Január 20-án, Szent Sebestyén ünnepén az 1739-es pestisjárványtól való megmenekülésre emlékeztek Székesfehérváron. A felsővárosi búcsú egész napos rendezvényének kiemelt eseménye volt a fogadalmi szentmise, amelyet Spányi Antal püspök celebrált a városi papsággal.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A halálos pestisjárvány idején a felsővárosiak böjtöt tartottak, és körmeneteken kérték Szent Sebestyén közbenjárásával Istent, hogy menekítse meg őket. A pestisjárványtól való megmenekülés emlékére Székesfehérvár lakossága 1739-ben Szent Sebestyén tiszteletére örök időkre szóló fogadalmat tett, amelyet ünnepélyesen okiratba foglaltak és a belső tanács jegyzőkönyvében is megörökítettek. E fogadalom értelmében építették 1739 és 1749 között a Szent Sebestyén-kápolnát, amelyet 1800-tól 1807-ig nagyobb templommá bővítettek. (A fogadalmi dokumentum a püspökségen található.)

Az ünnepen részt vettek a város vezetői, Cser-Palkovics András polgármester és Róth Péter alpolgármester. Megjelentek a felsővárosi oktatási intézmények pedagógusai, óvodásai és diákjai egyaránt. A szentmise előtt a gyermekek Szent Sebestyén életéből adtak elő jeleneteket.

Nyárai István plébános köszöntőjében Isten sokszor emberfeletti erőt adó kegyelmét emelte ki, amely Szent Sebestyén életében is nyilvánvalóan jelen volt. A főpásztort a képviselő-testület elnöke, Pataki Sándorné is köszöntötte a felsővárosi hívek nevében.

Spányi Antal püspök beszédében az első üldözött keresztények és napjaink vértanúi küldetését állította párhuzamba, akik az evangéliumért éltek és haltak meg; akiknek emlékét őrizve új, eleven, áldozatkész kereszténység kelt életre. „Fehérváron a hívek háláját, mély hitét fejezi ki, hogy 277 év óta minden esztendőben, a legszörnyűbb történelmi időben is ebben a fogadalmi templomban megünnepelték a járványtól való megszabadulást. Majd’ háromszáz éve Szent Sebestyén volt az a szent, akit a hívek gondban, bajban, veszélyben segítségül hívtak. Mi, akik ma itt ünneplünk, örömmel látjuk, hogy azóta több szent életű közbenjárója is lett a városnak. Ilyen például Isten tiszteletre méltó szolgája, Kaszap István, a város díszpolgára, akinek jelenléte oly fontos oltalmat jelentett az itt élőknek a háború alatt. De pártfogónk Prohászka Ottokár püspök is, aki támasza volt számos rászoruló embernek. (…) A szentek segítségünkre sietnek, közbenjárnak értünk Istennél, és örök példát adnak arra, hogy aki gyenge magában, az lehet erős az Úrral!” – fogalmazott beszédében a főpásztor.

Az ünnepi szentmise után Nyárai Horváth István, Székesfehérvár-Felsőváros plébánosa köszöntötte az egybegyűlteket a templom előtti Szent Sebestyén téren. Földi Zoltán helyi önkormányzati képviselő örömmel jelentette be, hogy a hagyományos búcsú jeles napján mutatják be Siklósi Gyula régész, történész könyvét Székesfehérvár szent helyeiről, emlékeiről.

Szent Sebestyén Székesfehérvár történetében jelentős szerepet játszott. Január 20-án, a város fogadalmi napján évszázadokig nem dolgoztak a felsővárosiak. Részt vettek a püspöki szentmisén, majd ünnepi ebéden látták vendégül a családtagokat, távoli rokonokat. A Felsővárosban élő családok többségénél a búcsú napján az ünnepi asztalra került menü hagyományosan fánkkal zárult. Innen ered az a hagyomány is, hogy a város fogadalmi napján mind a mai napig fánkkal vendégelik meg a résztvevőket.

Forrás: Székesfehérvári Egyházmegye

Fotó: Székesfehérvár.hu

Magyar Kurír