A kalocsai esperesi kerület papjai, egyházközségi képviselői és hívei január 29-én zarándokoltak el Asztrik első kalocsai érsek sírjához, amely a kalocsai Nagyboldogasszony-főszékesegyházban található. A zarándoklat keretében Bábel Balázs érsek mutatott be szentmisét.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Bábel Balázs szentbeszédének középpontjában a nyolc boldogság állt. A kalocsa-kecskeméti érsek kiemelte, hogy a nyolc boldogság annak a nagy programadó beszédnek a kezdete, amelyet Jézus működésének elején, az Isten országának meghirdetésekor mondott el. Bábel Balázs elmélkedésében rámutatott arra, hogy a nyolc boldogság eredeti szövege a boldog életre való meghívást foglalja magába.

A főpásztor megállapította, hogy az emberi logikára ezek a boldogmondások riasztó hatással lehetnek: mert ha ránk, emberekre lennének bízva, akkor ezeket szinte kivétel nélkül megfordítanánk az ellenkezőjére.

A szegények és a lélekben szegények helyett a gazdagokat, a szelídek helyett a hatalmasokat, a sírók helyett a nevetőket, az igazságra éhezők helyett az igazság birtokosait mondanánk boldogoknak. Azonban a nyolc boldogság nem az ember, hanem az Isten országának törvényeiről szól – figyelmeztetett a főpásztor. – Pilátussal folytatott beszélgetése közben Jézus nyilvánvalóvá tette, hogy az ő országa nem ebből a világból való, de ez nem azt jelenti, hogy ehhez a világhoz nincs köze.

Bábel Balázs rávilágított arra is, hogy ez az ország nem kötődik sem egy meghatározott területhez, sem az időhöz, nem egy hatalmi egység, hanem egy lelki birodalom, ahol Isten törvényei érvényesek. A kalocsa-kecskeméti érsek Órigenész nyomán felhívta a figyelmet arra, hogy az Isten országa maga Jézus Krisztus; ahol jelen van Jézus, ott megvalósul az Isten országa, hiszen Jézus maga mondta: „ha ketten-hárman összejöttök az én nevemben, én köztetek vagyok”.

Az ember pillanatnyi, aktuális életállapotától függő boldogságát felülírja a Jézus által meghirdetett boldogság állandósága – folytatta a szónok. Majd a nyolc boldogság ihlető erejéről is szót ejtett, amely a művészetben érhető tetten. Példaként említette Liszt Ferencet, aki jó barátja volt Haynald Lajos kalocsai bíboros, érseknek. A hagyomány úgy tartja, hogy a zeneszerző Krisztus-oratóriuma részben Haynald Lajos ösztönzésére született, aki arra kérte a komponistát, írjon egy nagy művet Krisztus életéről. Bábel Balázs emlékeztetett az oratóriumnak a nyolc boldogságot feldolgozó része szépségére, amelyben a szólista, Jézust megszemélyesítve, latinul előénekli a boldogmondásokat, majd azokat egy kórus megismétli.

Az érsek egy tanító leckéjéhez hasonlította az oratóriumnak ezt a szakaszát, amelyet a tanulók megismételnek. „De azt is lehet mondani, hogy talán a szentek zengik vissza a boldogmondásokat, azok, akik ebből többé-kevésbé valamit meg tudtak valósítani” – egészítette ki elemzését a főpásztor.

Bábel Balázs a nyolc boldogságot a keresztény egységtörekvésben is megvalósítandónak látja: ha mindannyian törekednénk a nyolc boldogság megvalósítására, az Isten országa hamar meg tudna valósulni, és a keresztények közötti egység is helyreállna.

A szentmise záróáldása után a zarándokok megtekintették az Asztrik érsek életéről és tiszteletéről szóló, Megtört csontjaim is örvendeznek című dokumentumfilmet, melyet Koltay Gábor rendezett. Ezt követően Asztrik érsek sírjánál imádkoztak.

A zarándokok a főpásztor vezetésével az Asztriceum Érseki Múzeumban, valamint a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtárban is látogatást tettek.

Amint arról hírt adtunk, Bábel Balázs érsek vízkereszt ünnepén, január 6-án nyitotta meg az Asztrik-évet, melynek keretében a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye minden esperesi kerületének zarándokcsoportja ellátogat a kalocsai főszékesegyházba.

Forrás: Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye

Fotó: Koprivanacz Kristóf

Magyar Kurír