Először Koppány épített itt várat, melynek helyén Szent László 1091-ben, Franciaországból idehívott bencés szerzetesekkel kolostort alapított, és fölépített egy hatalmas bazilikát. A nemzeti emlékhelyen található az a sír is, ahol történészek szerint Szent Lászlót először eltemették.

Az ünnepnap az egyházmegye papsága számára rekollekcióval kezdődött, melyet Gárdonyi Máté Siófok-Kiliti plébános, egyháztörténész tartott. Az előadás szent királyaink tiszteletéről szólt. A történész-plébános elmondta: az életszentségbe nem lehet beleszületni, mert mindig perszonális jellege van. Beszélt a hatalomgyakorlás és életszentség összeegyeztetéséről is, mely Istvánnak és Lászlónak sok küzdelem, egyéni teljesítményük alapján sikerült. 

Az ünnepi szentmise a nemzeti emlékhelyen történelmi díszletek között kezdődött, ahova sok száz zarándok jött el a megye minden részéről, de az egész országból. Móring József Attila országgyűlési képviselő, a település polgármestere köszöntötte a jelenlevőket. Mint fogalmazott: „A legboldogabb polgármester köszönti a jelenlévőket, azon a helyen, ahol Szent László 1091-ben kolostort alapított és először el is temetkezett. Hiszi és tudja – mondta a polgármester –,  hogy ma nagyon sok kegyelem árad itt mindenkire.”

Balás Béla kaposvári püspök arról beszélt, hogy egyházmegyéje 20 éve alatt mennyi hűség és jóság áradt az emberi lelkekből. Ezért is vagyunk itt, hogy ezt megköszönjük Istennek – mondta a megyéspüspök.

Az ünnepi beszédet Gárdonyi Máté plébános mondta. „Szent László lovagkirály hőse az Egyháznak, egyúttal hőse a magyar hazának, keresztény erényekkel ékes férfiú, aki éppen ezért is tudta uralkodóként is megállni a helyét. Különös vonzerőt ad személyiségének, hogy a pusztáról érkezett nép értékes öröksége harmonikusan ötvöződött benne a keresztény Európa lovagi eszményével. A magyarság ezért szőtt e szent király alakja köré olyan mondafüzért, mely gazdagítja a hivatalos egyházi életrajzot. Nekünk, somogyiaknak több okból is kötelességünk, hogy ápoljuk a lovagkirály kultuszát. Ő volt az, aki a vármegye középkori székhelyét, Somogyvárt jelentős egyházi központtá tette a bencés apátság alapításával. A megye északi részének búcsújáróhelyén, Andocson ő térdel Szent Istvánnal együtt a Szent Szűz lábánál, mint ahogy délen Segesd kegyhelyének is ő az égi pártfogója. Amikor Boldog II. János Pál pápa rendelkezése nyomán 1993-ban létrejött a Kaposvári püspökség, az egyházmegye védőszentje Szent László király lett. Mondhatnánk: Koppány ivadékai Szent László népévé lettek. Illő tehát, hogy emlékét ápoljuk, életének példáján elmélkedjünk, hősies hitének nyomában járjunk.”

Balás Béla megyéspüspök a szentmise keretében diakónussá szentelte Arányi László balatonkeresztúri és Balogh Péter segesdi jelölteket. Mivel Balogh Péter roma származású, nagyszámú roma közösség is jelen volt a szentmisén, sőt az ünnep végén a cigány himnusz is elhangzott, melynek utolsó versszaka így hangzik: „Isten könyörülj meg nékünk, ne szenvedjen tovább népünk. Megáldottál, megváltottál, országodba befogadtál.”

A megyéspüspök mellett ott volt az oltárnál Székely János segédpüspök az MKPK Cigánypasztorációs Bizottságának vezetője is. Szili Zoltán egyházmegyei zeneigazgató vezetésével az egyházmegye kórusai együtt énekeltek. Balás Béla kaposvári megyéspüspök mintegy 80 papja jelenlétében adott hálát Istennek az egyházmegye 20 évéért.

Kiss Iván/Magyar Kurír