A barátok templomának vagy ferences templomnak nevezett Assisi Szent Ferenc-templom felszentelésének 75. évfordulóját ünnepelni gyűltek össze a hívek november 11-én Kapuváron. Az ünnepi szentmisét Veres András győri megyéspüspök mutatta be.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

„Ezt a helyet az Úr alkotta… szent ez a hely és sérthetetlen.” Különleges templom áll Kapuvár egyik forgalmas, központi utcájában, szinte „láthatatlanul”, a házak sora mögött. A Győri Egyházmegye egyetlen ferences temploma. Melyben azonban történelmünk II. világháború utáni alakulása következtében egy évtizedig sem szolgálhattak a ferences szerzetesek. 1950-ben el kett hagyniuk a rendházat és a templomot.

Assisi Szent Ferenc neoromán stílusú béketemplomát 75 évvel ezelőtt, a II. világháború alatt szentelte fel Vargha Teodorich tartományfőnök. Bár a ferencesek nem tértek vissza máig sem, a kis templom híven őrzi a ferences lelkiséget. A kapuváriak emlékezetében és szívében a templom Horváth Brúnó atyával forrt össze, aki 57 éven keresztül, 2011-ig szolgált itt templomigazgatóként. Gondolkodott fiatalon azon, hogy ferences lesz, aztán mégis egyházmegyés pap lett. De a Gondviselés Szent Ferenc templomát tartogatta számára. Ápolta és továbbéltette a ferences szellemiséget Kapuváron. Ahogy egyszer felidézte, az egykor itt szolgált ferences atyák ezt mondták róla: „te nagyobb ferences vagy, mint mi voltunk”.

A november 11-i ünnepi szentmisén a megyéspüspökkel koncelebráltak Radó Tamás kapuvári, Szaradics József osli, Lőrincz Béla vitnyédi és Szarka Gábor agyagosszergényi plébánosok, valamint a Kapuváron született, Detroitban szolgáló Kiss György Barnabás OFM. A püspököt Kiss János köszöntette, megemlékezvén Brúnó atyáról is.

Ünnepi szentbeszéde elején a zsoltáros felkiáltását idézte a főpásztor: Lehetséges, hogy az Isten az emberek között lakjék a földön? És rögtön válaszolt is: Nem, Isten mindenütt jelen van, nem szorítható be egy kőből-fából való épületbe. És mégis fontos szerepe van a kőből-fából felépített templomnak: az Egyházat jeleníti meg.

Fontos ez a hely. Számunkra fontos, hiszen kell egy hely, ahol testvéreinkkel találkozhatunk – teszi hozzá Veres András. – Fontos ez a hely, kell hely, ahol összegyűlünk imádkozni, ahol együtt imádjuk a köztük élő Istent, ahol méltó helye van az Eucharisztiának.

A templom a kegyelem forrása, a szentségek forrása. A szentmise első, Ezekiel próféta könyvéből vett olvasmányára utalva a püspök arra biztat, legyünk mi is folyóvá, árasszuk, osszuk a szentségi ajándékokat, melyekben részesülünk. Hiszen minden szentmise éltető erő a keresztény közösség számára: az Eucharisztia asztala körül gyűlünk össze és válunk közösséggé. Az Egyház az oltár körül született meg. Szükségünk van arra, hogy gyakran körülvegyük az Úr oltárát, hogy részesüljünk ajándékaiból.

Csupán a magunk erejét tekintve kétségbeesnénk, Isten szeretete tesz jobbá, segít, hogy másokat is „helyre szeressünk” – hangzik a jubileumi szentmise szép tanítása. Végül pedig a buzdítás-kívánság: imádkozzunk azért, hogy föl tudjuk ébreszteni szeretteinkben a vágyat Isten iránt, hogy általunk is a kegyelem bőséges folyói áradjanak a világba.

