Isten létéről minden ember meggyőződhet: a teremtett világ nagysága, szépsége, gazdagsága, a természet dolgaiban lévő elemek belső törvényszerűsége, a világmindenségben megmutatkozó harmónia mind-mind arról beszél, hogy Isten van és ilyen dolgokat képes létrehozni – hangsúlyozta szentbeszédében a főpásztor. – Látjuk, tudjuk, hogy van Isten, de képtelenek vagyunk felfogni az Ő igazi mivoltát. Isten nem része ennek a teremtett világnak: Ő az anyagvilág megalkotója, megteremtője. Éppen ezért teljesen logikus, hogy az ember saját értelmével Isten nagyságát, gazdagságát felismerni képtelen. Nincsenek megfelelő fogalmaink, amelyekkel jellemezhetnénk a szentháromságos Istent. Jézus mutatott rá arra, emberi fogalmainkon keresztül, hogy miként lehet elképzelni a Szentháromság titkát:

Isten, aki a Szentháromság, az Atya, a Fiú és a Szentlélek közössége, a szeretet közössége.

Ahol szeretet van az emberek között, ott van az Isten. A szeretet közösséget teremt, és mi mindnyájan Isten képmásai vagyunk. Belénk teremtette Isten a szeretet vágyát és képességét.

Amikor szeretünk, akkor a szentháromságos Isten természetét öltjük magunkra.

Így válunk Isten gyermekeivé, és így tudunk közösséget teremteni. Minden területen a szeretet tud egyedül békét, közösséget teremteni. Voltak évtizedek, amikor azt hirdették: „Ha békét akarsz, készülj a háborúra!” Ez egyáltalán nem így van.

Ha békét akarunk, akkor tanuljunk meg szeretni! Mert a szeretet biztos, hogy békét fog teremteni.

A hűtlenség, a megértés hiánya, az elutasítás ellenére is akarjunk szeretni! – bátorította a híveket Veres András.

Isten teremtő nagyságának, szépségének, jóságának, szeretetének megtapasztalása az embert szükségszerűen Isten előtti hódolatra készteti. Ennek a mai ünnepnek is ez a lényege: hogy kifejezzük imádásunkat a szentháromságos Isten felé. Gyönyörűen ír erről Sík Sándor Hiszek című versében: „Hiszek egy Istent, ki három személy, / Az élő Istent, aki bennem él, / S akiben élek, mozgok és vagyok, / Kinek tenyerén megsimulhatok. / (...) / Ó tudom kinek, ó tudom kinek: / Én az eleven Istennek hiszek.” Nem véletlen az, hogy minden ember vágyakozik a szeretet közösségére. Isten belénk oltotta a szeretet vágyát, képességét, mert a saját képére és hasonlatosságára teremtett bennünket – hangsúlyozta a püspök. – Ő pedig maga a szeretet. Fülöp apostol egyszer azzal a kéréssel fordult Jézushoz: „Uram, mutasd meg nekünk az Atyát!” (Jn 14,8). Jézus így válaszolt: „Aki engem látott, az Atyát is látta” (Jn 14,9). Jézus ekkor adta legteljesebb kinyilatkoztatását annak, hogy Isten nem egyedüli valóság, hanem Szentháromság.

