A könnyező Szűzanya győri kegyképéhez szervez hagyományos zarándoklatot a Győri Egyházmegye a kegykép vérrel könnyezésének 317. évfordulóján.

A hívek zarándoklatát március 15-16. között tartják, a programsorozat új eleme az ünnepélyes zsolozsma imádság és a gyertyás körmenet lesz. A papság zarándoklatára március 17-én kerül sor. A búcsúra március 15-én 11.45-kor gyalogos zarándoklat indul Vénekről, a Zichy Ferenc Látogatóközpont pedig nyílt hétvégével csatlakozik az ünnephez.

A könnyező Szűzanya kegyképét a 17. századi kemény katolikus-üldözés sodorta Győrbe. A Mária-képet később Magyarországra menekítő Walter Lynch püspök Cromwell Olivér csapatai elől menekülve hagyta el 1649-ben székhelyét, Clonfertet. Miután Írországban több helyet is maga mögött kellett hagynia, Flandriába menekült, 1655-ben pedig már Bécsben volt. Itt találkozott Püsky János győri püspökkel, aki Győrbe hívta hontalan társát, és megélhetése anyagi biztosítására kanonokká, majd később segédpüspökké nevezte ki. Az ír püspök még tervezte hazájába való visszatérését, de 1663. július 14-én elhunyt, és a győri székesegyház kriptájában temették el. Csekély hagyatékából a Clonfertből vagy Galway-ból magával hozott Gyermekes Mária-kép a székesegyházba került, a mai Szent Anna oltár közelében álló oszlopra.

Az 1697. március 16-án Dublinban összeült parlament az addigi legsúlyosabb büntető törvényt hozta a katolikusokra. Az Act of Banishment-et, a száműzetési törvényt a király is hamarosan jóváhagyta: kiűzött az országból minden joghatósággal rendelkező pápahű egyházi személyt és szerzetest, ha pedig visszamerészkedtek, halálbüntetésre számíthattak. A parlamenti döntést követő napon, március 17-én – amely egyben az írek apostolának, Szent Patriknak a napja – történt a győri vérrel könnyezés.

A kép a győri székesegyházban 1697. március 17-én reggel 6 és 9 óra között, számos pap és a hívek jelenlétében vérrel könnyezett. A falról a papság leemelte, és minden díszétől elválasztva vizsgálta a jelenség idején. A könnyeket kendővel itatták fel, melyet „sudarium” néven a mai napig a híveknek tiszteletre nyújtanak. A csodás eseményről Keresztély Ágost herceg, győri püspök vizsgálatot rendelt el és hét év után engedélyezte, hogy a képet oltárra tegyék. A képnek adományozta I. Lipót császártól-királytól kapott 43 gyémánttal díszített mellkeresztjét.

Gróf Heister Siegbert, a győri vár katonai kormányzója és az események szemtanúja feleségével együtt, a megyéspüspöktől 1708-ban kapott engedéllyel, saját költségükön oltárt emeltek és odahelyezték a képet. E barokk faoltár helyére gróf Zichy Ferenc megyéspüspök 1767-re márványoltárt emeltetett.

Alapítványok, végrendeletek és fogadalmi ajándékok sokasága bizonyítja a papság és a hívek ragaszkodását a könnyező Szűzanyához. 1947 óta pedig szakadatlan a március 17-i papi zarándoklat, melyet a kommunista rendszer sem mert megtiltani.

VI. Pál pápa 1968. február 19-i leirata különleges teljes búcsú elnyerését engedélyezi március 17-én. Ezenkívül az esztendő bármely napján búcsút nyerhetnek azok, akik a székesegyházat meglátogatják és ott legalább egy Miatyánkot és Hiszekegyet elimádkoznak és elvégzik szentgyónásukat, valamint a szentáldozásukat.

Vedres Csaba zeneszerző tavaly zeneművet komponált a kegyképet Győrbe hozó Walter Lynch püspök halálának 350. évfordulója alkalmából. A Stabat Mater a győri bazilika Palestrina kórusának előadásában hangzott el a tavalyi zarándoklaton, az erről készült felvételt tartalmazza második videónk.

Videó: Győri Egyházmegye

Magyar Kurír