresztúti szövegre váltottunk. Báthory László plébános atya Magyar Kálvária (Pécs, 1996. március 15.) című munkáját vettük alapul, amelynek mélyen megindító sorait picit átdolgoztuk és kiegészítettük csángómagyar testvéreink sorsával.


Az összetartozás érzésével a szívünkben mondtuk el az egyes állomások elmélkedéseit:

I.: Berhidi Lászlóné Dr. Holdos Piroska (Rákosliget), II.: Tarnai Mária Emerica nővér (KEMCSE), III.: Kis Károlyné Ani (Rákosliget), IV.: Felföldi Elek (KEMCSE), V.: Szentes László (KEMCSE), VI.: Benéné Farkas Éva (Rákosliget), VII.: Dr.Kiss-Tampu Tatiana (Diószén-Budapest), VIII.: Albertné Révay Rita (KEMCSE), IX.: Dr. Bagyinszki Jánosné Ani (KEMCSE), X.: Gál Emília (Magyarfalu-Budapest), XI.: Pogár Noémi (Csíkszereda-Magyarfalu-Budapest), XII.: Albert Zoltán (KEMCSE), XIII.: Pákozdi Judit (a KEMCSE elnöke), XIV.: Tulbure Bianka (Lujzikalagor-Budapest).

FOLYTATÁS

Válasz

FOLYTATÁS

A helyi hívőkkel és több keresztszülővel (Héjj Csaba és Marika is jelen volt) megtelt templomban énekkel kapcsolódtunk mindannyian a keresztút mélyen elgondolkodtató mondanivalójához. Többen távolról, imádsággal voltak velünk. Különleges, bensőséges, lelki feltöltődésben volt részünk most is.

Nagy örömünkre idén öten képviselték a moldvai magyarokat: József atya, Tatiana, aki diószéni születésű doktornő, az AMMOA kurátora és a Virággyöngy Együttes tagja, valamint három továbbtanuló egyetemista diákunk: Emília, Noémi és Bianka. A végén a sekrestyében áldást kaptunk József atyától, és fényképen is megörökítettük az összetartozásunk pillanatait.

Bogdán Tibor, Magyarfalu szülötte ezúttal nem személyesen, hanem távolról kapcsolódott be, különleges módon az imádságba. A Petőfi-program keretében most Nagybányán dolgozik. Levélben értesített arról, hogy a keresztutunk szövegét olyan jónak tartják Nagybányán, hogy Nagypénteken fogják felolvasni a Szentháromság templomban, a székesegyházban. Velünk egy időben pedig, március 18-án az esperes atya irányításával a közös szándékunkra ajánlották fel a keresztútjukat: „... Román János esperes atya elmondta, hogy milyen kezdeményezés van Budapesten, és ehhez kapcsolódik a plébániájuk is...” Utána felkérte az esperes atya Tibort, hogy indítsa el a keresztutat pár szóval és gondolattal. Kitérhetett a szórványban élők gondjaira és a moldvai magyarok hitéleti problémáira. Tibor megkért minden jelenlévőt, hogy ezen a szertartáson gondoljanak a sorstársaikra. Szép felvételeket is készített az eseményről.

„... Bensőséges hangulatú keresztút, szinte telt házzal... szóval jó volt újra egy téglát odatenni a csángó magyaroknak épülő, Isten által megáldott jövőjéhez.” - írta Tibor a levelében. Nagy örömmel továbbítjuk a hírt mindenkinek, és reméljük, hogy jövőre több templom is bekapcsolódik majd a közös imádságba.

Hálásan köszönjük József atyának, hogy lehetőséget ad nekünk minden évben a Közös Keresztútra. Ha Isten is úgy akarja, akkor a következő évben már többen leszünk együtt imádságban, talán szerte a világon is. Imádkozzunk együtt, egymásért, a moldvai magyarokért, a segítőikért, a környezetünkben élőkért, az ellenünk vétkezőkért is, a békéért és közös ügyeinkért! Istennek legyen hála mindenért!

