Az advent az egyházi év kezdeti szakasza, Krisztus hármas eljövetelére utal: 1. történeti eljövetelére, vagyis a megtestesülésére és megszületésére (Karácsonykor ünnepeljük); 2. a kegyelmi eljövetelére a jelenben, minden ember lelkébe; 3. végül történelem-végi eljövetelére, a világ végén. (Advent = Úrjövet; adventus = jövet; latin szó). A karácsonyi ünnepekre való előkészület ideje ez, amikor Isten Fiának emberekhez való első eljövetelére emlékezünk. Egyúttal olyan időszak is, amelyikben ez a visszaemlékezés ráirányítja figyelmünket Krisztus történelemvégi, második eljövetelének várására. E két ok miatt az adventi idő a bensőséges és örvendező várakozás ideje. Az előkészület és a várakozás miatt ezt az időszakot bensőségesség és örvendező hangulat jellemzi. Az időszak szimbóluma az előkészített, üres trónus.

Az adventi időszak kezdete: november 30-a, vagy a hozzá legközelebbi vasárnap. Karácsonyig tart. Négy adventi vasárnap van ebben az időszakban, ez felkészülési idő: Karácsony misztériumához. Advent az imádság ideje, bűnbánati idő; Krisztus eljövetelére való várakozás és a Messiás utáni vágy jellemzi; ezen kívül fontos vonása a Szűzanya leggyengédebb tisztelete.

A történetileg már korábban kialakult nagyböjthöz hasonló bűnbánati és készületi időszak az advent: a harmadik vasárnap kivételével a liturgia színe a bűnbánat és vezeklés színe, a lila, viola; a bűnbánati hangulatot az orgona minimális használata, és az oltár virágdíszítésének elmaradása is segíti; a szentmise szövege is bűnbánatra és komolyságra int. Mindazonáltal nem olyan szigorú idő, mint a nagyböjt.

Az eljövendő és nagyon várt Üdvözítő adventi ünneplése elképzelhetetlen a Szűzanyára gondolás nélkül. Az adventet liturgikus Mária-hónapnak is nevezik. A hajnali misék hangulata a Szent Szüzet a kereszténység hajnalcsillagának mutatja be a Szeplőtelen Fogantatás ünnepével, amit advent elején, december 8-án ünneplünk.

Adventi koszorút szokás a templomokban és családi otthonokba készíteni. Négy gyertyát helyeznek rá, minden héten eggyel többet gyújtanak meg. A 3. vasárnap gyertyája rózsaszínű szokott lenni, mert ez a vasárnap örvendező jellegű. A gyertyák meggyújtását közös imával, ünnepélyesen szokás végezni.

Advent ünneplése nyugaton az 5. századtól a Karácsony ünneplésével együtt terjedt el. Négy, majd öt-hétig tartott eleinte, és VII. Gergely pápa állapította meg végül is a négy vasárnapból álló időszakot.

Advent időszakához kapcsolódóan sok szép népi szokást ismerünk, pl.: “Szállást keres a Szentcsalád”; “Csillagéneklés”; “Háziáldás”.

Gondolatok:

“Harmatozzatok, egek, onnan felülről!” (Iz 45, 8)

“Készítsétek az Úr útját!” - kiáltja Keresztelő Szent János. (Mt 3, 3)

“Legyen nekem a Te igéd szerint!” - mondja Szűz Mária. (Lk 1, 38)

“Isten a kevélyeknek ellenáll, az alázatosaknak megkegyelmez.” (Jak 4, 6)

“Mutasd meg nekünk, Urunk, irgalmasságodat!” (Zsolt 84, 8)

“Virrasszatok, mert amely órában nem gondoljátok, eljön az Emberfia!” (Mk 13, 35)