Április vége óta a Győri Egyházmegye templomaiban fogadják a 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) szimbólumát, a missziós keresztet, mely május 22–24-én a győri Szent Imre-templomba érkezett.

Május 22-én, szerdán délelőtt megtelt a templom a kereszt fogadásának igeliturgiájára. Ezt követően az Oltáriszentség és a missziós kereszt előtt egész nap követték egymást az egyéni és csoportos imádságok.

Délután a gyirmóti Szent László-plébánia hívei gyűltek össze imaórára; este Benkó Attila kórházlelkész mutatott be szentmisét, homíliájában a Szent Kereszt tiszteletére, a kereszt egyéni, családi életünkben betöltött szerepére hívta fel figyelmet. Ezután virrasztó zsolozsma kezdődött, melyen a jelenlévők meghallgathatták többek között Apor Vilmos 1944-ben elmondott húsvéti beszédét.

Másnap, május 23-án, a vértanú püspök emléknapján délelőtt Balázs Tamás plébános celebrált szentmisét, melyet egész napos szentségimádás követett. Ezen a napon a Szent Imre-templom közösségével együtt imádkoztak a Szentlélek-plébánia hívei is.

Az esti ünnepi szentmisét Németh László általános püspöki helynök mutatta be. Szentbeszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a missziós kereszt az egész Kárpát-medence híveit összekapcsolja, majd a vértanúságról, a vértanúk erejéről beszélt.

Németh László homíliájában felidézte: Apor Vilmos édesanyja azt tanította gyermekeinek, hogy ha az élet válaszút elé kényszeríti őket, válasszák a nehezebb utat. „Boldog Vilmos püspök mindig ezt a nehezebb utat választotta, s a helyben maradásra, a helytállásra kötelezte papjait is, mert a papnak a nyáj mellett a helye” – hangsúlyozta a szónok. Emlékeztetett arra, hogy a missziós keresztben ereklyéket tisztelhetünk, a Kárpát-medence minden szegletében élt szentek ereklyéi előtt imádkozhatunk. A szentek, vértanúk ereje pedig abból a húsvéti bárányból származik, aki a kereszten áldozta értünk önmagát, ő fogja a vértanúk kezét és vezeti őket az Atyához.

A szentmise után Soós Gábor és Vadász Attila közreműködésével orgonahangversenyre várták az érdeklődőket, éjjel pedig szentségimádást tartottak. 

A „szentimrés” hívek a péntek reggeli szentmisében vettek búcsút a missziós kereszttől.

* * *

A győri Szent Imre-templom építésének története az 1938-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előtti időszakra nyúlik vissza: összhangban Győr-Nádorváros fejlődésével már 1927-ben megfogalmazódott az igény egy új templom építésére. A hívek kitartásának, állhatatosságának és adakozásának köszönhetően 1938 májusában, a budapesti kongresszussal szinte egy időben mutatták be az elkészült altemplomban az első szentmisét.

A templomot 1943. június 3-án Boldog Apor Vilmos szentelte fel egy ötnapos ünnepségsorozat keretében, amelyen a város papsága is részt vett. A szentelés jelentősége és híre az egyházmegye határain túlra is elért.

Forrás és fotó: Szent Imre-plébánia / Győri Egyházmegye

Magyar Kurír