Lejegyezte:

Albertné Révay Rita, vallási felelős

Fotók: Tampu-Ababei-József és Bodán Tibor

A rákosligeti templom fotójának forrása:

http://www.rakosliget.hu/kepgaleriak/indexkat.html )

Közös Keresztút 2016.jpg

Közös Keresztút 2016 2.jpg

Közös Keresztút 2016 3.jpg

Válasz

KÖZÖS KERESZTÚTRA MEGHÍVÓ

Rákosmente a moldvai csángómagyarokért!
Hagyományainkhoz híven Közös Keresztutat járunk az itt élő moldvai magyar testvéreinkkel együtt
2016. március 18-án, pénteken

A KEMCSE Vallási Csoportja szervezésében szeretettel hívunk minden moldvai magyar testvérünket, az őket szeretőket, a keresztszülőket és az érdeklődőket Rákosligetre, a Magyarok Nagyasszonya templomba, ahol Tampu-Ababei József, lujzikalagori születésű plébános atya vezetésével együtt veszünk részt a Közös Keresztúton, amely idén a szentmisét követően lesz.

A szentmise időpontja:

2016. március 18, péntek 17,30 óra
Gyülekezés előtte: 17,00 óra

Helyszín:
Magyarok Nagyasszonya római katolikus templom
Budapest XVII. ker. Hősök tere

http://rakosliget.plebania.hu
A templom elérhetősége és térképe:

http://rakosliget.plebania.hu/elerhetosegek
Örs vezér térről a 276E busszal
Tisztelettel,

Pákozdi Judit, elnök és Albertné Révay Rita, vallási felelős

Rákosligeti templom.jpg

Válasz

KERESZTSZÜLŐK A MOLDVAI CSÁNGÓMAGYAROKÉRT EGYESÜLET

Az egyesület céljai

A Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület szoros együttműködésben dolgozik a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségével és A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvánnyal. Alapvető célunknak tekintjük a „Legyen Ön is keresztapa, keresztanya” program népszerűsítését, a támogatók körének bővítését.

Segítséget kívánunk nyújtani a keresztszülők egymás közti kapcsolattartásában, célunk erősíteni a csángómagyar gyerekek és a keresztszülők közötti kapcsolatokat. A keresztgyerekek és családjuk szociális és egészségügyi támogatása mellett kiemelt fontosságúnak tartuk, hogy segítséget nyújtsunk a moldvai magyar nyelvoktatás feltételeinek javításához, valamint, hogy minél szélesebb körben megismertessük a moldvai csángómagyar kultúrát a bel- és külhoni magyarsággal.

Legyen Ön is Keresztapa, Keresztanya!

Támogassa egy-egy csángó kisgyermek magyar tanítását jelképes keresztszülőség vállalásával! Havi 4 ezer forint befizetésével lehetővé teheti egy általános iskoláskorú gyermek számára az anyanyelvi oktatást. A tehetségesebbek továbbtanulhatnak magyar középiskolában, Csíkszeredában. Az ő tanulmányaikhoz azonban már havi 15 ezer forint szükséges. (Az így összegyűlt összegből tudunk hozzájárulni a tanári fizetésekhez, az oktatási helyszínek fenntartásához, a kollégiumi költségekhez.)

A jelképes keresztszülőség azt is jelenti, hogy Ön választhat egy „keresztgyermeket”, akivel levelezés, találkozás során szoros kapcsolatba kerülhet. Rajta keresztül betekinthet a csángó emberek életébe, megismerkedhet történelmükkel, gazdag hagyományaikkal, életre szóló barátságokat köthet!

Moldvában gyakorlatilag soha sem volt magyar nyelvű oktatás (kivéve az 1950-es években indított magyartanítást, amit gyorsan elsöpört a történelem). A moldvai magyar oktatási programnak köszönhetően ma 26 csángó faluban - iskolában és iskolán kívül - közel 2 ezer gyermek tanulhatja ősei nyelvét. De sok ezren vannak még, akiknek nincs lehetőségük magyar iskolába járni. Értük, minden csángómagyar kisgyermek tanulási lehetőségéért kérjük az Ön segítségét is.

