175 éve, 1839. október 29-én született Steindl Imre. Az Országház építésze tervezte többek közt a budapesti Rózsák terei Szent Erzsébet-plébániatemplomot, illetve több templom felújítása is a nevéhez kötődik.

Steindl Imre a 19. század második felének egyik legjelentősebb építésze volt.

Műegyetemi diplomájának megszerzése után Bécsben tanult a Képzőművészeti Akadémián, itt szerezte mély ismereteit a gótikus stílusról. Hazatérve, 1869-től egészen haláláig a középkori építészet történetének tanára volt a műegyetemen.

Első nevezetes műve a Váci utcai Új Városháza (1875) volt, amelyet gót stílusban tervezett, azonban a főváros utasítására meg kellett változatatnia a terveket: reneszánsz stílusban kellett átterveznie a palotát. Steindl olyan gyorsan és rutinnal dolgozott, hogy nem volt szükség a munka felfüggesztésére. Ebben az időben építették fel tervei szerint a budai Kereskedelmi és Iparbankot a Fő utcában, illetve a Margit híd hídfőházait.

Éveken át járta tanítványaival az országot, felmérték a műemlékeket, több száz illusztrációt készítettek. Így szerzett tapasztalatai alapozták meg kiemelkedően gazdag restaurátori tevékenységét. A kezdetektől, 1872-től fogva részt vett a Műemlékek Országos Bizottságának munkájában, és tagja volt a Budavári Koronázó Főtemplom (Mátyás-templom) építőtestületének is.

A kassai dóm

Több egyházi épület – a szegedi ferences rendház, illetve a bártfai, a máriafalvi és az iglói templom – restaurálása is nevéhez fűződik. 1877-ben elkészítette a kassai gótikus székesegyház helyreállításának terveit. Húsz év munkájával el is készült a dóm, igaz, a második torony elhagyásával. 1881-ben Steindl Imre tervei alapján újították fel a jáki templom főbejáratát, majd 1889–90-ben szintén az ő tervei alapján állították helyre a budapesti Belvárosi plébániatemplom szentélyét.

Steindl Imre díjakat kapott a bécsi és a párizsi világkiállításokon, elnyerte a francia akadémia érmét, Magyarországon pedig a Ferenc József-rend lovagkeresztjét. A legnagyobb feladat azonban még csak ekkor következett: az Országház megtervezése.

Steindl Imre az Országház építésére kiírt pályázaton negyedmagával megosztott első díjat kapott, majd a kivitelezési tervek alapelveinek módosítása után őt bízták meg a tervek elkészítésével. 1885-ben került sor az alapkőletételre. Az épületet eredetileg a millenniumra szerették volna átadni, de a részmunkákkal 1896-ra nem készültek el, így csupán az együttes ünnepi országgyűlést tudták benne megtartani.

Steindl Imrének szinte minden idejét lekötötte az építkezés felügyelete, a részletek pontos kidolgozása. Életében már nem vállalt nagyobb feladatot, az egyetemen tanított. Csak a kivételes alkalom – hogy végre templomot, egy a saját stílusának, a gótikának leginkább megfelelőt építhessen – vette rá, hogy pályázzon az erzsébetvárosi Rózsák terére szánt plébániatemplom kivitelezésére. Elnyerte a megbízást, és a legmagasabb állami kitüntetést is életművéért. 1900-ban a művészeknek adható legelőkelőbb Pro Litteris et Artibus díjban részesült.

Szent Erzsébet-templom (Budapest, Rózsák tere)

Fő műve felavatását azonban nem érhette meg, 1902. augusztus 31-én, néhány héttel az Országház 1902. október 8-i átadása eltőtt halt meg. Portréja a Parlament társalgójában látható, és az épület közelében utcát neveztek el róla.

Magyar Kurír