Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
9 éve | Rádiné Zsuzsa | 0 hozzászólás
A Csíki Székely Múzeum termei adnak otthont „A csíksomlyói Mária-szobor 500 éve – Mária-tisztelet Erdélyben” című kiállításnak, amelynek kurátorai Hegedűs Enikő, Mihály Ferenc, Muckenhaupt Erzsébet és Urbán Erik OFM. Sarkadi Nagy Emese művészettörténész írását közöljük.
A július 30-i kiállításmegnyitón jelenlévők nagy száma jól tükrözte, hogy a téma a helybeli és távolabbról érkező közönség érdeklődésére is számot tart, hiszen mind hitéleti, mind kultúr- és művészettörténeti szempontból jelentős. A tárlat így az erdélyi egyházművészet évszázadai iránt érdeklődő látogatók és a szakemberek (művészettörténészek, történészek, néprajzkutatók, vallástörténészek) számára is vonzerőt jelenthet.
A múzeum igazgatója, Gyarmati Zsolt házigazdaként, majd a városvezetés nevében Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere köszöntötte a jelenlevőket, kifejezve a kiállítás megvalósulása miatt érzett örömüket, és hangsúlyozták ennek jelentőségét a városi élet szempontjából is. Nem véletlen, hogy a megnyitót a csíkszeredai városnapok kezdetére időzítették. Bőjte Mihály ferences házfőnök a csíksomlyói ferences rendház részéről üdvözölte a kiállításmegnyitón résztvevő vendégeket, majd Kovács András művészettörténeti szempontból, Muckenhaupt Erzsébet, a Csíki Székely Múzeum muzeológusa, egyúttal a kiállítás egyik kurátora történeti szempontból méltatta a tárlatot, összefoglalva annak tudományos hátterét.
Kovács András a keresztény Mária-ábrázolások gyökereit, majd az erdélyi Mária-tiszteletet kezdeteitől, első írásos említéseitől kezdve tekintette át, kiemelve néhány különleges, a kiállításon is bemutatott műtárgyat. Muckenhaupt Erzsébet a somlyói kegyszobor és a kegyhely, az Erdélyi Ferences Rendtartomány történeti vonatkozásait ismertette, elemezve a rendelkezésre álló forrásokat, a többségében ferences rendtörténeti írásokat. A megnyitóbeszédeket a csíksomlyói kegytemplom kórusának szereplése kísérte.
Maga a tárlat önmagáért beszél. A kronologikus és tematikus rendben bemutatott emlékek, érthető módon nem teljességre törekvő, mégis átfogó képet nyújtanak az erdélyi Mária-tisztelet főbb állomásairól. A legelső, a késő gótikus és reneszánsz időszakot bemutató teremben a látogató pillantását belépéskor egy oltárrekonstrukció ragadja meg. Szekrényében a csíksomlyói Madonna-szobor eredeti méretre nagyított fényképe látható, annak két oldalán pedig, a szekrényt keretező, úgynevezett „vierer-szobrok” közül kettő található: a csobotfalvi templomból a Csíki Székely Múzeum tulajdonába került Borbála- és Katalin-szobrok, amelyek az újabb feltételezések szerint egykor a Madonna-szoborral azonos oltárban állhattak. A terem másik, és egyúttal az egész kiállítás egyik fő látványossága, mondhatni szenzációja, a vágási templom padlásáról frissen előkerült, minden kétséget kizáróan a 16. század első évtizedeire keltezhető faragott Mária-ábrázolás, amely talán egy Mária koronázását megjelenítő kompozíció központi része lehetett. Eredeti származási helyéről sajnos egyelőre nincs információ, azonban töredékes volta, sérült felülete, erősen megkopott festése ellenére is jól látható, hogy jól illeszkedik a kor német hatás alatt álló erdélyi faszobrászatába.
A kiállítás talán legnagyobb részét az ikonográfiai csoportok szerint bemutatott barokk emlékek teszik ki. Egy-egy, a kiállításra elhozható szobor vagy festmény illusztrálja az Európa-szerte elterjedt vagy éppen jellegzetesen magyar Mária-ábrázolások típusait. A 17. század elején Rómában előkerült, később Bécsben, majd a döblingi kármelita templomban őrzött Lehajtott fejű Mária-kegykép másolata több erdélyi templomban is megtalálható, ezek képviselője a tárlaton az alvinci ferences kolostor ábrázolása. A bulgarita ferencesek körösbányai templomában maradt fenn a legenda szerint albán eredetű, a Róma közelében fekvő Geneazzo Jótanács Anyja-kegyképének a másolata, de természetesen találkozunk jóval közismertebb típusokkal is: az ún. Győzedelmes Immaculátát a kiállításon a somlyói kegytemplom 18. századi szobra képviseli, de a Segítő Boldogasszony-ábrázolásának egyik kiemelkedő minőségű, a brassói ferences templomban fennmaradt példája, vagy a mariazelli kegyszobor másolatai is megtekinthetőek, illetve számos más, 18–19. századi ábrázolástípus is fellelhető a kiállításon.
A helyszínen be nem mutatható, de az egyes témákhoz szorosan kapcsolódó, fennmaradt erdélyi emlékeket, valamint az ikonográfiai, történeti, művészettörténeti tudnivalókat informatív, gazdagon illusztrált tablók mutatják be. A bemutatott művek származási, illetve fennmaradási helyük révén is jól tükrözik, hogy a ferences rendnek Erdélyben is kiemelkedő szerepe volt a Mária-tisztelet terjesztésében és folyamatos fenntartásában.
Külön termet szenteltek a kiállítás kurátorai az erdélyi Mária-tisztelet, a Mária-év, és egyúttal a kiállítás központi figurájának, a Csíksomlyói Madonnának. Tárlókban láthatóak a kegyszobor öltöztetéséhez használt, fennmaradt koronák és egyéb kellékek, a kolostor történetét is feldolgozó rendtörténeti írások, de itt látható a Madonna néhány, művészettörténeti forrásként is jelentős, az egykori barokk főoltár elrendezését is mutató, 18–19. századi festett, illetve metszett ábrázolása is.
Összességében a tárlat a Csíksomlyói Madonnából és a kegyhely jelentőségéből kiindulva nemcsak átfogó képet nyújt az erdélyi Mária-tiszteletről, de egyúttal néhány tudományos újdonsággal is szolgál, illetve számos kérdést vet fel a további kutatások számára. A Mária-évhez és a kiállítás témájához is kapcsolódó további friss kutatási eredmények pedig a rövidesen megjelenő tanulmánykötettől várhatóak.
A kiállítás 2015. július 31-től szeptember 20-ig tekinthető meg a Csíki Székely Múzeumban (Csíkszereda, Vár tér 2.).
A kiállításról bővebb információk a múzeum honlapján találhatóak.
Fotó: Nagy Gyöngyvér; Csíki Székely Múzeum
Magyar Kurír
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!