Ortodox zsidó családban született, az akkor Németországhoz tartozó Wroclawban. 1904-ben kitért a judaizmusból és ateista lett. A Göttingeni egyetemen Edmund Husserl tanítványa lett, akit asszisztensként elkísért a freiburgi egyetemre. Itt szerzett doktorátust 1916-ban.

Noha korábban is volt kapcsolata a katolicizmussal, az áttérését az okozta, hogy 1921-ben elolvasta Avilai Szent Teréz misztikus önéletrajzát. Miután 1922. január 1-jén megkeresztelték, lemondott a Husserl melletti asszisztensi állásáról és a speyeri dominikánus leányiskolában lett tanár. Amíg itt tanított (1922-1932), németre fordította Henry Newman bíboros leveleinek és naplójának egy kötetét, Aquinói Szent Tamás De veritate (Az igazságról) című művét és a katolikus filozófiát tanulmányozta. 1932-ben a Münster-i Pedagógiai Intézetben tartott előadásokat, de a náci kormányzat által hozott antiszemita törvények arra kényszerítették, hogy 1933-ban lemondjon állásáról.

1934-ben belépett a karmeliták kölni rendházába, és felvette a Teresa Benedicta a Cruce (Keresztről nevezett Benedicta) nevet. Itt írta meg Endliches und ewiges Sein (Véges és örök létezés) című könyvét, amelyben próbálja összeegyeztetni Aquinoi Szent Tamás és Husserl filozófiáját. A növekvő náci fenyegetés miatt a rendje áthelyezte Hollandiába, az echti karmelita kolostorba. Itt írta meg a Studie über Joannes a Cruce: Kreuzeswissenschaft (Tanulmányok Keresztes Szent Jánosról: A kereszt tudománya) című könyvét.

Hollandiában sem volt biztonságban: a holland püspöki konferencia 1942. július 20-án nyilvánosan elítélte a náci fajelméletet; az állásfoglalást az ország összes templomában felolvasták. Válaszként 1942. július 26-án Hitler elrendelte Hollandiában is az áttért zsidók letartóztatását, akiket addig megkíméltek. Edithet és Rosa nővérét letartóztatták és az auschwitzi koncentrációs táborba szállították. 1942. augusztus 9-én mindkettőjüket elgázosították.

1987. május 1-jén Kölnben avatták boldoggá. 1998. október 11-én II. János Pál pápa szentté avatta Teresa Benedicta a Cruce néven. Szintén a boldog lengyel pápa volt, aki Sziénai Szent Katalinnal, Avilai Nagy Szent Terézzel és Szent Brigittával együtt 1999. október 1-én Európa társvédőszentjévé nyilvánította.

Egyes zsidó csoportok, beleértve a Simon Wiesenthal Központot, ellenezték a boldoggá avatást. Rámutattak, hogy a katolikus doktrína szerint az a vértanú, aki a hitéért halt meg; ezzel szemben Steint zsidó származása miatt ölték meg. A Katolikus Egyház álláspontja mindazonáltal az, hogy Edith Steinnek azért kellett meghalnia, mert a holland egyház elítélte a náci fajelméletet. Más szavakkal, azért halt meg, hogy az egyház erkölcsi tartását erősítse, tehát mártír.

katolikus.hu/Magyar Kurír