A lettországi Rigában rendezték meg december 28. és január 1. között a taizéi találkozót, amelyre mintegy 15 ezer katolikus, ortodox és protestáns fiatal érkezett egész Európából. 2017 végén Svájcban, Bázelben rendezik meg a 40. találkozót – jelentette be Alois testvér, a taizéi közösség elöljárója.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A taizéi szerzetesközösség évről évre megszervezi az év végi találkozót, amely fiatalok tízezreit vonzza. Az idei rendezvényt is az ökumenikus lelkiség, a legutolsók iránti elkötelezettség, az egyszerű, énekekből és ismétlődő mondatokból álló imádságok, a sokszínűség jellemezték. Ugyanakkor minden találkozó más, mindig ad valami újat: a taizéi közösség sokak számára olyan, mint egy lelki világítótorony. Fénye idén is sok ezer fiatalt vonzott a világ minden tájáról, nemcsak Európából: még Koreából és Hongkongból is érkeztek résztvevők.

A rendezvény nem ért véget január elsején: másnap „utótalálkozó” formájában az észtországi Tallinnban és a litvániai Vilniusban folytatódott. 

Ferenc pápa december 27-én üzenetet küldött a 39. taizéi találkozóra. „Ortodox, protestáns és katolikus fiatalok, akik ezekben a napokban a valódi testvériség jegyében éltek, ezzel kifejezésre juttatjátok, hogy a történelem főszereplői szeretnétek lenni, és nem hagyjátok, hogy mások döntsenek helyettetek a ti jövőtökről” – fogalmazott a szentatya, akihez hasonlóan más felekezetek képviselői is kifejezték örömüket, hogy idén is megvalósult az ökumenikus találkozó. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka levelében úgy írt a párbeszédről – amely véleménye szerint a másik ember felfedezése, az előítéletek legyőzése – mint az egyenjogúbb és békésebb társadalom építésének egyetlen lehetséges útjáról.

A taizéi közösség elöljárója, Alois testvér a korábbi évek hagyományához híven idén is levélben fordult a fiatalokhoz. 2017-re írt üzenetét – Az európai kontinens egysége felé. Győzzük le a félelmet, amelyet a migránsok érkezése kelt bennünk címmel – december 30-án tették közzé. Így fogalmazott: „A békés jövő érdekében arra van szükség, hogy az európai emberek kitágítsák tudatukat oly módon, hogy növekedjen bennük a szolidaritás a kontinens minden országa iránt. Alapvetően fontos, hogy sokasodjanak a kapcsolatok, a cserék, erősödjön az együttműködés. Európa építése csak úgy valósítható meg, ha egyre nagyobb teret kap a párbeszéd, a népek egyre jobban meghallgatják egymást.”

A taizéi közösség priorja levelében hangsúlyozza, hogy a közös gyökerek mélyebbek a széthúzó erőknél: „Európa számára nagyon fontos volt a kiengesztelődés a második világháborút követően, és a berlini fal leomlása után ismét egy olyan időszak következett, amelyben az egységet keresték.” Sok fiatal hisz abban, hogy Európa csak úgy épülhet tovább, ha elmélyíti a testvériességnek ezt az ideálját. Olyan Európára van szükség, amely belülről egységes, és nyitott más földrészek felé, szolidáris azokkal a népekkel, amelyek nehezebb helyzetben vannak: „Nők, férfiak, gyermekek kényszerülnek világszerte arra, hogy elhagyják földjüket. Azért indulnak útnak, mert szenvednek, és ez a szenvedés erősebb a falaknál, amelyeket azért emelnek, hogy akadályozzák az útjukat. Akik elviselhetetlenül szenvednek, azokat nem tántorítja el az utazástól a gazdag országok részéről megnyilvánuló aggodalom.”

Alois testvér hozzáteszi, nem lehet tagadni, hogy „részben a gazdag népek is felelősek a történelmi sebekért, a környezeti válságokért, amelyek a hatalmas méretű migrációt okozzák Afrikából, a Közel-Keletről, Közép-Amerikából és más helyekről. Napjainkban a gazdag országok bizonyos politikai és gazdasági döntései más térségekben instabilitást eredményeznek. A jelen pillanatban az lenne hasznos, ha a nyugati társadalmak túllépnének az idegentől, a más kultúrától való félelmükön, és bátran elkezdenének munkálkodni azon az új arculaton, amelyet a migráció nyújt nekik. A migránsok érkezése valós nehézségekkel jár, ugyanakkor arra ösztönözheti Európát, hogy legyen nyitottabb és szolidárisabb.” Igaz ez a keresztények és muszlimok kapcsolatára is. Az emberi érintkezésen, kapcsolatokon keresztül „együtt tanúskodhatnak a békéről és közösen utasíthatják el az Isten nevében gyakorolt erőszakot”.

„Nincs jövő azokban az európai nemzetekben, melyek el akarnak szigetelődni. A testvériesség a béketeremtés egyetlen útja” – zárja levelét a taizéi szerzetesközösség elöljárója. 

Rigában az esti imádságok elmélkedéseiben Alois testvér különféle nézőpontokból világított rá a hagyományos taizéi javaslatokra: maradjunk szilárdak a reménységben, amely teremtő erő; egyszerűsítsük az életünket, hogy meg tudjuk osztani másokkal; legyünk együtt, hogy kinyilatkoztassuk az evangélium dinamikáját; növeljük a testvériességet, hogy a békét építsük.

Az európai találkozó előtt a taizéi prior újra felhívást intézett az egyházakhoz is, hogy járjanak együtt az úton, használják ki a reformáció kezdetének ötszázadik évfordulóját, amely „lehetőséget nyújt arra, hogy növekedjünk az egységben, túllépjünk az egyszerű, kölcsönös udvariasságon”. Felvetette, az egyházak már most egy közös fedél alá gyűlhetnének, még mielőtt egyezségre jutnak minden teológiai kérdésben.

Ennek érdekében Alois testvér azt javasolja minden felekezetnek, hogy hozzanak létre bázisközösségeket, amelyek imádkoznak és hallgatják Isten szavát: „Minden helyi közösség, minden plébánia tegyen meg a más felekezetű keresztényekkel együtt mindent, amit meg lehet tenni együtt, a Biblia tanulmányozásától a szociális és lelkipásztori munkáig, a katekézisig.” A taizéi prior arra hívja a felekezeteket, gyakorolják együtt a szolidaritás gesztusait, figyeljenek együtt azokra, akik nyomorban élnek, figyeljenek a rejtett szenvedésre, a migránsok gondjaira, az anyagi és más jellegű szegénységre, a környezetvédelemre.

„Ha egy tető alatt imádkozunk, ugyanabban a templomban, ha annak tudatában folytatunk teológiai párbeszédet, hogy »már együtt vagyunk«, az hozzájárul a kölcsönös barátság erősítéséhez és ahhoz, hogy másként nézzünk szembe a doktrinális kérdésekkel” – zárta az egyházakhoz intézett felhívását Alois testvér.

Forrás: OsservatoreRomano.va; Famigliacristiana.it

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír
(tzs)