Április 26-án este Salar Kajo, az iraki Tell-Aszkúf plébánosa tartott előadást a PPKE Jog- és Államtudományi Karán a magyar kormány település-újjáépítésben nyújtott segítségéről az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkárság szervezésében.

KÉPGALÉRIA – Klikk a képre!

A megjelenteket Major Balázs dékánhelyettes, arabista, régész köszöntötte, aki többször végzett régészeti ásatásokat Irakban, Szíriában, Libanonban. Elmondta: a Pázmány Péter Katolikus Egyetem elkötelezett a vallási párbeszéd és a rászorulók megsegítése mellett. Magyarország egyedüliként vállalta, hogy a közel-keleti keresztényeket – akik jelenleg a világ legüldözöttebb vallási kisebbségét alkotják – a szülőhelyükön segítse.

Soltész Miklós, a kormány egyházügyi és civil ügyekért felelős államtitkára bevezetőjében köszönetet mondott Hölvényi György európai parlamenti képviselőnek – aki elsőként hívta fel a figyelmet arra, hogy nekünk, európaiaknak hatalmas a felelősségünk abban, hogy segítsük a Közel-Keleten üldözött keresztényeket –, valamint Balog Zoltánnak, az Emberi Erőforrások Minisztériuma távozó vezetőjének, aki mindig hangoztatta, hogy a helyben segítés a legfontosabb, a migrációt nem kiterjeszteni kell, hanem segíteni az üldözötteket a szülőföldön maradásban.

A magyar kormány eddig 580 millió forinttal (kétmillió dollár) támogatta az iraki Ninivei-fennsíkon lévő települések, köztük Tell-Aszkúf újjáépítését.

Salar Kajo, Tell-Aszkúf plébánosa előadásában köszönetet mondott az őt elkísérő, az újjáépítésben komoly szerepet játszó mérnököknek. Emlékeztetett: jelenleg az Iszlám Állam (ISIS) által okozott súlyos károk helyreállítása zajlik Irakban, de az emberek már kezdenek visszatérni a falvakba, és ez nagyban köszönhető a magyar kormány segítségének.

A plébános kiemelte: amikor segítséget kértek az európai kormányoktól, hogy támogassák őket az újjáépítésben, Magyarország volt az első, amely reagált, és pénzügyileg finanszírozta őket. Salar Kajo szavaiból kiderült: az iraki Ninivei-fennsík északi részén lévő falvakba, így Tell-Aszkúfba már több mint ezer családnak sikerült visszatérnie. Újraépültek az iskolák és a templom is, aminek különleges jelentősége van, mert a templom a keleti ember számára a remény, az újjászületés szimbóluma. A magyar kormány segítségének talán az a legfőbb üzenete, hogy az európai keresztények szolidárisak közel-keleti testvéreikkel. A plébános szerint számukra Tell-Aszkúf Magyarország örökbe fogadott lánya, így visszatért az emberekbe a jövőbe vetett hit.

A konferencián felszólalt Ammar Jabar építőmérnök is, aki a lerombolt Tell-Aszkúf újjáépítését irányította. A házak, az iskolák és templom mellett közösségi házat is építettek, ahol összejöhetnek az emberek – elsősorban a fiatalok –, és erősíthetik egymáshoz való tartozásuk tudatát. Így valódi közösségek jöhetnek létre. Az iraki mérnök kivetített képeken bemutatta az újjáépítés eredményeit.

Fotó: Merényi Zita

Bodnár Dániel/Magyar Kurír