A bencés lelkiség mintegy ezerötszáz éves történelmét mutatja be a május 14-én megnyílt „Szent Benedek és a bencés spiritualitás” című kiállítás Pannonhalmán, az Apátsági Múzeumban – tájékoztat a Pannonhalmi Főapátság és az MTI.

 

A Ferenc pápa által meghirdetett megszentelt élet évéhez kapcsolódó tárlat középkori és barokk műalkotásokon keresztül mutatja be Szent Benedek alakját, a szerzetesi élet aspektusait, a szent kultuszát és a bencés lelkiség hazai elterjedését.

A kiállításra a műtárgyak az ausztriai Sankt Paul im Lavanttal-i monostorból és a kremsmünsteri bencés monostorból, a Pannonhalmi Főapátság gyűjteményeiből, a Szépművészeti Múzeumból, a Magyar Nemzeti Galériából, valamint az Iparművészeti Múzeumból érkeztek.

A tárlat első szekciója Szent Benedeket és szellemiségét mutatja be a legendaszerző Nagy Szent Gergely olvasatában. A kiállított műtárgyak a szerzetes életének valamennyi fejezetét megjelenítik. A szekció középpontjában a nyitott Regulát tartó Benedek aranyozott szobra áll, két tanítványa, Szent Mór és Placid társaságában. A szobrot az osztrák Philipp Jakob Straub faragta.


A kiállítás második szekciója a bencés Regulában foglaltakat mutatja be: Szent Benedek szabálykönyvében az európai szerzetesség alapjait fektette le, tételei a mai napig meghatározzák a monostori élet mindennapjait. A bencés szerzetesek a Regula jelmondata, az ora et labora et lege – magyarul imádkozzál, dolgozzál és olvass – felszólítás alapján törekednek élni.

A harmadik részben a bencés rendi szerzetesélet liturgiája ismerhető meg. A tárlat legkiemelkedőbb műtárgyai közé tartozik a II. József intézkedéseit követően a németországi Sankt Blasien monostorának kincstárából Karintiába került, Szent László felesége által készíttetett és a keresztfa egy darabját magába foglaló Adelheid-kereszt. A gazdagon díszített, 83 centiméter magas ereklyetartó egyike a legnagyobb fennmaradt, drágakövekkel és gemmákkal kirakott kereszteknek. A magyar vonatkozású műtárgyat eddig még nem mutatták be a hazai közönség előtt.

A tárlat utolsó részének középpontjában a bencés szerzetesség magyarországi letelepedése és a rendalapító hazai kultusza áll. Szent István Márton-hegyi monostoralapítása, Szent Adalbert térítő missziója és további, hazánkban tevékenykedő bencés szerzetesek és szentek személyén keresztül ismerhető meg, hogy miként öröklődött át Szent Benedek hagyatéka a kereszténnyé lett Magyarországra.


A kiállítás szeptember 30-áig tekinthető meg.

Szent Benedek (480–543/547) 530 körül alapította meg saját kolostorát a dél-itáliai Monte Cassino hegyén. A kolostori szabályzatok ismeretében és saját tapasztalata alapján dolgozott ki egy új szerzetesrendi szabályzatot, amelyet Nagy Szent Gergely pápa kötelezővé tett minden kolostorban. 1964-ben VI. Pál pápa a nyugati szerzetesség alapítójaként és az európai szellemiség alakítójaként Európa védőszentjévé nyilvánította.

Fotó: MTI

Magyar Kurír