Felidéződik bennem ezt hallván itt, e béketemplomban, Szent Ferenc templomában a neki tulajdonított ima, melyben azt kéri az Úrtól, tegye őt a béke eszközévé, hogy szeretetet, megbocsátást, egyetértést, igazságot, hitet, reményt, örömet, vigasztalást vihessen az emberek közé...

*

Egy különleges templom rendkívüli története

Egy egyszerű, az Esterházy-uradalomban napszámosként dolgozó asszonynak, Kovács Örzsének, testvére tragikus halála utáni szomorúságában, imádságai közben megjelent Szent Ferenc és azt kérte, azon a helyen, ahol a szerencsétlenség történt, építsenek ferences kolostort és templomot.

Örzse néni vállalta a feladatot: emberfeletti munkával, évtizedeken keresztül gyűjtötte filléreit. És bár sokan talán már eszelősnek tartották, akadtak olyanok is, akik mellé álltak. Így álma 1941-ben valósággá vált. A ferencesek megérkeztek Kapuvárra, és 1942. november 29-én már a templom felszentelését ünnepelhették.

Várkonyi Jenő akkori kapuvári plébános terve szerint a város északi, úgynevezett házhelyi részében épülhetett volna fel a rendház és a templom, ahol már a ’20-as években kijelölték a majdani házhelyi templom helyét. A ferencesek azonban az Örzse néni helyét választották, így ott indult meg az építkezés. (A házhelyi templomot végül csak a ’80-as évek végén kezdhették el építeni. 1991-ben szentelte fel Pápai Lajos püspök.)

A ferencesek sok áldást hoztak rövid itt-tartózkodásuk alatt. Csak egy adatot idézek: 1944 nagyböjtjében kéthetes missziót tartottak. A templomok naponta megteltek, ellátogatott Kapuvárra Apor Vilmos megyéspüspök is, és felajánlotta a községet Jézus Szentséges Szívének.

Béketemplom – így is nevezik Kapuvárnak ezt a kis „ékszerdobozát”. A háború kellős közepén épült és szentelték föl, méltó e névre. Felépülése erős bizonyság volt az itt élők áldozatkészségéről és békevágyáról. Brúnó atya szavaival: „Nevéhez hűen a Szent Ferenc béketemplom belső rendezettségével is a külső és a belső békét szimbolizálja, s azok, akik erre törekszenek, szívesen jönnek ide.”

Mindennek története van ebben a templomban. Szomorú, háborús története – a domborműnek az oratóriumban, az oltárnak… Ahogy az oltárt felszentelő, azóta boldoggá avatott vértanú győri püspöknek is.

Két, a templomban szolgált ferences, Bali Flavián és Gerendás Edgár, hősi halált halt a II. világháborúban, a keleti fronton. Áldozatuk emlékére készült a templom oratóriumának falán elhelyezett dombormű.

A márvány főoltár közepén álló szobor – Jézus átöleli a keresztről Szent Ferencet – mellett két, hársfából faragott ábrázolás látható: Szent György és Szent János apostol. Az oltárt Nagy János és felesége állíttatták György fiuk emlékére, aki 1942-ben elesett a Don-kanyarban.

Mivel a munkálatok költségei meghaladták az adományozók lehetőségeit, az első házfőnök, Kiss Elemér a hívek segítségét kérte. A Historia Domus tanúsága szerint: „Egy szegény hadiözvegy urának arany vitézségi érmét, a másik jegygyűrűjét, a harmadik az esküvőre indulás előtt babonaságból a cipő orrába dugott arany tízkoronást ajándékozta oda. Egy szegény pártában maradt kis menyasszony pedig a vőlegényétől kapott arany nyakláncot áldozta fel a szentségház ajtajának díszítésére.” Az oltárt Apor Vilmos püspök szentelte fel 1943 őszén. Az ünnepet nem érhette meg az adományozó Nagy János. 

A templomtörténethez felhasznált irodalom
Zsebedics József: A kapuvári egyház története III. (2014)
A kapuvári Assisi Szent Ferenc béketemplom és kolostor. Hitvallás, 2004. november

Borsodi Henrietta/Magyar Kurír