Az emlékmű jelképes helyen, az egykori nagy gettó területén, a korábbi Rhédey-kert (ma Bălcescu park) bejáratánál látható. „Az észak-erdélyi holokauszt idején Nagyváradról deportált gyermekek emlékére. Ebből a parkból indultak a vonatok Auschwitzba 1944 májusában és júniusában” – olvasható magyarul, románul és angolul a felirat az egész alakos bronzszobor talapzatán.

A szobor a nagyváradi Heyman Éva (1931, Nagyvárad – 1944, Auschwitz) nevét viseli, de a holokauszt váradi és bihari gyermek áldozatainak emlékműve – hangsúlyozta Teszler Emília, a műalkotás létrehozását három éve kezdeményező Tikvah Egyesület vezetője. Elmondta, a kezdeményezést nagyváradi, izraeli, amerikai, kanadai, nagy-britanniai adományozók is támogatták.

Nagyon fontos emlékezni az egykori Évákra, mert a világ fejlődése ellenére a jelen Évái között most is sokan szenvednek a háborútól vagy az üldöztetéstől, a jövő Éváinak pedig jobb világot kell teremtenünk – mondta Flor Kent, a szobor venezuelai származású, Angliában élő alkotója. Hozzátette, nem volt nehéz dolga a megmintázással, hiszen Heyman Éváról fényképek maradtak fenn, és megtalálták naplóját is. A képeken látható mosoly viszont nincs a szobor arcán.

Shraya Kav rabbi rámutatott: akik foglalkoznak a soával, tudják, hogy aki igazán beszélni tudott volna a borzalmakról, az nem élte túl a gázkamrákat.

Két érzés, a szomorúság és a remény él bennünk – fogalmazott Nagy Dávid, a nagyváradi messiáshívő zsidó közösség rabbija. – Szomorú, hogy szükség van az emlékműre, ám ameddig vannak, akik ilyen emlékműveket állítanak, nem vész el a remény, hogy tudassuk, hova vezet a gyűlölet a zsidók vagy bárki más ellen.

Böcskei László nagyváradi megyéspüspök a kétszáz éve született Rómer Flóris kanonokot, régészt idézte, aki lényegesnek tartotta az élő emlékezetet, hozzátéve egyúttal azt, hogy humán karakterünk lényegét az adja, miként viszonyulunk az értékekhez, és milyen magatartást tanúsítunk egymással szemben.

Virgil Bercea görögkatolikus püspök arra a hiányra, fájdalmas sebre hívta fel a figyelmet, melyet a több mint harmincezer zsidó deportálása okozott a városnak.

Antonio Faur történész, a Nagyváradi Egyetem keretében működő, Heyman Éva nevét viselő központ vezetője szintén felidézte, hogy több mint harmincezer zsidót deportáltak Nagyváradról és Biharból, és hozzátette: az elhurcoltak tíz százaléka sem tért vissza.

A szobrot Maia Teszler és Mircea Malan nagyváradi alpolgármester leplezték le, majd ki-ki saját hagyományának megfelelően virágokat vagy köveket helyezett el az emlékmű talapzatán.

Forrás: Maszol.ro; Erdély Online

Fotó: Fried Noémi Lujza/Maszol.ro

Magyar Kurír