A napi szükségletekhez igyekszik igazítani a menekültek ellátását, segítését a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. A Vecsei Miklós alelnökkel az InfoRádió Aréna című műsorában készített interjút a Máltai.hu foglalta össze.

Vecsei Miklós, a szervezet alelnöke a műsorban arról beszélt, hogy segítőik a pályaudvarokon mindennap beszámolnak az aznapi történésekről, és rendre újabb és újabb kérdések, szükségletek merülnek fel.

Hangsúlyozta: a szeretetszolgálat elsősorban az egészségügyi ellátásra koncentrál, de a hideg beálltával az egyik mentőjüket vissza kell állítaniuk a hajléktalanellátás szolgálatába, a másikat mobil rendelővé alakítják.

„Felszerelünk egy másik mentőt, amely nem mentőként funkcionál majd, csak egészségügyi pontként. Ez viszi tovább az egészségügyi ellátásokat” – jelezte a szeretetszolgálat alelnöke.

Vecsei Miklós hangsúlyozta: mihamarabb megnyugtató megoldást kell találni a menekültek ellátásra, mert hamarosan kezelhetetlen lesz a helyzet.

„Nem tudjuk, hogy a menekültek száma mekkorára dagad, tehát hogy mennyire záródik le a nyugati határ, ami miatt egyre nehezebb lesz átjutni, és mennyien ragadnak bent nálunk. Most már időnként a háromezret közelíti a napi belépők száma, már azoké, akikről tudunk. Kezdjük el ezt a számot mondjuk csak tízzel beszorozni. Ezek akkora terhek, ahhoz viszonyítva, hogy mondjuk ötezres nagyságrend az, amit stabilan el tud látni a jelenlegi menekültügyi ellátórendszer, hogy azt reméljük, valakinek a fejében van gyors megoldás erre, mert a helyzet naponta változhat” – fogalmazott a szeretetszolgálat alelnöke.

Vecsei Miklós hozzátette: érzékelhetően egyre több menekültnek jelent gondot a továbbutazás. A nyugati szigorítások már éreztetik hatásukat, sokan vannak, akik például egy-két hete a II. János Pál pápa téren rekedtek, és tovább nem tudnak menni, vagy mehetnek, de egyelőre halogatják a visszautazást.

Vecsei Miklós – tevékenységük hajléktalanokkal kapcsolatos területére áttérve – arról is szót ejtett: megoldást keresnek a szakemberek arra, hogy miként lehet az emberi jogokat tiszteletben tartva fedél alá juttatni azokat a hajléktalanokat, akik szemlátomást nem rendelkeznek belátással a saját pillanatnyi állapotukról.

„Nagyon-nagyon sokan nem rendelkeznek azzal az ítélőképességgel, hogy egyáltalán megítéljék, hogy milyen állapotban vannak – és ez a kulcs a döntésnél. Mert addig, amíg egy hajléktalan ember ül az aluljáróban, és azt mondja nekem: ne haragudjon, de én nem szeretnék bemenni az ellátóhelyre, és látom a tudatosságot rajta, azt, hogy ő úgy döntött: maradni szeretne – addig azt gondolom, tilos őt bárhova bekényszeríteni. És vannak azok, akik artikulálatlan hangon elutasítják az ellátást, talán el sem jutott a helyzet a tudatukig – na, az egy nagyon komoly kérdés, hogy ilyenkor mit tegyünk” – mondta Vecsei Miklós.

„Azt gondolom, a szakma átlépett egy olyan küszöböt, hogy azt mondjuk: ezek nem feltétlen tudatos döntések. Tehát amikor teljesen világos, hogy az illető megfagy, ha az utcán marad, valamilyen eszközt kellene már a kezünkbe adni, hogy őt elmozdíthassuk. Aztán majd nézze meg valaki, hogy ez jogos volt-e vagy sem. De ha ott a helyszínen egy szakember azt mondja, hogy ha itt maradsz, meghalsz, azt nem lehet később azzal elintézni, hogy a hajléktalan ezt a segítséget nem fogadta el” – hangsúlyozta a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke.

Fotó: Máltai.hu

Magyar Kurír