Czuczor Gergely (Andód, 1800. december 17. – Pest, Belváros, 1866. szeptember 9.) magyar bencés szerzetes, költő, nyelvtudós, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Eredeti neve Czuczor István, rendi neve lett a Gergely. Jedlik Ányos fizikus unokatestvére.

1817. október 25-én jelentkezett Pannonhalmán bencés szerzetesnek unokatestvérével, Jedlik Istvánnal (későbbi rendi nevén Ányossal) együtt.

A győri bencés gimnázium Czuczor Gergely-emlékévet hirdet A győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium névadója, Czuczor Gergely (1800-1866) bencés szerzetes, költő, akadémikus halálának (szeptember 9.) 150. évfordulója alkalmából Czuczor-emlékévet hirdet.

Március 11-én kerül sor az emlékév megnyitására 11.45-kor az iskola diákjainak és tanárainak jelenlétében. 

Június 11-én meglátogatják a Felvidéken Czuczor Gergely szülőfaluját, valamint iskolai tanulmányainak helyszíneit. Július folyamán Czuczor Gergely Kerékpáros Emléktúrát szerveznek a Felvidéken diákok részvételével, szeptember 1-jén pedig tudományos konferenciával és előadásokkal emlékeznek a névadóra az iskolában.

Forrás és fotó: Czuczor.hu; Wikipédia

Magyar Kurír

Czuczor Gergely és Jedlik Ányos közös szobra Győrben

Miután kiállta az újoncévet, a rend győri főapátsági líceumában tanult bölcsészetet. A teológiát 1820-tól már Pesten kezdte el végezni a központi papnevelőben. Harmadéves korában azonban, 1823 tavaszán Pannonhalmára hívták vissza, mert betegeskedett – itt fejezte be tanulmányait.

1824. szeptember 26-án felszentelték, és Győrött kezdett tanítani, előbb az alsó osztályokban, 1827–1828-ban a szónoklati osztályban. 1828-ban és 1829-ben a főapátsági líceumban a rendi növendékeket tanította magyar nyelvészetre és irodalomra. 1830-ban Komáromba helyezték át szónoklatot tanítani, 1832-ben a költészet tanára lett.

1830-ban, amikor Kisfaludy meghalt, Czuczor Vörösmarty mellett már az új hangon megszólaló magyar költészet legnevesebb alakja volt.

1831. március 17-én a frissen megalakult Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. 1835. szeptember 12-én segédjegyzővé és levéltárnokká választotta; főnöke engedélyével lakását október 19-én Pestre tette át, és 1836. szeptember 10-én akadémiai rendes tag lett a nyelvtudományi osztályban. Ugyanazon év november 12-én a Kisfaludy Társaság is tagjává választotta.

Költőként a népdal formakészletének egyik legfontosabb elterjesztőjeként, hazafias versek szerzőjeként ismert. Magas színvonalra fejlesztette a nemzeti eposz és a ballada műfaját. Nyelvészként fő műve a hatkötetes A magyar nyelv szótára (1862–1874, amelyet „a Czuczor–Fogarasi” néven emlegetnek, mert Czuczor halála után Fogarasi János fejezte be).

Czuczor Gergely sok verse népdallá vált. (Móser Zoltán művelődéstörténész kutatása alapján 84, háromszor annyi, mint ahány Petőfi Sándor-vers.)

Az 1848-as forradalomban való részvételéért, illetve a forradalomra felhívó Riadó című verséért két évet kellett várfogságban töltenie. Kolerajárvány áldozata lett, mint három és fél évtizeddel korábban Kazinczy Ferenc.