Március 23-án, pénteken délelőtt tartotta meg Raniero Cantalamessa kapucinus atya ötödik nagyböjti prédikációját. Ezúttal a keresztény tisztaságról beszélt Ferenc pápa és a Római Kúria tagjai számára az Apostoli Palota Redemptoris Mater-kápolnájában.

Bevezetőjében a szónok Szent Ágoston híres megtérésére utalt, aki „Vallomásai” tanúsága szerint a gyerekhang hallatán – Tolle et lege!, Vedd és olvasd! – a Bibliát kinyitván éppen arra a részre bukkant, mely az egész idei nagyböjti lelkigyakorlat témája: „Múlóban az éjszaka, a nappal pedig közel. Vessük hát le a sötétség tetteit, és öltsük fel a világosság fegyvereit. Éljünk tisztességesen, mint nappal, ne evés-ivásban és részegeskedésben, ne kicsapongásban és tobzódásban, ne civakodásban és versengésben. Inkább öltsétek magatokra Urunkat, Jézus Krisztust, és ne dédelgessétek testeteket, nehogy bűnös kívánságokra gerjedjen.” (Róm 13,12–14) Ágoston megértette Isten neki szóló üzenetét, és elindult a hivatása útján, de immár nem félt, hanem tudta, Isten segítségével megőrizheti a tisztaságát.

Cantalamessa atya elmélkedésében sorra vette a Szent Pál-i tanítás legfontosabb szempontjait, amelyek a test tisztaságáról szólnak. A bibliai írók közül ugyanis legmélyebben a népek apostola fogalmazta meg a krisztusi megváltás etikai követelményeit, főként a keresztényeket körülvevő pogány világ felfogásával szemben. A szónok kulcsfogalmakat elemzett, amelyeken szilárd tanítás nyugszik. A galatákhoz írt levél a Lélek gyümölcseiről tanítja, hogy azok „szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség, önuralom” (Gal 5,22).

Ez az önuralom az Újszövetség egészében a testre vonatkozik és önmegtartóztatást jelent a tisztátalansággal szemben, amit a Szentírás a porneia szóval ad vissza. Ez a test műve, szemben a Lélek művével. Ebből a szóból ered a pornográfia is. Másik jelentése a prostitúcióval, a test eladásával és elidegenítésével áll kapcsolatban, hiszen alapkifejezése, a pernemi görögül azt jelenti, hogy eladom magam. Pál tanítása jegyében tehát kétféleképpen használhatom a testemet: az önuralom erejében a Lélek gyümölcse lesz, saját önkényes tetszésének kiszolgáltatva viszont a test műve.

A hellének önuralom fogalmával szemben a keresztény mérséklet Krisztus titkából ered, ahogy Pál apostol kéri: „Öltsétek magatokra Jézus Krisztust!” Ezen Krisztushoz tartozás jegyében a keresztény ember nem rendelkezik a saját testével: „Nem tudjátok, hogy testetek Krisztus tagja? Nem tudjátok, hogy testetek a bennetek lakó Szentlélek temploma, akit Istentől kaptatok? Nem tudjátok, hogy nem vagytok a magatokéi?” A hellén önuralom önmagának, a keresztény pedig Krisztusnak őrzi meg a tőle kapott testet.

A keresztény lelkület másik sajátos lelki motivációja szintén bibliai eredetű. Ennek jegyében a test a Szentlélek temploma. Így a testtel való visszaélés profanizálja Isten templomát bennünk.

A krisztológiai és pneumatológiai szempont mellett van még egy eszkatologikus távlata is a keresztény tisztaságnak – tehát az ember jövőjével áll kapcsolatban, és így a feltámadáshoz kötődik.

A testet megvető gnosztikus tanításokkal szemben a kereszténység nem a testtől szabadít meg, hanem a test szabadításáról beszél. Világosan szól az apostol: „Dicsőítsétek meg tehát Istent testetekben” (1Kor 6,20). Ezt kétféleképpen érti, megdicsőíteni a házasságban vagy a szüzességben, ki-ki saját életállapota szerint.

Cantalamessa atya kiemelte, hogy napjainkban könnyen szembeállítják a tisztaság elleni vétket a felebarát elleni vétekkel. Régen az Egyház túlhangsúlyozta az elsőt a felebaráti szolgálat hátrányára, ma pedig csak a szociális bűn számít, a tisztaságot pedig nevetségessé teszik. A kettőt nem szabad kijátszani egymás ellen, hiszen az egyik az önmagam fölötti uralmat jelenti, a másik pedig önmagam odaadását a felebarát szolgálatára. Valójában csak az tudja önmagát átadni mások segítésére, aki képes önmagát uralni, hiszen az áldozatot, lemondást és nagylelkűséget igényel.

A Pápai Ház szónoka arra buzdított, őrizzük meg a test és a szív tisztaságát önmagunk és közösségünk megújítása érdekében.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

 

Magyar Kurír