A lateráni bazilika Róma püspökének címtemploma. Felszentelésének évfordulójáról kezdetben csak Rómában emlékeztek meg, idővel azonban egyetemes egyházi ünneppé vált. A lateráni bazilika felszentelésének ünnepe a katolikusok számára a Péter apostol széke iránti szeretet hordozója, az egység kifejezője.

A Lateráni Keresztelő Szent János-főszékesegyház – Basilica di San Giovanni in Laterano – a római püspökség katedrálisa, Róma püspöke, azaz a pápa címtemploma. A Város (Róma) és a földkerekség minden templomának anyja és feje – olvasható a homlokzatán. A katolikus egyház november 9-én emlékezik meg felszenteléséről.

„Ez az ünnep arra emlékeztet bennünket, hogy Isten maga hívja össze az ő népét, és templomát élő kövekből építi fel” – fogalmazott XVI. Benedek pápa 2008 októberében az Úrangyala-imádság alkalmával mondott beszédében. Hozzátette: az ünnep kapcsán újragondolhatjuk azt, mit jelent Istennek házat építeni. „A lateráni bazilika a szeretet temploma.”

A lateráni bazilika a legrégibb, és a legmagasabb rangú Róma négy pápai bazilikája közt. A székesegyház az ökumenikus anyaegyház (a teljes lakott világ anyaegyháza) cím birtokosa. A pápák legősibb bazilikája. „Minden templom anyja és feje.”

A Lateránnak nevezett területet Konstantin császár ajándékozta a római egyháznak. A bazilika a Castra Nova equitum singularium, azaz a császári lovas testőrség új erődje maradványaira épült. Az erődöt Septimius Severus császár építtette 193-ban, de Nagy Konstantin leromboltatta, miután legyőzte Maxentiust és feloszlatta az ellenfelét támogató testőrséget. Az erőd maradványai a bazilika főhajója alatt találhatóak. A bazilika helyének többi részét a korai Római Birodalom idején a Lateránusok nemzetségének palotája foglalta el. A Lateránusok kormányzói posztokat töltöttek be több császár uralma alatt. A lateráni palotát a Nero elleni összeesküvés miatt elkobozták, s uralkodói kézbe került, amikor Nagy Konstantin elvette második feleségét, Faustát. Ebben az időben az épület Domus Faustae (Fausta háza) néven volt ismert; ám a császár később, megtérése után Róma akkori püspökének, (valószínűleg) Miltiadesz pápának adományozta. A palotát átalakították és kibővítették: így született meg Róma katedrálisa, a mindenkori pápának, Róma püspökének székhelye.

A palotában lévő bazilikát 324-ben a Legszentebb Megváltó tiszteletére szentelték. A templomot – minthogy a római püspöknek mint pátriárkának székhelye – a „minden templom anyja és feje" címmel ruházták fel.

A lateráni székesegyházat az idők folyamán többször pusztította tűzvész, földrengés; a barbár inváziók során kirabolták, de a rómaiak minden alkalommal újjáépítették, kibővítették, díszítését gazdagították. Alaprajza és felépítése azonban változatlan. A jelenlegi bazilika a XIV. századból származik. A XVII–XVIII. században jelentősen kibővítették és felújították. Homlokzata 1735-ben, Alessandro Galilei tervei alapján készült el. V. Orbán pápa a főoltár fölötti ciboriumban helyezte el Szent Péter és Pál apostolok koponyáját. A templom főoltárába beépítették azt a faasztalt, amelynél Szent Péter misézett. A székesegyházban egy dombormű őrzi emlékét annak a történelmi eseménynek, amikor II. Szilveszter pápa átadta a magyar küldöttségnek az első királyunknak, I. Istvánnak küldött koronát.

Magyar Kurír

(gj)