Az elismerést szeptember 16-án adta át a Kulturális Örökség Napok megnyitóján Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár Budapesten az egyesület elnökének, Szabó Tamásnak.

A történelmi Magyarország területén 130-nál is több máriás kegyhely van, ahova búcsúsok, zarándokok tömege jár, mert a zarándoklás és a búcsújárás élő hagyomány. Évente megközelíti az egymilliót azok száma, akik elzarándokolnak valamelyik máriás búcsúhelyre. Hálaadás, megtisztulás, életrendezés, bűnbánat, elmélyülés, lelki és fizikai feltöltődés és közösségi lét: ezek vezetik a búcsúsokat, akik a hagyományt követve indulnak útra. A búcsújárás és a zarándoklás hagyománya – mint szokás, mint a lelki igények, kifejezési formája, mint közösség-összetartó gyakorlat és tudás – túlzás nélkül évezredes múltra tekint vissza és minden nemzedékkel újraéled. A magyar hagyomány kezdete Szent István államszervező és egyházszervező munkájához köthető. A XIX-XX. századi, sőt a XXI. századi búcsújárás régi hagyományt folytat, de sok új jelenséget is hordoz.

Az élő hagyomány közvetlen inspirációja volt az új évezred elején Közép-Európa zarándokútja, a Mária-út mint zarándokút megszületésének, ami Közép-Európa máriás kegyhelyeit köti össze gyalogos és kerékpáros zarándokútvonalakkal több ezer kilométeren. A 2006-ban létrejött Mária Út Egyesület, amely a Mária Út fejlesztését végzi, egyben hordozója is kíván lenni a Mária-tisztelet zarándok- és búcsús hagyományának, ami most a nemzeti örökség részeként lett elismerve.

A Mária-úton tízezreket megmozgató zarándoklatok vannak, ilyen például az 1úton és a Mária Maraton rendezvénye, és sok település ennek hatására is feltárja, életre kelti és korszerűsíti vallási, búcsús hagyományait.

A msotani elismerés növeli a hagyomány ismertségét és vonzerejét, ezzel elősegíti az emberek lelki megújhodásának lehetőségét, és egy újabb lépés a vallási-kulturális turizmus erőteljes fejlődése felé.

Forrás és fotó: Mária Út Egyesület

Magyar Kurír