Alig több mint tucatnyian indultak az 1250-es években, és ma sincsenek sokkal többen a pálosok: az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendet fennállása alatt többször feloszlatták és száműzték, de mindig visszatértek hazájukba, hogy - ha kell, titokban – dolgozzanak, tanítsanak tovább. A Magyar Pálos Rend történetéről Bátor Botond atya, a rend tartományfőnöke mesélt a Rádió Orient műsorában.


Úszva követték Kolumbuszt?

A Magyar Pálos Rend az egyetlen ma is létező, magyar alapítású szerzetesrend, amelynek az évszázadok során a világra gyakorolt hatása tagadhatatlan, hiszen egyes vélekedések szerint több száz pálos hittérítő Kolombusszal még az Újvilágba is eljutott. Bátor Botond szerint ez csak abban az esetben történhetett volna meg, ha néhányan a hajók mellett úsznak, mert azokon nem volt hely utasnak.

E történet is híven mutatja azt a misztikusságot, ami a pálos rend keletkezése és középkori létezése körül kialakult. Ezeket az állításokat hitelt érdemlően azonban sajnos még sosem bizonyították - emlékeztetett a tartományfőnök, majd a Tüskevár egy mondatát idézve hozzátette: “a valóság az sokkal szebb, mint a hazug ábránd.”


A pálos rend alapjait a világtól elvonult, többnyire már keresztény remeték adták, akik között azonban lehetséges, hogy voltak táltosok is - emelte ki Bátor Botond. Őket boldog Özséb esztergomi atya gyűjtötte össze a XIII. század derekán. Bő fél évszázadig azonban még nem voltak részei a keresztény egyháznak, csak az 1308-as pápai jóváhagyás adott nagy lendületet a rend fejlődéséhez, majd jeles uralkodóink, Nagy Lajos vagy Mátyás is támogatták a pálosok ügyét.

1352-ben építették fel a mai napig látható kolostort Márianosztrán. A rend, bár magyar alapítású, de már a kezdetektől más népek fiait is tagjai között tudhatta, Magyarország mellett sok európai országba i eljutottak, és fontos pálos kolostorrá vált a lengyel Częstochowa is, amely szellemi központként tartotta egyben a lengyel nemzetet az államiság kétes időszakában.


Megalapították az MTA elődjét

A rend remete közösségi alapokon nyugszik, tehát szigorú és zárt életformát követel meg a tagoktól. Bátor atya szerint nagyon sok téves elképzelés él a köztudatban a remetékről. “Először is Istent keresték, mellette harmóniába akartak kerülni önmagukkal és a világgal. Ez ma is fejben kezdődik; ahol összevisszaság van a fejekben, ott a kapcsolatokban, munkában is az van.

Ezek a remeték az Evangélium szellemében olyan alapvető lelki életre vonatkozó igazságokat fogalmaztak meg, amelyek a későbbiekben a lelkiségi irodalomnak is fontos gyökerei lettek” – mondja a rendfőnök. A magyarság általunk ismert fogalmával csak a későbbiekben kapcsolatható össze a rend.

“Az 1686-os dátumtól vehetjük az újraindulást, akkor hoztak létre iskolákat Sátoraljaújhelyen és Pápán, és itt kezdték el úgy tanítani a magyar nyelvet, hogy direkt beiktatták az órarendbe. Amikor 1786-ban feloszlatták a rendünket, akkor több mint 300 pálos szerzetes működött az országban” – magyarázza a szerzetes.

A pálosok jelentőségét mutatja, hogy a Hazafias Férfiúi Társaság, melyet mint tudományos közösséget sokan tartanak a Magyar Tudományos Akadémia előfutárának, a pálosok pesti rendházában és segítségével alakult meg Virág Benedek vezetésével.


Nem tudták eltörölni őket

A II. József rendelete nyomán megszűnt rendet több alkalommal is megpróbálták újjáéleszteni, végül azonban csak a két világháború közötti időszak során alakulhattak újjá Magyarországon.

1934-ben állami kezdeményezésre felépítették a Gellért-hegy oldalában ma is látható kolostort, a Sziklatemplom alatt és újraindulhatott a pálosok közössége.

“1382-ben 16 pálos szerzetes ment ki Lengyelországba, 1934-ben pedig ugyanannyian érkeztek vissza Magyarországra” – mutat rá az évszázadokon átívelő szimbolikára Bátor atya.

Mire azonban újra megerősödhetett volna a rend, a kommunista vezetés 1950-ben teljesen lefejezte és ellehetetlenítette a működésüket.
A rend néhány tagja titokban végezte tovább tevékenységét, akikből végül 1989-ben újfent megalakult, s mára 20 fősre bővült a Magyar Pálos Rend.

Céljaik a történelem zivataros évszázadain keresztül sem változtak:

“A pálosok a nemzet mellé rendelt rend. Szeretnénk remete hagyományainkat megőrizni, emellett a lelkipásztori munkában is részt veszünk, hogy minél több helyre el tudjuk juttatni az Evangéliumot, hogy ezáltal valamennyire rendet tudjunk tenni az emberi fejekben.”

OrientPress Hírügynökség (OPH)
Kép: internet / a képen a pálos rend címere látható

[Fókuszban] 2014.05.02 13:30