Alapítását ünnepelte január 5-én Budapesten, a káposztásmegyeri Szentháromság-templomban a Szociális Testvérek Társasága. „Küldetésben járunk” mottóval mutatták be küldetésük, karizmájuk mai megvalósulását. Az ünnepen Erdő Péter bíboros tartott útmutató előadást.

Vízkereszthez, ezen a Slachta Margit szívének nagyon kedves ünnephez legközelebb eső szombaton tartja a Szociális Testvérek Társasága az alapító napját. „Ez az a nap, amikor Krisztus kilép a világ elé. Mi is ezen a napon szeretnénk megmutatni, milyen szolgálattal járunk küldetésben a világban” – fogalmazta meg  Szabó Katalin testvér, a közösség magyarországi elöljárója.

Harmadízben rendezett nyitott ünnepet a társaság ezen napon, a közösség évtizedes jelenlétének és tevékenységének egyik helyszínén. A Szentháromság-plébániára hívta össze a testvéreket, a kültagokat, barátokat, munkatársakat, érdeklődőket.

A templomot megtöltő sokaság a szociális testvérek reggeli zsolozsmájával kezdte napját. A testvérek minden reggel a Szentlélek ajándékaiért imádkozva indítják napjukat, kifejezve a törekvésüket, hogy a napot a megszentelő szeretet küldetésében, a Lélek vezetésével járják végig.

Nyitott ünnepük vendégelőadója, a szentmise főcelebránsa Erdő Péter bíboros, prímás volt, a nap programja pedig felvonultatta azt a gazdagságot, mellyel a társaság ma az alapító, Slachta Margit szellemében végzi szolgálatát. 84 testvér kis közösségekben fáradozik Budapesten és több vidéki helyszínen környezetük lelki megújulásán, karbantartásán. 22 előadás, fórum, beszélgetés adott ízelítőt ebből a sokszínűségből. Szó volt hivatásról, családpasztorációról és terápiáról, imaszolgálatról, zene- és művészetterápiáról, evangelizációról, hitoktatásról, idős és beteggondozásról, teremtésvédelemről, népművészetről. A pszichológiában és mentálhigiénében jártas testvérek beszéltek konfliktuskezelésről, veszteségeink kezeléséről, emberi kapcsolatainkról a környezetpszichológia tükrében.

A nap főelőadását tartó Erdő Péter az alapító alakját állította a középpontba. Erdő Péter bíboros felelevenítette a Szociális Testvérek közössége alapítójának tevékenységét, számba vette mai társadalmunk aktuális kérdéseit, keresve, milyen válaszokat adna ma Slachta Margit.  A rendalapító egy politikai, közéleti jellegű katolicizmust képviselt, minden kérdésben megtalálta, mi a keresztény szeretet mondanivalója. Így szállt síkra a katolikus nőmozgalom elindításáért, tette hangsúlyossá a családsegítést a pasztorációban, ismerte fel a szociális segítségnyújtás útjait, szólalt fel az „izmusok” szélsőségei ellen, küzdött XII. Piusz pápához is eljutva a zsidóüldözés ellen, lépett fel a munkaszolgálatosok sorsának javításáért. A háború után részt vett a politikai élet újraindításában, a szocializmus éveiben pedig határozottan kiállt az emberiesség ügye mellett.

Mennyire képviselhető ma Slachta Margit szerepvállalása, ez a politikai jellegű, közéleti katolicizmus?  Melyek azok az ügyek, amelyek mellett nekünk, keresztényeknek ki lehet állni, hogyan közvetíthetjük ma a keresztény szeretet mondanivalóját?  

Erdő Péter szerint az Egyház ma nem vállalhatja fel, és a világ sem várja az Egyháztól, hogy teljes gazdasági-politikai koncepciókat, politikai filozófiákat dolgozzon ki. Indokolva állásfoglalását társadalmi helyzetképet adott: a világ ma a természet- és társadalomtudományos fejlődés következtében annyira bonyolult lett, hogy helyes tényállások megfogalmazása, a valós helyzet feltárása csak egy-egy terület nagyfokú szakismerete alapján lehetséges.

Ezzel párhuzamosan az emberek tájékozódása a világról a nyugati világban nagyon felszínessé vált. A klasszikus út helyét – tényfeltárás, logikus érvelés, meggyőzés – ma a propaganda, a reklám, a manipuláció vette át. Az emberek ma mérlegelés nélkül reagálnak, a tudatos döntést megkerülő manipulatív hozzáállás következtében messzemenően meggyöngült az emberi döntésképesség.

Ugyanakkor az alapkérdések, így például az igazságosság, az emberi méltóság kérdése szinte kiáltanak a megoldásért. A liberális kapitalizmus a gazdasági hatékonyság dominanciáját hirdetve kilépett az emberek életminőségét meghatározó területekről. A nyugati államok nem akarnak költeni az oktatásra, egészségügyre és a szociális szférára. Tanúi lehetünk, hogy hazánkat szinte pellengérre állítják, hogy felvállalja ezeket a területeket. Európai társadalmaink akut kérdései közé tartozik a demográfiai helyzet – az elképesztően felgyorsult népességfogyás – és ezzel párhuzamosan az idősgondozás. „Magyarországon jók az irányok, de kérdés, van-e idő?” – mutatott rá a helyzet súlyosságára Erdő Péter.

A bíboros szerint európai társadalmi berendezkedésünk alapjait veszélyezteti az angolszász jogszemlélet térhódítása. Európában mindig megvolt a kultúrája annak, hogy a jogrendszer egyenlően mindenkire érvényes, ez a jogrendszer törvényeken alapult, amit a 19. század liberalizmusa is határozottan képviselt, az angolszász szemlélet pedig nagy szabadságot ad a bírói mérlegelésnek. Precedenst mindenre és annak ellenkezőjére is tudunk találni – idézte a mondást. Rámutatott: ez a gyakorlat megrázta a jogállamiságot meghatározó jogi kultúrát.

