A Budai Irgalmasrendi Kórház fenntartója a Betegápoló Irgalmasrend, melynek szellemisége meghatározza gyógyító munkánkat, betegeinkhez való hozzáállásunkat. Itt e rend küldetését, múltját és világban betöltött szolgálatát foglaljuk össze.

Az Irgalmasrend Spanyolországból ered. Alapítója Juán de Ciudad, aki beteg, fogyatékos és a társadalom peremére szorult embertársai gyógyítására, ápolására szegődött. E tevékenység halála után misszióként tovább élt, majd a pápa szerzetesrendként ismerte el. Istenes Szent János örökségének jegyében a Betegápoló Irgalmasrend ma a világban – így Magyarországon is – egészségügyi és szociális intézményeket működtet, és irgalmas szolgálattal segíti a rászorulókat.

A Rend alapítója: Istenes Szent János

1495. március 8-án egy portugál városkában látta meg a napvilágot. Nyolcévesen tisztázatlan körülmények között eltűnt otthonról. Járta a világot, a legkülönfélébb szakmákban dolgozott, mindenféle munkát elvállalt.

44 éves korára találta meg élete értelmét. Megtérését a bűnbánat olyan jelei kísérték, melyek elmeháborodottságra utaltak, ezért tébolydába vitették. Az egyhónapos „kezelést”, mely főként ütlegelésből állt, csodával határos módon túlélte, sőt – egészen egyedülálló esetként – gyógyultnak nyilvánították. A kínzások hatására érlelődött meg benne az elhatározás: magára vállalja beteg, fogyatékos és a társadalom peremére szorult embertársai ügyét.

Sikátorokban élő nyomorultakat karolt fel. Egy jómódú polgár, akit meggyőzött, hogy tevékenysége a város érdekeit szolgálja, házának egy részét a rendelkezésére bocsátotta. Végre megnyitotta ispotályát, melyet a saját elképzelései alapján rendezett be. Kórház-filozófiáját így fogalmazta meg: „A test által a lélekhez”. Ebben a szellemben gondozta szegényeit, akiket mindig tiszta takaró fogadott, és akiket – hogy elejét vegye a ragálynak – betegségcsoportok szerint helyezett el. Maga gyűjtötte a tűzifát, vállon cipelte le a városba, élelmet, ruhát és pénzt koldult, mosott, takarított, főzött, és sok időt szentelt a betegeivel való beszélgetésre. Felkérésére egy pap rendszeresen látogatta és a szentségekben részesette őket. Mindenki bebocsátást nyert nála.

Míg szegényeinek mindent megadott, maga szigorú mértékletességben élt. A munka lassan felőrölte egészségét, és legendás ereje egyre apadt. 55 évesen, 1550. március 8-án, tüdőgyulladásban halt meg. A feszületet kezében tartva, térdeplő helyzetben találtak rá. 

A Betegápoló Irgalmasrend a világban 

A Betegápoló Irgalmasrend pápai jogú férfi szerzetesrend, keresztény testvérek szerzetesi ima- és életközössége. Küldetésük – a felebaráti szeretet gyakorlása – Isten személyes hívásán alapul. Létük egészével akarják Jézus Krisztust és az Egyházat szolgálni.

A szolgálat elsődleges célja az irgalmas Istenről szóló tanítás továbbadása, s ettől az Örömhírtől sarkallva a rászoruló embertársak, s a legkilátástalanabb helyzetűek testi és lelki fájdalmanak enyhítése.

A Betegápoló Irgalmasrend 51 országban 236 szerzetesközösséggel van jelen, 1 177 irgalmasrendi testvér tartozik soraiba. Összesen közel 300 gyógyító-ápoló intézményben, 40 000 munkatárssal és 7 533 önkéntes segítővel állnak a betegek és a szegények szolgálatában.

Jézus, a legfőbb gyógyító, irgalmas szívvel segített testi és lelki betegségtől szenvedő embertársain. A rend alapítóját és példaképét, Istenes Szent Jánost is ez a tűz lobbantotta lángra, amikor hallgatva Krisztus hívó szavára, életét a szenvedőknek ajánlotta. Az irgalmasrendiek sajátos fogadalma, a HOSPITALITÁS megélése által a mai világban is a szegényeket és a betegeket szolgálják.

A szerzetestestvérek képzettségeiknek megfelelő munkahelyeken, ápolóként, terapeutaként, lelkigondozóként, orvosként, gyógyszerészként a rend saját egészségügyi és szociális intézményeiben dolgoznak.

Kapcsolódó idegennyelvű weboldalak:

• A Betegápoló Irgalmasrend központi webhelye (olasz, spanyol, angol, német nyelven)
• A Betegápoló Irgalmasrend Ausztriai Rendtartományának webhelye (német nyelven)

 A Rend Magyarországon 

A rend legrégebbi intézménye a történelmi Magyarország területén a szepesváraljai kórház, amelyet 1650-ben alapítottak. Az évszázadok során újabb kórházak és gyógyszertárak létesültek Pozsonyban, Egerben, Temesváron, Pápán, Kismartonban, Nagyváradon, Zágrábban, Pécsett, Szakolcán, Vácott, Budán és Szatmárnémetiben.

Istenes Szent János örökségének jegyében a Betegápoló Irgalmasrend Magyarországon ma többféle egészségügyi és szociális intézményt működtet, és irgalmas szolgálattal segíti a rászorulókat. A legnagyobb a budai irgalmasrendi komplexum, amely létrejöttét Marczibányi István 1806-os Császárfürdő Alapítványának köszönheti. Az itt működő kórház az idők során egyre nagyobb ágyszámmal és egyre szélesebb szakterülettel működött. 1950-ben azonban államosították, és onnantól kezdve ORFI néven működött tovább.

A rendszerváltozás csak elvileg adott lehetőséget az eredeti tulajdonjog visszaállítására, ezért erre csak Vácott, Pécsett, és Budán kerülhetett sor – ezeken a helyeken is csak részben. A rend továbbá személyi problémákkal is küszködött, hiszen ekkor már csak néhány testvér volt az élők sorában. Az Úr azonban gondoskodik hivatásokról: a magyar irgalmasrendi delegatúrának jelenleg hat szerzetestestvér tagja.

A rend ma Magyarországon a budai, pécsi és váci kórházakat, valamint az érdi idősek otthonát működteti. Ehhez két városban patika is tartozik, valamint a Budán található, mára felújított törökfürdő is a rend kezelésében áll.

A gránátalma: a Rend és a Kórház címere és szimbóluma

Az Irgalmasrend címere a gránátalma és a kereszt. Eredete és jelentése összetett.

A gránátalma Granada címere, jelképe. A városé, ahol Istenes Szent János működött, s amely egyben az irgalmasok rendjének származási helye.

A gránátalma finom, jóízű gyümölcs, amely éretten kinyílik, így láthatók lesznek piros, ehető vitaminban gazdag magvai. Már az ókorban is az isteni és emberi szeretetet szimbolizálta. Mivel a növény egyidejűleg növeszt gyümölcsöt és termőket - a halhatatlanságot is jelképezi.

Az Irgalmasrend címerében a gránátalma és a kereszt a segélykeresők felé való nyitottságot jelenti. Az Énekek Énekében a gránátalma virágzása a boldogság előképe.

Rendünk szimbóluma így az irgalmasrendi karizma gyümölcsözőségét is jelenti: jótevő szolgálat, mely áldásaiban megsokszorozódik a világban.