„Megváltoztathatjuk a világot, ha megnyitjuk a szívünket mások felé. Sohase válaszoljunk rosszal a rosszra!” Így buzdította június 2-án, pénteken Ferenc pápa a hatezer fiatalt, akik keresztény nevelési módszert alkalmazó iskolákból érkeztek a Vatikánba.

A diákok a „Graal” és a „Cavalieri” (Lovag) keresztény nevelési módszert alkalmazó iskolák felső tagozatos diákjai. A vatikáni VI. Pál teremben megrendezett találkozón a szentatya válaszolt három fiatal kérdésére. A gyermekek szenvedése kapcsán a pápa megjegyezte, hogy erre nincs válasz, csak a Keresztre feszítettre tekinthetünk, és imádkozhatunk.

Ünnepi hangulat uralkodott a VI. Pál teremben, ahol a több ezer fiatal hatalmas lelkesedéssel és szeretettel fogadta Ferenc pápát. A Szentatya a tőle megszokott módon, nagyon kötetlenül folytatott párbeszédet a diákokkal. Az első kérdésben Marta megosztotta félelmét, amely az iskolaváltás miatt él benne. Az általános iskola után hamarosan gimnáziumban folytatja tanulmányait. A pápa válaszában hangsúlyozta, hogy az élet a találkozások és búcsúzások folyamatos váltakozása. Ha nem tanulunk meg jól búcsút venni, akkor nem tanulunk meg soha új emberekkel találkozni. Nem szabad elkényelmesedni a kanapén a változástól való félelem miatt, mert felmerül a kockázat, hogy az élet távlatai bezárulnak. Arra buzdította a fiatalokat, hogy győzzék le a növekedéstől, a változástól való félelmüket, és fogadják el a horizont kitágulásának, az új emberekkel való találkozásnak a kihívását.

Giulia azt kérdezte a pápától, hogyan lehet megváltoztatni a világot. „Mindenekelőtt tudatában kell lenni, hogy senkinek sincs varázspálcája ennek megvalósítására” – mondta a szentatya. A hiteles változás motorjaként a szívet határozta meg. A világot úgy változtathatjuk meg, ha megnyitjuk a szívünket, ha meghallgatunk és elfogadunk másokat, ha osztozunk a dolgokban. A világot a mindennapi kis dolgokkal tudjuk megváltoztatni: a nagylelkűséggel, a másokkal való osztozás által, a testvériség megnyilvánulásaival. Ne válaszoljunk soha rosszal a rosszra, és ne reagáljunk a sértésekre. Jézus azt kéri tőlünk, hogy mindenkiért imádkozzunk, ellenségeinkért is. Ezzel változtathatjuk meg a világot.

Tanio, az örökbe fogadott bolgár kisfiú egy megható történetet mesélt el a pápának a szenvedésről. Majd feltette a kérdést, hogy miként lehet hinni az Úrban, amikor látjuk a gyermekeket érő sok szenvedést? Ferenc pápa megvallotta, hogy nincs racionális magyarázat a gyermekek szenvedésére. Csak azoknak a szeretetében találhatunk némi magyarázatot, akik jót akarnak nekünk és támogatnak bennünket. A pápa őszintén megosztotta érzéseit a fiatalokkal: „Amikor fájó és összetört szívvel kijövök a gyermekkórházakból, és felteszem az imában a kérdést az Úrnak, hogy miért szenvednek a gyermekek, nem válaszol. Csak a Keresztre tekintek. Ha Isten megengedte Fiának, hogy így szenvedjen értünk, kell, hogy legyen ebben valami, ami miatt ennek van értelme. Nem tudok válaszolni a kérdésedre” – mondta a pápa. – A választ majd megtalálod később az életedben vagy a halál utáni életben.” Végül megdicsérte a kisfiút a kérdéséért és megjegyezte: „Fontos, hogy a fiatalok próbálják megérteni ezeket a dolgokat, mert ez segít, hogy helyesen növekedjenek és haladjanak előre az életben”.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: ANSA

Magyar Kurír