Keresztes Szent Terézia Benedikta (latinul: Sancta Teresia Benedicta a Cruce; született: Edith Stein (Breslau, 1891. – Auschwitz, 1942.) Zsidó származású német filozófus, kármelita apáca, az árvák és a mártírok védőszentje. Ortodox zsidó családban született, az akkor Németországhoz tartozó Wrocławban.

 1904-ben kitért a judaizmusból és ateista lett. A göttingeni egyetemen  Husserl tanítványa lett, akit asszisztensként elkísért a freiburgi egyetemre. Itt szerzett doktorátust 1916-ban.

 Noha korábban is volt kapcsolata a katolicizmussal, az áttérését az okozta, hogy1921-ben elolvasta Avilai Szent Teréz misztikus önéletrajzát. Miután 1922. január1-jén megkeresztelték, lemondott a Husserl melletti asszisztensi állásáról és aspeyeri dominikánus leányiskolában lett tanár. Amíg itt tanított (1922-1932), németre fordította Henry Newman bíboros leveleinek és naplójának egy kötetét, Aquinói Szent Tamás  De veritate  (Az igazságról) című művét és a katolikus filozófiát tanulmányozta.

 1932-ben a münsteri Pedagógiai Intézetben tartottelőadásokat, de a náci kormányzat által hozott antiszemita törvények arrakényszerítették, hogy 1933-ban lemondjon állásáról.1934-ben belépett a karmeliták kölni rendházába és felvette a Teresa Benedicta a Cruce (Keresztről nevezett Terézia Benedicta) nevet. Életét a zsidó és a német népért ajánlotta fel. A növekvő náci fenyegetés miatt a rendje áthelyezte Hollandiába, az echti karmelita kolostorba. Hollandiában sem volt biztonságban: a holland püspöki konferencia 1942. július 20-án nyilvánosan elítélte a náci fajelméletet; az állásfoglalást az ország összes templomában felolvasták.Válaszként 1942. július 26-án Hitler elrendelte Hollandiában is az áttért zsidók letartóztatását, akiket addig megkíméltek. Edithet és Rosa nővérét letartóztatták és az auschwitzi koncentrációs táborba szállították. 1942. augusztus 9-én haltak meg.

 1987. május 1-én II. János Pál pápa Kölnben boldoggá, majd 1998. október 11-énszentté avatta Teresa Benedicta a Cruce néven. Végül 1999. október 1-jén Európa társvédőszentjévé nyilvánította.

 Egyes zsidó csoportok ellenezték a boldoggá avatást. Rámutattak, hogy a katolikus doktrína szerint az a vértanú, aki a hitéért halt meg; ezzel szemben Steint zsidó származása miatt ölték meg. A katolikus egyház álláspontja mindazonáltal az, hogy Edith Steinnek azért kellett meghalnia, mert a holland egyház elítélte a náci fajelméletet. Más szavakkal, azért halt meg, hogy az egyházerkölcsi tartását erősítse, tehát mártír.

kép: santiebeati.it

forrás: agardikatolikus.hu