Adományokat
Magyarországon
A Moldvai Magyar Oktatási Alapítvány bankszámlaszámára várunk:

OTP, 11742173-20154778

Romániában

OTP, Sepsiszentgyörgy RO13OTPV300000766374RO01

bankszámlaszámára küldhetik

Kapcsolat:
Keresztszülők a Csángómagyarokért Egyesület
1126 Budapest Böszörményi út 20-22
Pákozdi Judit elnök
telefon: +36/30 960 5919 | e-mail: pakozdijudit@gmail.com
A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány
1126 Budapest Böszörményi út 20-22
Adamik Ágnes irodavezető
aki a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület titkára is
telefon: +36 20 564 7055 | e-mail: ammoa@csango.eu
www.keresztszulok.hu

keresztszulok-logo.jpg

Válasz

A BUKOVINAI EREDETŰ CSÁNGÓK

Amikor Mária Terézia elhatározta a keleti végek megerősítését, 1760-ben generálisát, báró Buccowot (Buckow-ot) határőrség szervezésére a Székelyföldre küldte megsértve ezzel a székelység legszentebb jogait.

A királynő tanácsosainak javaslatára Csíkmádéfalvára gyűjtötte össze a székelyeket, hogy népgyűlésen vitassák meg a kialakult helyzetet. A sikertelen kísérlet után a a királynő újabb szervezést rendelt el katonai kísérettel.

A Mádéfalván csoportosan összegyűlt székelyeket 1764. január 6-ról 7-ikére virradó éjjel a császári csapatok megtámadták és sok székely-magyart lemészároltak; a fegyvertelen emberekre ágyútüzet nyitottak és a házakból kijövő asszonyokat és gyerekeket lekaszabolták. E siculicidium (székelygyilkosság) hozadéka 186 halott, 34 sebesült és 400 fogoly volt. A maradék lakosság Moldvába menekült, ahol Hadik András altábornagy a moldvai bojároktól kapott földbirtokokra telepítette le őket, ahol Fogadjisten, Istensegíts, Józseffalva, Hadikfalva és Andrásfalva községeket alapították.

A HÉTFALUSI CSÁNGÓK

A hétfalusi csángók ("barcasági magyarok"). A hétfalusi (Siebendörfer vagy Sapte Sate-i) csángók a XI. századi magyar-besenyő határőrök maradékai, akik a Barcaság délkeleti szegletében Brassó közelében Bácsfalu, Türkös, Csernátfalu, Hosszúfalva (ma: Szecsele), Brassótól távolabb Tatrang, Zajzon és Pürkerec önálló településein laknak.

E területeken közelében ők lakják Apáca, Krizba, Barcaújfalu, Halmány és Székelyzsombor falvakat is. Az eredetileg gyér határőr-lakosság a kora Árpád-korban a Dél-Erdélyben lakó székelyekkel gyarapodott és mai településeik a XIII. században alakultak ki. Az oklevelek csak "székelyeknek" nevezik őket. A szabad jogállású hétfalu eredetileg királyi birtok volt, amely lakosságának egy részét a környékükre betelepített szászok jobbágysorba sülyesztettek. Mivel kevés termőföldjük maradt, a szomszédos szász községekben vállaltak munkát és fakitermeléssel foglalkoztak. A múlt század második felében a jobb megélhetés reményében sokuk a Regátba vándorolt ki, ahol a '30-as évekig a városi személyfuvarozást nagyrészt ők látták el.

GYIMESI CSÁNGÓK

A gyimesi csángók (a Gyimes-völgyben élő magyarok) a Csíki havasokból a Moldvába futó Tatros folyó 30 km hosszú és néhány száz méter széles völgyében Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok és Gyimesbükk községekben élnek.