Hívő emberként vágyakozunk arra, hogy egyre jobban megismerjük Istent, aki maga a szeretet. Akiről Jézustól tudjuk, hogy irgalmas, jóságos, hogy minden hűtlenség ellenére megbocsátó. Biztosak lehetünk afelől, hogy a Szűzanyának is lassan-lassan vált világossá, hogy az Isten háromságos Isten. A zsidók hite, az ószövetségi próféták tanítása alapján ismerte Istent. Mária megismerte Istent és egész életével neki akart szolgálni. Felajánlotta az életét az Úr szolgálatára. Neki sem volt egyszerű megérteni azt, amit az angyal mondott: „Gyermeket fogansz, fiút szülsz” (Lk 1,31); „A Szentlélek száll rád, s a Magasságbeli ereje borít be árnyékával. Ezért a születendő Szentet is az Isten Fiának fogják hívni” (Lk 1,35). Ember még ilyet nem hallott előtte, hogy Isten emberré lesz. Talán ennél könnyebb volt megértenie Jézus tanítását hallva, hogy Isten Lelke sajátosan megmutatkozik az emberi életünkben. Amikor Jézus megígérte, hogy elküldi a Szentlelket, Mária számára nem volt kétséges, hogy az apostolokkal közösségben imádkozzon a Szentlélek eljöveteléért. Ha hitünkben megingunk, a Szűzanya példája és mennyei közbenjárása segítsen bennünket a nehézség leküzdésében, a hitben való megerősödésben – kívánta Veres András Máriakálnokon, a Szentháromság vasárnapján bemutatott ünnepi szentmisén.

A búcsúról készült videó ITT érhető el.

* * *

A máriakálnoki Sarlós Boldogasszony-kápolna története

A máriakálnoki búcsújárás kezdete a 16. század közepére nyúlik vissza. Ebben az időben ezen a folyó szabdalta tájon sok friss vizű forrás volt. Az útonjárók különösen szerették azt a Kálnokon kívül eső kutat, amelynek vizét gyógyító erejűnek tartották, mert több csodálatos gyógyulás történt ott.

A szentkút első buzgó tisztelője és gondozója egy kálnoki halász volt, aki a hársfából faragott Mária-szobrot a Duna hullámaiból kifogta és számára a forrás közelében egy kis kápolnát, magának pedig egy remetelakot épített. Ettől kezdve évszázadokon keresztül remeték gondozták a kegyhelyet.

A szomszédos földesúr, gróf Viczay János 1663-ban a Szűz Mária iránti tiszteletből egy nagyobb és maradandóbb kápolnát építtetett a Sarlós Boldogasszony tiszteletére. A feljegyzések szerint a búcsújárás a 18–19. században virágzott itt. Az 1780-as kánoni látogatás idején összeírták a kápolnánál történt imameghallgatásokat, amelyekről az ott őrzött fogadalmi ajándékok tanúskodtak. Az értékes arany- és ezüsttárgyak a 18–19. század fordulóján felsőbb utasításnak estek áldozatul. Ami ezt követően halmozódott fel, az pedig az 1873-as tűzvészben pusztult el.

A kápolna a Duna közelsége miatt gyakran ki volt téve az áradásoknak. 1873-ban a Szentháromság vasárnapi búcsú után, az oltáron felejtett égő gyertyáktól támadt tűzvészben az egész kápolna leégett, csupán a Szűz Máriát és a kis Jézust ábrázoló szobor maradt sértetlen. E csodás körülmény tovább növelte a kálnoki Mária-tiszteletet. A hívek és Zalka János győri püspök adományából, neoromán stílusban újjáépített kápolnát 1874-ben szentelték fel. Megújult a kegyszobor is: a szobrot megkoronázták, Mária jobb kezébe ezüst kormánypálcát tettek, s ruhába öltöztették. Búcsúkiváltságait 1874-ben IX. Piusz pápától nyerte.

Az oltárképet, amely Szűz Mária látogatását ábrázolja, Feszty Masa festette a mosoni hívek kérésére. A képet 1954. december 5-én áldották meg a mosoni templomban. A kápolna ablakai is adományból készültek: Szent Annát, Szent Terézt, Szent Erzsébetet és Szent Istvánt ábrázolják.

A szentkút egykor a kápolna közepén volt. Később a vizét kivezették, hogy a zarándokok könnyebben hozzáférjenek. A kápolnát 2019-ben kívül-belül felújították és a kápolna mellett kőből kutat készítettek.

Forrás: Győri Egyházmegye

Fotó: Csonka József, Krizsán Csaba/MTI

Magyar Kurír