Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
10 éve | Rádiné Zsuzsa | 0 hozzászólás
Az
első világháború kirobbanásának százéves évfordulója alkalmából a
Katolikus Tábori Püspökség szervezésében azokra az olaszországi helyekre
látogattak el a zarándokok, ahol az Osztrák–Magyar Monarchia
hadseregében magyarok is harcoltak és elestek. Bíró László katonai
ordinárius a Magyar Kurírnak elmondta, hogy hármas célja volt a
zarándoklatnak: egyrészt a történelmi emlékezés, másrészt a kegyelet
lerovása, illetve az is, hogy imádkozzanak az első világháború – magyar
és nem magyar – áldozataiért.
Az első világháború kezdetén Olaszország még a központi hatalmak szövetségese volt, de arra törekedett, hogy minél inkább semleges maradjon. 1915 májusában aztán hadat üzent az Osztrák–Magyar Monarchiának az antant oldalára átállva, mivel Trieszt környékét, Isztria és Észak-Dalmácia egy részét nekik ígérték. Hiába számítottak az olaszok gyors áttörésre a ma Szlovénia és Olaszország határán folyó Isonzó völgyében, az első világháborúra jellemző tipikus, felőrlő harc, állóháború alakult ki, amely végül a monarchia csapatainak előrenyomulásával ért véget. Az Isonzó völgye a háborút követően a nyertes Olaszországhoz került, a kiépített védművek, lövészárkok a mai napig fennmaradtak. A gyakorlatilag minden magyar családot érintő harcokban több százezer magyar katona esett el, emléküket ma számos hadi temető és tömegsír őrzi.
Az
Isonzó völgyébe vezető magyar zarándoklat augusztus 3-án hajnalban a
budapesti Hősök teréről, az ismeretlen katona sírjától indult el. A
résztvevők felkeresték a Fogliano Redipuglia községben található
osztrák–magyar temetőt, a doberdói emlékművet a San Michele-hegyen és a
visintini magyar kápolnát. Az első napon a hősökért és az áldozatokért
mutatott be szentmisét az osztrák–magyar temetőben Bíró László. A tábori
püspök beszédében kiemelte, hogy egy élőket is leíró társadalomban mi a
halottainkat sem írjuk le, rájuk is emlékezünk. Az Isonzó mentén
harcoló őseink – akiknek sok leszármazottjuk is a zarándokok között volt
– megfelelő értékekkel rendelkeztek, s számukra a haza és a nemzet
szent volt – hangsúlyozta a főpásztor. A katonai ordinárius
emlékeztetett a családok fájdalmára is, akik elveszítették szeretteiket.
Augusztus 4-én az olasz és magyar katonák küzdelmének és hősi
halálának emléket állító doberdói emlékműnél a békéért celebrált
szentmisét a zarándoklatvezető. Bíró László figyelmeztetett arra, hogy a
háború mögött mindig ott áll az istentagadás, az egoizmus, a
sovinizmus. Ugyanakkor mindannyian tehetünk a békéért a magunk
hatáskörében – fűzte hozzá.
Az augusztus 5-ei, vasárnapi
szentmisét a tábori püspök Visintiniben, egy falusi kertben található
magyar kápolnában mutatta be. A kápolnát még a világháború idején
kezdték építeni a magyar katonák, de befejezésére csak nemrég került
sor, 2009-ben Sólyom László köztársasági elnök jelenlétében adták át.
Bíró László szentbeszédében kiemelte, hogy a külső erőszak, mint a
háború, nem szakíthat el Krisztus szeretetétől, azt csak mi magunk
tehetjük meg, ezért éljünk értékes életet, és dolgozzunk a békéért a
magunk helyén.
Fotó: Lengyel Ákos/Új Ember
Magyar Kurír
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!