Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
A Budapesti Történeti Múzeumban és a Mátyás-templomban megrendezett, A budavári Nagyboldogasszony-templom évszázadai című tárlatot április 15-én nyitották meg a Vármúzeum barokk csarnokában. Az ünnepélyes megnyitón Erdő Péter bíboros méltatta a kiállítást.
A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában és a Mátyás-templomban
2015 tavaszán – a Budapesti Tavaszi Fesztiválhoz kapcsolódva –
nagyszabású, kettős időszaki kiállítás keretében mutatják be a budavári
Nagyboldogasszony-templom (ismertebb nevén Mátyás-templom) történetét.
Erdő
Péter bíboros beszédében méltatta a páratlan alapossággal
összeválogatott kiállítást, amelynek darabjait az itt élők hitvallása és
gondoskodása mentette meg az utókornak. Az aprólékos gonddal készített
tárgyak megannyi viszontagságot átélve a templom és a plébánia falai
közt maradhattak, illetve visszakerülhettek oda. „Az egyedülállóan
gazdag anyag tanúságot tesz arról, hogy egy ország az évszázadok alatt
milyen sokszínű nemzeti értéket és kulturális gazdagságot tud
egybegyűjteni. A múlt gyökerei emlékeztetnek bennünket arra, hogy ezt az
örökséget meg is kell őriznünk és tovább is kell adnunk az eljövendő
nemzedékeknek” – figyelmeztetett a bíboros. Kiemelte, hogy a kiállítás
most először mutatja be ilyen egységben és teljességben a Mátyás-templom
gazdag történelmét. Méltatta a tárlat katalógusát is, amelyet nem
csupán a Mátyás-templom tárgyi értékeit kutatók forgathatnak haszonnal,
hanem mindazok, akik a nemzeti kultúra iránt érdeklődnek.
A
bíboros felidézte, hogy amikor a belgrádi apostoli kormányzó helynöke,
egy boszniai ferences atya 1671-ben kánoni látogatást végzett Pesten és
Budán, azt állapította meg, hogy Pesten működik ugyan egy katolikus
kápolna, ahol két délszláv ferences mondja a szentmisét, de a városban
katolikusok már nincsenek. Budán viszont él néhány katolikus család, de
nekik nincs templomuk, ezért vasárnaponként a pontonhídon át járnak
Pestre a szentmisére. „Innen volt szép újjászületni. Ezért gondolnak ma
is megrendüléssel 1686-ra, Buda török alóli felszabadulására. Ez tette
lehetővé, hogy itt újra kereszténység és Magyarország legyen. A
kortársak ezt a csodát a Magyarok Nagyasszonya közbenjárásának
tulajdonították. Ő volt és ő ma is a Mátyás-templom és egész országunk
védőszentje. Neki legyen köszönet a megmaradásért!” – hangsúlyozta Erdő
Péter.
A
főváros képviseletében Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes köszöntötte
a vendégeket és méltatta a tárlatot. Beszédében kiemelte, hogy a
Mátyás-templom nemcsak a világörökség része és jelentős műemlék, hanem a
nemzeti egység jelképe is, történelmi összekötő kapocs. Maga a
kiállítás is az egyház, az állam és főváros együttműködésének eredménye,
a kiállított tárgyak nemzeti örökségünk hű tükrei. A
főpolgármester-helyettes Márai Sándor szavaival mondott köszönetet a
kiállítás létrehozóinak: „Sokkal nehezebb megőrizni valamit, mint
szerezni vagy elpusztítani”.
Marosi Ernő művészettörténész,
akadémikus megnyitó beszédében felidézte a templom koronként változó
funkcióit, felsorolt néhányat a templom történetét övező legendák közül.
„Amíg a legendák élnek, él a hagyomány is, de tartsuk mindig szem előtt
a hagyomány sokrétűségét is” – figyelmeztetett. Méltatta a sokak
tapasztalatát összefoglaló tárlatot és a példaértékű, a legújabb
kutatásokra épülő katalógust.
Farbaky
Péter, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója név szerint köszönetet
mondott a kiállítás létrehozóinak. Külön kiemelte a 3D-s interaktív
digitális modellt és a kiállítás szenzációjának számító makettet,
amelyet Schulek Frigyes készített gipszből. A második világháború alatt
megsérült makettet több éves munkával állították helyre, a barokk
csarnokban állították ki. A főigazgató a kiállítás katalógusáról
elmondta: 68 szerző műve, 776 oldalon keresztül mutatja be a kiállított
értékeket.
Az
ünnepélyes megnyitón részt vett többek között Süllei László, a
Mátyás-templom plébánosa, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye általános
helynöke és Forrai Tamás, a Jézus Társasága Magyarországi
Rendtartományának provinciálisa.
A rendezvényen közreműködött a
Mátyás-templom Ének- és Zenekara, amelyet Tardy László karnagy
vezényelt. Az ének- és zenekar a kiállítás megnyítása alkalmából április
15-én este a Mátyás-templomban ünnepi hangversenyt ad.
A kiállítás 2015. október 18-ig látogatható.
A
Mátyás-templom a világörökség része, amely koronázó templomként, az
állami reprezentáció helyszíneként a magyar történelemben,
plébániatemplomként pedig Buda várostörténetében is kiemelkedő szerepet
játszott.
A
13. század közepén kezdték építeni, a 15. századra fővárossá lett Buda
fő plébániatemploma lett, királyaink koronázásának és házasságkötéseinek
is színteréül szolgált. A török megszállás alatt az épületet dzsámivá
alakították. A visszafoglalás után a plébánia katolikus hitéletét a
jezsuiták élesztették újjá. A templom országos rangját 1867-ben I.
Ferenc József koronázásával, majd ezt követően Schulek Frigyes
helyreállító munkája nyomán nyerte vissza. Ezzel egy időben kiemelt
városépítészeti hangsúlyt kapott környezetének rendezésével, a
Halászbástya megépítésével és a Szent István-szobor felállításával. Itt
hangzott fel először Liszt Ferenc koronázási miséje és itt koronázták
meg közel száz éve IV. Károlyt.
A kiállítás anyagának egy részét
a Budapesti Történeti Múzeum gyűjteményeinek műtárgyai adják. A múzeum
őrzi a templomból származó középkori kőfaragványok többségét, az új
régészeti leleteket, továbbá mintegy 4 700 építészeti tervet a Schulek
Frigyes-féle 19. századi nagy helyreállítás idejéből, sok régi fényképet
és írásos archív anyagot.
A kiállításban társrendezőként működik közre a Budavári Nagyboldogasszony Főplébánia is, bemutatják a gyűjteményükben őrzött, a nyilvánosság előtt eddig ismeretlen műtárgyakat (ötvöstárgyakat, miseruhákat, berendezési tárgyakat) is. A templom eddig feltáratlan, barokk korszakát a 19. században eltávolított berendezés néhány oltárképével, liturgikus felszerelésével jelenítik meg. A kiállítás kitér a tavaly befejeződött műemléki rekonstrukció bemutatására is.
Fotó: Thaler Tamás
Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!