A Debecen-Nyíregyházi Egyházmegye idei Máriapócsi búcsúján a korábbi évekhez hasonlóan több tízezer zarándok vett részt az ősi Mária kegyhelyen Máriapócson. A zarándokok feldíszített zászlókkal, Mária képekkel érkeztek mintegy 70 lelkipásztor vezetésével a különböző falvakból, városokból. Egyre több egyházközség hívei gyalogos prosecióval, régi zarándok módjára indult útnak.

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye 1996 óta július utolsó vasárnapját jelölte meg az egyházmegye búcsújának, amely azóta már a „nagybúcsúk” közé tartozik.

 

Bosák Nándor megyéspüspök köszöntötte a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye 12. egyházmegyei zarándoklatát és felajánlotta azt, az ebben az évben a katolikus magyarság által meghirdetett nemzet megújulásáért, különösen a keresztény családok lelki, szellemi megerősödéséért. A búcsún jelen volt Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, akinek személye szimbolizálja a határokon túl rekedt magyarok imáinkban való jelenlétét, a lelki megerősödésükért is imádkozva.

 

Dr. Jakubinyi György, gyulafehérvári érsek homíliai gondolatmenetében kiemelte: milyen szerepe van a Szűzanyának, mint az egyház anyjának és családjaink életében, mindezt abba a keretbe foglalva, amikor és amilyen szavakkal szerepelt - földi életére vonatkozóan - először és utoljára a Szentírásban.

 

Örökké szűz és örökké édesanya

 

Máté és Lukács evangéliumában a 12-14 éves férjhez adandó leányról olvashatunk, akinek mint a názereti József által eljegyzett leánynak már joga van házaséletre, a szokások szerint a lakodalmat pedig csak a kelengye elkészülése után tartják. Ez alatt az idő alatt történt az angyali üdvözlet. Mária Isten iránti szeretetéből fakadóan szüzességi fogadalmat tett, amiről József is tudott, és elfogadott. Örökké szűz és örökké édesanya maradt „Ime az úr szolgáló leánya, legyen nekem a Te igéd szerint.„

Ez a Szűzanya egész életén át ismételt, Isten akaratának elfogadását jelentő első imádsága, ami később az Úr Jézus saját imájában a legszentebb imában is visszacseng, De Isten akaratának elfogadását halljuk az Olajfák hegyén szenvedő Jézustól is. A megváltó szavaiban is visszatükröződő „Igen-t” a nemzetünk, családjaink megújulásában is vállalnunk, követnünk kell.

 

A 30 rejtett názáreti év

 

A Szent család ugyanolyan hétköznapi, vallásos istentisztelő életet élt, mint a legtöbb názáreti család, ők nem is sejtették, hogy közöttük él az Isten. A mindennapi dolgos életben, a kötelességteljesítés éveiben, az imával, fohásszal, hálával átszőtt hétköznapokban elmondhatjuk azt, hogy minden Isten akaratának teljesítése volt.

Mi magyarok, büszkén elmondhatjuk, hogy első szent királyunk, Szent István, feleségével Boldog Gizellával és egyetlen életben maradt fiával Imre herceggel, az első magyar szent családként megmutatták a magyarságnak hogyan néz ki a názáreti szent család. Azóta számos magyar szent család élt már ezen a földön, akik nem tűnnek fel, mint ahogyan a názáreti szent család is ismeretlen volt. A názáreti családban ott volt az Úr Jézus, ezért elengedhetetlen, hogy a magyar családokban is jelen legyen.

A Szűzanya földi életében a Szentírásban utoljára szereplő történése volt, a szentlélek kiáradása pünkösdkör. Itt már érthető, miért kellett ott lennie a Szűzanyának. Aki megszülte a világ megváltóját, annak ott kellett lennie pünkösdkor, hogy lelkileg megszülje szent fia titokzatos testét, az Egyházat is. Így lett ő az Egyház anyja. 1964-ben a II. vatikáni zsinat lezárásakor VI. Pál pápa bejelentette, hogy a Loretttói litániában a Krisztus anyja megszólítást az Egyház anyja megszólítás kövesse.

A lorettói Litánia a hagyomány szerint felcsendül minden évben az egyházmegyei búcsú utolsó mozzanataként, amikor a püspök a hívekkel együtt a kegykép előtt térdepelve könyörög a Szűzanya közbenjárásáért.

Egyházmegyei pavilon

Ebben az évben már a gyermekek kezében megvásárolt mézesfűzér, huszárnyalóka mellé búcsúfiák közé belekerült az útitáskába az egyházmegye oktatási és szociális intézményeinek egy-egy kiadványa, azok programjait hirdető prospektusa, a templomaikat megjelenítő képeslapok, újságok. A pavilonban az elmúlt évek eseményeit - egyházközségi búcsúkat, templomokat, közösségi eseményeket (gyermeknap, ifjúsági találkozók, papszentelés, kirándulások) - megjelenítő fotókiállításon keresztül a zarándokok magukra ismerhettek. Ennek az új kezdeményezésnek célja: az egyházmegye életének, intézményeinek, szokásainak a megismerése, ami elősegíti a Debrecen-Nyíregyházi egyházmegyei identitástudat kialakulását, fejlődését, erősödését. A 13 éve két egyházmegye - Egri, Szeged Csanád Egyházmegye - területeiből kivont Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye hivatalos elnevezése még sokak előtt nem ismert. Ennek megismertetésére, és ezáltal az egyházmegyéhez tartozó közösségek intézmények iskolák bemutatása nagyon fontos azok megerősítése céljából is, különös tekintettel az egyházmegyei iskolákra. A kis közösségek megismerésével erősödik az egyházmegyei közösség is. A kezdeményezés hagyományteremtő szándékkal indult.