November 18-án, a lelkipásztori napok alkalmával mutatta be Barta Barnabás püspöki titkár, ifjúsági- és ministránslelkész a hamarosan életbe lépő pasztorális tervet, illetve annak első tematikus évét, amely a kegyelem éve elnevezést kapta.

„Sokat imádkoztunk és dolgoztunk azért, hogy olyan pasztorális tervet készítsünk a hívek és papjaink számára, amely szükséges és gyümölcsöző lehet – kezdte előadását a püspöki titkár. – A részünkről megtettük, amit Isten kért tőlünk, de a következő évek gyümölcsei attól függnek legnagyobb részben, hogy milyen lelkesedéssel fogadják a tervet azok, akik számára készült. Isten kegyelme, csak akkor működik bennünk, ha mi nyitottá válunk számára, és felhasználjuk az általa sugallt lehetőségeket, segítséget.”

Az előző pasztorális terv négy évet ölelt fel: két naptári évet szántak az önátadás és szintén kettőt a Krisztus-közösség témájának. A most induló kegyelem éve tematikája pedig valójában három éven keresztük bontakozik ki. Előkészítésében figyelembe vették a világegyházban meghirdetett pasztorális évet, illetve a 2020-ban Magyarországon megrendezésre kerülő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust.

Barta Barnabás hozzátette, amikor a kegyelem éve nevet adták a pasztorális koncepciónak, az emberi élet megvalósulását tartották szem előtt. Olyan tematikát akartak, amely az egész emberi életet átöleli, annak bizonyos szakaszait átelmélkedve – hogyan működött és működik Isten kegyelme a bizonyos időszakokban?

Az első évben a gyermekek és fiatal generáció, illetve a gyermek- és fiatalkor kerül a középpontba. Ezzel harmonizál, hogy Ferenc pápa a 2018-as, rendes püspöki szinódust a „Fiatalok, a hit és a hivatástisztázás” témában hirdette meg. A második évben a felnőttek, a házasság és hivatás témái kerülnek feldolgozásra, a harmadik évben pedig az idősek, betegek és gyászolók témaköre. Ebben a folyamatban szerves részekként megjelennek a szentségek, mint a kegyelem közvetítői.

„Értelemszerűen első évben a keresztség és a bérmálás kerülnek említésre és feldolgozásra, hiszen jó esetben gyermek- és fiatalkorban részesedik e szentségekben az ember. A második évben a bűnbánat, a házasság, valamint az egyházi rend, a harmadik évben pedig a betegek kenete és az Oltáriszentség kerülnek előtérbe. Az Oltáriszentségről való elmélkedésünk egybeesik a Magyarországon megrendezésre kerülő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszussal. A segédanyagok szerkesztésében észrevehetjük a következetességet az Egyház négyes küldetése alapján: liturgia, katekézis, közösségépítés és szeretetszolgálat” – mondta Barta Barnabás.

Az aktuális témák nem csak az adott korosztályt célozzák meg, hanem minden hívőt, függetlenül az életkorától. „Például, amikor a gyerekekről és a fiatalokról van szó, akkor is rátekinthetek saját magamra, hogyan hat rám és mit jelent számomra a keresztségem és bérmálásom? Hogyan éltem meg a kapott kegyelmeket? De azon is elmélkedhetünk, hogy a ránk bízottak, utódaink a példánkat látva mennyire együttműködőek Isten kegyelmével? Minden évet úgy tekinthetek, mint saját aktuális, már átélt, vagy eljövendő élethelyzetemet.”

A következő három év lelkipásztori törekvéseiben a híveket olyan reflexióra szeretnék rávezetni, hogy mindenben Isten perspektíváit keressék: „Abból induljunk ki, hogy Isten hogyan lát minket? Minden személyes és közösségi élethelyzetünket úgy közelítsük meg, és úgy próbáljuk megélni, ahogyan azt Ő szeretné látni, ahogyan azt a kegyelmével Ő kínálja nekünk. Célunk tudatosítani, hogy Őáltala, Ővele, Őbenne, a kegyelem állapotában lehetünk már itt a földi életben is. Vajon nem mi lépünk ki újra és újra ebből a kegyelmi állapotból? Érdemes ezeket a folyamatokat érthetővé tenni, orvosolni. Hagyjuk a szentháromságos Istent, hogy megérintse a szívünket! Ő teszi láthatóvá, érthetővé az élethelyzeteket, azok hátterét, gyökereit. Isten kegyelme tesz képessé minket arra, hogy a jó tettekben is megtestesüljön, konkrét életté váljon, és így az imádság, a beszélgetés vetéséből a megvalósítás gyümölcseit is megteremjük. Ebben a folyamatban a különböző személyek, a meglévő hitmélyítő és plébániai vagy lelkiségi csoportok, ki-ki a maga lehetőségei szerint szeretettel és felelősséggel kamatoztatja az Istentől kapott kegyelmet, talentumot” – tette hozzá a püspöki titkár.

A pasztorális tervnek megfelelően korosztályok, lelkipásztori célok, plébánián betöltött és vállalt szerepek szerint tematikusan bontott a következő évek pasztorális segédanyaga is, amely már elkészült és hamarosan eljuttatják a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye plébániáira.

Forrás és fotó: Szatmári Római Katolikus Egyházmegye

Magyar Kurír