Március 17-én délután két órakor Veszprémbe érkezett a könnyező Szűz Mária-kegykép. A hívek a Krisztus Feltámadásáról nevezett templomban fogadták a pócsi ikont – olvasható a Hajdúdorogi Egyházmegye beszámolójában.

KÉPGALÉRIÁVAL – Klikk a képre!

Kedd délután két órakor gördült be a veszprémi Krisztus Feltámadásáról nevezett templom elé a kegyképet szállító autó. Az Istenszülő ikonját Nagy Károly apátkanonok, Janka Ferenc parókus, Szabó Mihály volt szervezőlelkész és Janka György, a jelenlegi parókus édesapja fogadta a hívek, valamint a főegyházmegye számos papja és a hittudományi főiskola teológushallgatói kíséretében. A parakliszt (könyörgő ájtatosság az Istenszülő Szűz Máriához – a szerk.) Kocsis Fülöp görögkatolikus püspök vezette, a hívek pedig ikoncsókolásra járulhattak.

A már legalább ötszáz főre duzzadt tömeg kísérte át a kegyképet a várbeli Szent Mihály-székesegyházba, amely hazánk legkisebb, de egyben legrégebbi bazilikája. Az Istenszülő ikonját a templom előtti téren, a Szentháromság-szobor előtt ünnepélyesen fogadta Márfi Gyula veszprémi érsek, a székesegyházban pedig Szendi József nyugalmazott érsek várta. Porga Gyula, a város polgármestere üdvözölte a könnyező ikont, majd Oberfrank Pál, a veszprémi Petőfi Színház igazgatója nagy hatású, szintén személyes hangvételű köszöntőjét hallhatták a megjelent hívek.

Kocsis Fülöp püspök a fogadtatást megköszönve emlékeztetett Magyarország különleges összekötő szerepére Kelet és Nyugat között, a kereszténység bizánci és latin ágának hosszas Kárpát-medencei együttélésére, amire a veszprémvölgyi görög apácák kolostora és a közeli Tihanyban fennmaradt bizánci keresztény szerzetesi barlanglakások is emlékeztetnek. A máriapócsi Istenszülő látogatásának szertartásrendje is ötvözte a latin és görög rítust, hiszen egy egyház, egy család vagyunk.

A lorettói litánia után akathisztoszt (ájtatosság az Úr Jézus, Szűz Mária, egyes szentek tiszteletére, a halottak emlékére – a szerk.) végeztek a görög és veszprémi kispapok közreműködésével. A hatodik irmosz (a bizánci szertartásban a kánon egy-egy ódájának első verse, mintastrófa; a rákövetkező versek ütem- és dallammintája – a szerk.) után Nagy Károly kanonok elmélkedett az anyaságról, az édesanya nagyon is konkrét, simogatásokban és gondoskodásban megnyilvánuló szeretetéről, amely feltétel nélküli.

Az érseki szentmisén a bazilika zsúfolásig megtelt, és bár a karzatokat is megnyitották, mindkét bejárat előtt az utcán is álltak. A hívek szünet nélkül járultak ikoncsókolásra. Az Istenszülő ismét megmutatta, hogy végtelen szeretetével egymáshoz vezeti gyermekeit.

Az igehirdetést Kocsis Fülöp végezte, az édesanya minden gyermeke számára személyre szabott szeretetéről és az egyházról mint élő testről elmélkedve. Olyan sokan járultak szentgyónás utáni szentáldozáshoz, hogy a mise a tervezettnél jóval később fejeződött be. A bazilika kórusának hangversenyét követően a Szűz Mária-tisztelet történetéről tervezett előadása helyett Márfi Gyula röviden néhány verssel érzékeltette, milyen sokat jelentett Krisztus Édesanyja a református Adynak, az evangélikus Váci Mihálynak, majd a Let it be dalszövegének magyar fordításán keresztül illusztrálta, mennyire fontos volt Mária az anglikán John Lennon számára is.

Fotó: Hajdúdorogi Egyházmegye