Szeptember 13-án, vasárnap a szokásos fatimai engeszteléssel egybekötve mutattak be ünnepi szentmisét a győri Nagyboldogasszony-székesegyház felszentelésének évfordulója alkalmából – tájékoztat a Győri Egyházmegye.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A szentmise főcelebránsa Németh László pápai prelátus, általános püspöki helynök volt, koncelebráltak: Németh Gyula nagyprépost, Simon József kanonok, Schmatovich János kanonok, Nagy József kanonok, Juhos Imre szemináriumi spirituális, valamint Marics István városplébános.

A szertartás után a hívek leróhatták tiszteletüket a fatimai Szűzanya-szobor előtt.

Fotó: Ács Tamás

* * *

A győri székesegyház történetére vonatkozó első adat Hartvik győri püspök Zágrábba került Agenda Pontificalisában található: eszerint az első épület román stílusú, altemplomos, háromhajós templom volt, nyugati homlokzatán toronypárral. Titulusa a Mennyekbe felvett Boldogasszony volt. Építése 1033-ra tehető.

A Héderváry-kápolna építésének megkezdése Károly Róbert fia, Kálmán püspök (1337–75) nevéhez fűződik. Az építést aztán Héderváry János püspök (1386–1415) folytatta és fejezte be.

A templomot többször átépítették, bővítették az évszázadok során. Pusztította a tatár, a török, valamint tűzvész is, ledőltek tornyai, istállónak használták, robbanások rongálták. A helyreállítását Náprághy Demeter (1606–19), a Szent László-hermát Győrbe hozó püspök kezdte meg, a székesegyház nagyszabású barokk újjáépítése pedig Draskovich György püspök (1635–50) idejében indult meg.

A Püsky János győri püspök áltál befogadott Lynch Valter ír püspök 1655-ben hozta magával Magyarországra azt a Mária-képet, mely 1697-ben a győri székesegyházban vérrel könnyezett.

Zichy Ferenc (1685–1743) püspök első intézkedéseként új márványoltárt emeltetett a Szűzanya kegyképének, majd elkészíttette a székesegyház belső díszítését, az oltárok, a freskók, az aranyozások és a falak műmárvány borítását.

Újabb nagyszabású munkák zajlottak Széchenyi Miklós püspök idejében (1901–1911), majd Breyer István (1933–1940) püspöksége alatt.

A II. világháború alatt a visszavonuló német csapatok 1945. március 29-én, nagycsütörtökön – egy nappal azelőtt, hogy orosz katonák halálosan megsebesítették Boldog Apor Vilmos püspököt – gyújtólövedéket lőttek a székesegyház tornyára. A harangok leestek, a tetőzet leégett. A püspök saját vértanúsága előtt végignézte és megkönnyezte a székesegyház pusztulását.

A teljes külső felújítás Papp Kálmán, Bánk József és Kacziba József püspökök idejében valósult meg. A felszentelésre 1972. augusztus 15-én került sor.

A Szűzanya kegyképe vérrel könnyezésének 300 éves jubileuma alkalmából, 1997-ben II. János Pál pápa basilica minor rangra emelte a székesegyházat.

(Forrás: Magyar katolikus lexikon, Győr.Egyházmegye.hu)

Magyar Kurír