Augusztus 15. két szempontból is fontos a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye hívei számára, hiszen ezen a napon nemcsak Szűz Mária mennybevételének főünnepét ülik, hanem egyben az egyházmegye főtemplomának, a székesegyháznak a búcsúját is ünneplik.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az idei búcsút is, az elmúlt évek, sőt évtizedek hagyományát követve, háromnapos imádságos előkészület előzte meg.

Augusztus 12-én, vasárnap este a székesegyház Szent Cecília kórusa Oláh Gabriella vezetésével, több meghívott művész közreműködésével, koncertet adott Ave Maria címmel a Szűzanya tiszteletére. A triduum első két napján, augusztus 12-én és 13-án az esti szentmiséket Mihály Balázs érkeserűi plébános mutatta be, ugyancsak ő mondott szentbeszédet.

Kedden, augusztus 14-én este újra megszervezték a már hagyományos Mária-körmenetet a város utcáin, amely az egykori olaszi temetőtől a római katolikus székesegyház felé indult. Böcskei László és Virgil Bercea püspökök vezetésével a római és görögkatolikus hívek imádsággal és énekkel köszöntötték a Mennybe Fölvett Szűzanyát, kérve az ő közbenjárását. Ezután szerenád és körmenet következett a Szűzanya tiszteletére, majd éjfélkor szentmisét mutattak be, amelynek főcelebránsa és szónoka Szabó Dénes nagyenyedi plébános volt.

Az ünnep napján, augusztus 15-én a búcsús szentmisét 18 órakor Böcskei László megyéspüspök mutatta be, míg a szentbeszédet Kovács József szeged-csanádi általános helynök, a szegedi Szent Gellért Szeminárium rektora mondta.

A szónok hangsúlyozta, hogy a szentmise végezetével, a templomból való hazamenéssel az ünnep nem ér véget. Az ünnepnek igenis volt egy kezdete, amikor a Szűzanya az isteni meghívásra igennel válaszolva méhébe fogadta az Üdvözítőt, de vége az még nincsen.

A Szűzanya testestől felvétetett a mennybe – valljuk mi, keresztények, akik hiszünk nemcsak a lélek, hanem a test halhatatlanságában is. Ezt hirdette Szent Pál Athénben a pogányoknak, ezért gúnyolták ki és távoztak el. Hittek ugyan a lélek halhatatlanságában, de nem a testében is. Isten nem hagy befejezetlen munkát. Névre szólóan szeret bennünket, személyesen, nem csak közösségi szinten. Egy filmből vett idézettel – „Van-e annak az utcának értelme, amelyik nem a templomhoz vezet?” – hangsúlyozta a szónok, hogy a mi életünknek is csak akkor van értelme, ha a végső célhoz, az örök üdvösséghez vezet.

A gonosz próbálja az embert az ő útjára terelni, de nekünk mindig van védelmezőnk, Jézus, aki minket is magához akar emelni, ahogyan azt a Szűzanyával is tette. Mindig van lehetőség a változásra, a helyes irány megtalálására, mint az autókban használt GPS esetében az útvonal újratervezésekor. Isten mindig türelmes, megadja a lehetőséget az újrakezdéshez. Ő úgy szeret minket, ahogy vagyunk, ahogy néven szólított minket, és újra meg újra meghív a Vele való találkozásra. A mai ünnep nem egy befejeződésről szól, hanem egy végső cél felvázolásáról, a végső szeretetről, amelyre Isten folyton hív minket. A mai világ reklámja arra tanít, hogy vedd meg, használd, juss a boldogsághoz hamar, itt és most! Jézus ennek az ellenkezőjét hirdeti: az igazi boldogságot csak a végső cél elérésével szerezhetjük meg. Csak azt visszük magunkkal, amit másoknak ajándékoztunk életünkben. Az időnket kéri tőlünk az Úr, hogy embertársainknak ajándékozzuk. Az időből mindig kevés van, önmagunknak sem jut soha elég belőle. Csak akkor válok igazán emberré, ha odafordulok embertársamhoz, ha azt ajándékozom én is neki, amit az Úr nekem: a szeretetet. Ezekkel a buzdításokkal zárta beszédét a szónok.

A szentmise végén az egyházmegye főpásztora megköszönte a híveknek a jelenlétet és az imát, illetve mindazoknak a munkáját, akik hozzájárultak az ünnep szebbé tételéhez. Arra figyelmeztetett – a napokban bekövetkezett genovai hídomlás tragédiájára utalva –, hogy életünk pilléreit tudatosan meg kell erősítenünk, nem erősödnek maguktól, nekünk is tennünk kell valamit ezért. Ebben lehet segítségünkre az értünk közbenjáró „igazság tükre”, mennyei Édesanyánk.

A búcsús szentmisét a székesegyház Szent László kórusa és zenekara tette ünnepélyesebbé zenei szolgálatával.

Forrás és fotó: Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye

Magyar Kurír