Egy másik, főként Kelet- és Közép-Európában megfigyelhető jelenség, a vezető rétegek kriminalizálódása, hozzájárult az állam tekintélyének gyengüléséhez, a bele vetett bizalom megrendüléséhez. Láthatunk példát arra, hogy a vezető réteg felismerve a talajvesztést, deklarálja a szilárdságot adó közös értékeket. Ezen a téren van az Egyháznak is küldetése, de a konkrét feladatok mások, mint a háború előtt. Erdő Péter idézte a II. vatikáni zsinat iránymutatását: Feladatunk, hogy az evangélium szellemében alakítsuk társadalmi életünket. Hogyan? – erre azonban nem kapunk a zsinati dokumentumokból választ – mutatott rá a bíboros, és ma azt látjuk, mennyire távol vagyunk ennek megvalósulásától. „Mindenre érvényes receptet nem tudunk adni. A feladatunk az, hogy az egyes emberhez eljuttassuk az örömhírt, azt a bizonyosságot, hogy az életének van értelme. Ezt tudjuk ma vállalni – fogalmazta meg a feladatot. Hogy ezt hogyan tegyük? „Ismerjük meg egyre jobban a Szentírást, tegyük életünk irányadójává, éljük meg egymással a szorosabb közösséget. Tegyük valósággá magunk között a szentírási elvet – arról ismerjenek meg benneteket, hogy szeretitek egymást –, ami vonzóvá teheti kívülállók számára a mi életprogramunkat. „A hit objektív valóság. Képes arra, hogy boldoggá tegyen mindenkit. Jézus léte történelmi tény, a tanítása az a középpont, amire mi építünk” – fogalmazta meg Erdő Péter bíboros.

A gondolatébresztő előadást szentmise követte. A főcelebráns, Erdő Péter bíboros mellett celebrált számos paptestvér, köztük Kosinsky Béla a Szentháromság-templom jelenlegi-, és Tomka Ferenc, korábbi plébános. Erdő Péter szentbeszédében az evangéliumot (Jn 1,43-51) – Fülöp és Nátánáel meghívását – állította a középpontba. Két találkozás – Fülöp és Nátánáel, Jézus és Nátánáel – rövid elbeszélése ez a János evangéliumi szakasz, de a Jézus-történet nyitánya, Jézus ki-voltának feltárása, egész küldetésének értelmezése, és mellette mindannyiunk meghívása – mutatott rá a szakasz jelentőségére Erdő Péter.

A bíboros így vezetett végig a történeten: Fülöp már meghallotta a meghívást, és ennek örömében szólítja meg Nátánáelt, aki azonban kételkedik: „Jöhet-e valami jó Názáretből?” Az evangélista a benne lejátszódó változást helyezi a középpontba. Nátánáelt kételkedésében elbizonytalanítja Fülöp lelkesedése, és elmegy Jézushoz, mert fontos neki az igazság keresése. Jézus pedig megszólítja, a benne munkáló gondolatokat pendíti meg. „Isteni tudása megrendíti személyében Nátánáelt, nemcsak eljut a Jézusban való hitre, Jézus istenségének felismeréséhez, hanem alapkijelentést is tesz: „Rabbi, te vagy az Isten Fia, te vagy Izrael Királya.” Nátánáel legyőzte előítéletét, és nyitott lélekkel meg tudta érteni Jézus emberfeletti tudását – írta le Erdő Péter a férfiban lejátszódó változást. Jézus pedig a második eljövetelére vonatkozó kijelentéssel már a jövőt is értelmezi:  „Bizony, bizony, mondom nektek: látni fogjátok, hogy megnyílik az ég, és Isten angyalai fel-alá szállnak az Emberfia felett.” Erdő Péter a történet kapcsán azt mutatta meg, hogy Nátánáelnek szüksége volt megerősítésre, ahogyan nekünk is. Jézus mutatja meg, hogy mi Istennek ez a szereteten alapuló hatalmas terve az emberiséggel. „Vissza kell térnünk a gyökerekhez, Jézus személyéhez. Ő mutatja meg nekünk, mi Isten akarata, és mi az az út, amin eljuthatunk hozzá” – zárta beszédét a bíboros.

A testvérek 84 fős közösségében örömtelien sok a fiatal. Jelenleg öt novíciájuk van, és többen érdeklődőként ismerkednek a közösséggel. Katalin testvért arról kérdeztük, hogyan élik meg a hivatásgondozást. Elmondta, rendszerint egy-egy hivatás folyamatos kapcsolatból születik. Havonta tartanak lelkinapot fiataloknak, meghívják őket ünnepeikre, a szent három napra, de például a szilveszterükre is. Így rendszeresek a találkozások, és a fiatalok egyre jobban megismerik a közösséget. Az elköteleződés folyamat, melyben egyre mélyebbre szintre jutnak el az érdeklődők. Fiatal fogadja a fiatalt, olyan testvérek, akik már egy-két lépessel tovább jutottak az elköteleződési folyamatban. Így, ebből tud megszületni egy megalapozott elköteleződés.

Németh Emma testvér arról beszélt, a társaság feladata a „jelenlét szolgálat”, hogy itt és most meglássuk, mi a feladatunk, hogyan tudunk az adott helyen hozzátenni az élhetőbb, igazabb, jobb világhoz. Isten előtt és az emberek között szolgálunk, a Lélek vezetésével, erre törekszünk nap mint nap – hangsúlyozta.

Fotó: Lambert Attila

Trauttwein Éva/Magyar Kurír