A kíváncsiság lelkülete konfúziót teremt és eltávolít bennünket Istentől, a bölcsesség Lelkétől, a Szentlélektől, aki békét ad nekünk – mutatott rá Ferenc pápa.

November 14-én, csütörtökön reggel a Szent Márta házban bemutatott szentmisén a Szentatya a Bölcsesség Könyvéből vett első olvasmányt magyarázva megállapította, hogy az igazi keresztények a Szentlélek bölcsességében élnek (Bölcs 7,22-8,1). E bölcsesség révén haladnak előre ezzel az intelligens, szent, egyetlen, összetett és kifinomult lélekkel.

Az életben ezzel a lélekkel előre haladni azt jelenti: Isten lelke segít bennünket ítélethozatalainkban, döntéseinkben Isten szíve szerint. Ez a lélek mindig békét ad nekünk! Ez a béke lelke, a szeretet lelke, a testvériség lelke. Az életszentség éppen ez. Az, amit Isten kér Ábrahámtól, „járj előttem és légy tökéletes” – ezt a békét jelenti. Isten Szentlelkével és ezzel a bölcsességgel áthatva kell cselekedni. Az a férfi és az a nő, aki eszerint él, elmondhatja magáról, hogy bölcs férfi illetve bölcs nő vagyok. Egy bölcs férfi és egy bölcs nő, mert Isten türelme vezérli őket.

Az evangéliumban egy másfajta lelkület előtt találjuk magunkat, amely ellenzi Istennek ezt a bölcsességét: ez a kíváncsiság lelkülete (Lk 17,20-25).

Amikor magunkhoz akarjuk ragadni Isten terveit, a jövőt, a dolgokat, amikor mindent tudni akarunk, kézben akarunk mindent tartani. A farizeusok azt kérdezték Jézustól: „Mikor jön el az Isten országa?”. Kíváncsiak! Tudni akarták a dátumot, a napot.

A kíváncsiság lelkülete eltávolít bennünket a Bölcsesség Lelkétől, mert csak a részletek érdeklik, a napi kis hírek. Vagy az, hogy hogyan csináljuk ezt vagy azt? Ez a „hogyan” lelkülete. A kíváncsiság lelkülete nem jó: a szétszórás, az Istentől való eltávolodás, a túl sok beszéd lelkülete. Jézus mond nekünk még egy érdekes dolgot: a kíváncsiságnak ez a mondén lelkülete konfúzióhoz vezet.
A kíváncsiság késztet arra, hogy szeretnénk hallani: az Úr itt van, vagy ott van. Ezt mondatja velünk: „Ismerek egy látnokot, egy látnoknőt, aki leveleket, üzeneteket kap a Szűzanyától”. A pápa hozzátette: „Szűz Mária egy Anya! És mindnyájunkat szeret.

De nem postai irodavezető, aki naponta üzeneteket küld”. Ezek a hírek eltávolítanak bennünket az evangéliumtól, a Szentlélektől, a békétől és a bölcsességtől, Isten dicsőségétől, Isten szépségétől. Jézus azt mondja, hogy Isten országa nem úgy jön el, hogy felhívja a figyelmet: a bölcsességben jön el. Isten országa köztetek van – mondja Jézus: ez a Szentlélek műve, aki bölcsességet, békét ad nekünk. Isten országa nem zűrzavar közepette  jön el, mint ahogy Isten nem szélviharban szólt Illés prófétához, hanem (1Kir 19,11-13) az enyhe szellőben”.
Kis Szent Teréz gyakran mondogatta, hogy mindig meg kellett torpannia a kíváncsiság lelkülete előtt. Amikor egy rendtársnőjével beszélgetett, aki egy történetet mesélt el a családjáról, az emberekről, egyik témáról a másikra térve,

Kis Szent Teréz szerette volna megtudni a történet végét. De érezte, hogy ez nem Isten lelke, hanem a szétszórás, a kíváncsiság lelkülete volt.

Isten országa közöttünk van: ne keressünk furcsa dolgokat, ne keressünk újdonságokat ezzel a mondén kíváncsisággal.
Hagyjuk, hogy a Szentlélek vigyen előbbre bennünket, azzal a bölcsességgel, amely egy enyhe fuvallat. Ez Isten országának Szentlelke, amelyről Jézus beszél. Így legyen – fejezte be csütörtök reggeli homíliáját Ferenc pápa.