KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A főpásztorral koncelebrált Németh László általános püspöki helynök, Schmatovich János, a győri Német Ispita (Szentháromság) templom igazgatója, valamint Vlaj Márk győr-belvárosi segédlelkész. Veres András megyéspüspök a szentmise végén megáldotta az új termésből készült kenyeret.

A zsoltáros azt mondja: „Boldog az a nemzet, amelynek Istene az Úr” (Zsolt 33,12). Szent István király arra vezette nemzetét és arra tanít bennünket ma is, hogy mindnyájan Istent tekintsük a mi Urunknak – kezdte szentbeszédét Veres András megyéspüspök. – Szent István fiának, Imre hercegnek írt intelmeiben ez áll: „parancsainkban a szent hitet tesszük az első helyre”. Szent István tudta, hogy a hit az egész emberi létünket átjáró valóság kell hogy legyen. Nem pusztán egy intellektuális belátás, hogy Isten létezik, ennél lényegesen többről van szó, nem csupán egy hagyomány, egy szokás, hanem életforma, elköteleződés Isten ügye mellett.

Sokféle vallás van a világon, mindegyikben közös viszont az elköteleződés vágya. A kereszténység kiemelkedik a vallások közül azért, mert a kinyilatkoztatás, a kinyilatkoztatás tanítása az alapja. A kereszténység nem az idők múlásával változó tanítás, nemcsak emberi okoskodás eredménye, hanem az az alapvető természetes erkölcsi törvény, amely minden ember szívében él. A kinyilatkoztatás emeli fel ezt a törvényt.

Az élő hit tettekre sarkall, cselekvővé tesz. Jakab apostol írja: „ahogy lélek nélkül halott a test, a hit is halott tettek nélkül” (Jak 2,26). A krisztusi hit nem elszigetelődést, hanem nyitottságot jelent, a mások javának keresése felé vezet bennünket. Azt jelenti, hogy mások számára adjuk oda az életünket. Az Istenbe vetett élő hit cselekvő hit: szolidaritásra késztet más teremtményekkel, különösen azokkal, akik rászorulnak segítségünkre, szeretetünkre. Szükségszerű, hogy akiben élő a hit, az vallásos ember. A vallás Aquinói Szent Tamás szerint rendezett kapcsolat Istennel.

Nyelvészek, vallástörténészek rámutattak arra, hogy a latin religio – vallás – kifejezés három jelentést is magába foglal. Az első a relegere, vagyis újraolvasni – újra és újra kell olvasni a kinyilatkoztatást, hogy azt egyre jobban megértsük, hiszen Isten igazságai az ember számára csak fokozatosan érthetők meg. Feltételezhető, hogy sok esetben a vallástalanság oka a vallási tájékozatlanság. Aki nem olvassa a Szentírást, az nem engedi, hogy Isten üzenete a szívébe hatoljon. A religio szó másik vonatkozása a religare, azaz megkötözni: aki Krisztus evangéliumát megismeri, felfedezi benne a szeretet erejét, az egészen biztosan el akar köteleződni mellette. Mert felismeri, hogy nincs más értelmes útja az emberi életnek, mint elköteleződni a szeretetben. A religio szó harmadik olvasati lehetősége a religere, vagyis újraválasztani. Senki sem állíthatja magáról önteltség nélkül, hogy ő már egészen biztosan a krisztusi tanítás szerint él. Szükségünk van az állandó megtérésre, megújulásra bűneink, mulasztásaink miatt. Nem keresztény az, aki nem érzi ennek szükségességét. Aki ismeri Krisztus evangéliumát, a szeretet törvényét, meglátja a szeretet hiányosságait, a szeretet cselekedeteinek tökéletlenségeit saját életében.

Napjainkban sajnos meggyengült a vallásosság a hit gyengesége miatt. Élő hit nélkül a vallásosság csak szokás marad, ami könnyen értékét veszítheti, hiszen nem belülről, nem az Istennel való élő kapcsolatból fakad, hanem csak egy formaság, amit szüleinktől, nagyszüleinktől láttunk, tanultunk. Az Istenbe vetett hit hiánya tévelygést, céltalanságot eredményez. A hit továbbadása egyedül a családban lehetséges, minden más külső erő csak segíteni tudja a családot, a gyermekeket. Ha a szülők otthon nem támogatják gyermekeik hitben való növekedését, a hittanórán kapott vallásos ismeret nagyon kevés ahhoz, hogy az Istenbe vetett élő hit megszülessen bennük. Rendkívül nagy szükség van a vallásosság továbbadására, hogy István király öröksége ne fogyatkozzon meg.

Szent Istvánt apostoli királyunkként tiszteljük, mert a hitet nagy buzgalommal terjesztette, az Egyházat cselekedeteivel, törvényeivel építette. Mindenekelőtt ő maga igyekezett példát adni a hiteles keresztény életre, családját példaadóan vezette a hit útján. Hithirdetőket hívott hazánkba, templomokat építtetett, és az evangéliumra alapozta a világi törvényeket is. Különösen nagy gondot fordított a vasárnap megszentelésére: érezte, hogy ez lehet az alapja az Istenbe vetett hit, az egymás iránti szeretet, a közösség és a nemzet megerősítésének.

Antoni Gaudí katalán építész, a több mint száz éve épülő barcelonai Szent Család-bazilika tervezője így fogalmazott: „Addig él a nemzet, amíg épül a templom.” Gaudí kijelentése továbbgondolásra késztet bennünket akkor, amikor arról hallunk, hogy Nyugat-Európában templomokat zárnak be, adnak el vagy bontanak le. Valóban addig él a nemzet, amíg épül templom, nem pedig bontják az Úr házát. „Adja Isten, hogy meg tudjuk őrizni hitünket, vallásosságunkat, nemcsak egyénileg, hanem közösségeinkben, családjainkban és egész nemzetünkben! Emlékezzünk Vaszary Kolos bíboros, hercegprímás millenniumi beszédében elhangzott mondatára: »Kard szerezte, de a kereszt tartotta meg a hazát«” – zárta prédikációját Veres András győri megyéspüspök. 

Forrás: Győri Egyházmegye Sajtóirodája

Fotó: Ács Tamás

Magyar Kurír