Területük eredetileg öt szomszédos csíki székely község tulajdona volt, amely területet a XVII. századtól kezdve először legelőbérlőkként kezdtek benépesíteni. A Gyimesi-szoros lakossága nagyobbrészt csíki székelyekből, kisebb részben moldvai csángó-magyarokból és románokból tevődik össze. Főfoglalkozásuk a havasi állattenyésztés és a fakitermelés. A népi kultúra zárt helyzete folytán a székely paraszti műveltség ősi rétegét őrizték meg.

BUKONIVA.jpg

Hétfalusi csángók.jpg

GYIMESI CSÁNGÓK.jpg

Válasz

A CSÁNGÓK

Magának a "csángó" szónak a jelentése máig nem tisztázott, vannak, akik annak "kóborló", "vándorló", "csámborgó" jelentését vallják, mások a "csonk" eredetet magyarázzák. Az emberek nagy része a "csángó" szót automatikusan a moldvai csángókra alkalmazza, holott e név alatt egyrészt olyan magyarokat értenek, akik a moldvai és havasalföldi területen élnek, de ez a székelyektől különvált magyar csoportok összefoglaló neve is ez. Az elnevezések abban egyeznek meg, hogy olyan néptöredékről van szó, amely az anyaországtól távol, idegen környezetben máig megőrizte sajátos etnikai jellegét, ősi nyelvjárását, anyagi- és szellemi kultúráját.

1.A MOLDVAI CSÁNGÓK

(moldvai magyarok vagy moldvai székelyek). Kevés olyan szomorú és hányatott sorsú nép él Európában, mint a moldvai csángó. Az évszázados üldöztetések miatt kitörölhetetlenül beléjük vésődött az idegentől, ismeretlentől való félelem, gyanakvás. A csángó-magyarok Európában egyedülálló ősi népcsoportot képviselnek. Nevükkel először 1443-ban találkozunk, majd 1553-ban egy erdélyi oklevélben bukkan fel a "csángó" elnevezés. Eredetüket illetően sok nézet kelt lábra, melyek mára abban kristályosodtak ki, hogy a moldvai csángók legkorábbi csoportját a Kárpát-medencébe be nem jött magyarok alkotják, de vannak közöttük Erdélyből kitelepített székelyek és más kitelepített vagy kitelepült erdélyi csoportok is. Genetikailag a honfoglalás kori magyarság génösszetételét és élettani jegyeit tükrözik és e jegyek azt bizonyítják, hogy "legalább 750-1000 éve - vagy régebben - egy helyben laknak" (Czeizel Endre). E honfoglaláskor határőrként kinnhagyott magyarok a sok évszázados elszigeteltség következtében mindmáig megőrizték a régi, ősi magyar nyelvet, népművészetet, hiedelemvilágot, vallást és zenét.

A moldvai csángók a mohácsi vészig a magyar királyok védelmét élvezték, papjaikat az anyaországtól kapták. Ez a támogatás az ország három részre szakadásával megszűnt; a falvak magukra maradtak és elszigetelődtek az őket körülvevő idegen tengerben, magyar nyelvű iskoláik megszűntek. Moldva és Havasalföld ortodox keresztény vallás ellensúlyozására Róma misszionáriusokat küldött a moldvai csángók közé, de az 1623 és 1859 között küldött ötven missziós pap között egyetlen magyar sem volt. Ennek ellenére meg tudták tartani római katolikus vallásukat. 1884 óta Iasi-ban (Jászvásár) római katolikus püspökség működik, ahol az eszes csángó-magyarokból román papokat nevelnek. 1950-ben az utolsó magyar iskoláik is megszűntek és ősi népviseletüket is a '70-es években kezdték levetni. A román statisztikák szerint 250 000 katolikus él Moldvában; a becslések szerint ennek egyharmada - 80-100 000 - beszél magyarul.

MOLDVAI CSÁNGÓ-MAGYAROK TELEPÜLÉSEI.gif

Moldvai csángók a búcsúban.jpg

csángó gyerekek.jpg

Válasz